Magyarországon szinte mindenki tud a holokausztról, de ez nem minden országban van így
A Németországgal szembeni zsidó jóvátételi követelésekkel foglalkozó szervezet, a Claims Conference a napokban tette közzé tanulmányát, melyet nyolc ország lakosainak a holokauszttal kapcsolatos ismereteiről készített.

Látogatók és vezető a washingtoni Holokauszt emlékmúzeumban (Forrás: U.S. Holocaust Memorial Museum)
A Global Strategy Group által készített beszámoló alapja egy, még 2023 novemberében végzett reprezentatív felmérés, melynek során Magyarországon, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Ausztriában, Németországban, Lengyelországban, Romániában és az Egyesült Államokban országonként ezer 18 éves kor feletti embert kérdeztek meg. A 18-29 év közötti korosztály témával kapcsolatos ismereteit külön elemezték.
A tanulmányt készítő munkacsoportot Matthew Bronfman, a Claims Conference elnökségi tagja vezette. A csoport tagjai múzeumok, oktatási intézmények, valamint a holokausztoktatás területén tevékeny szervezetek történészei és szakértői voltak. Magyar részről Zima András, a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény igazgatója és Szőnyi Andrea, a Zachor Alapítvány igazgatója vett részt a munkában.
A felmérés legfontosabb megállapításai az alábbiak:
- Minden országban sokan gondolják úgy, hogy a holokauszt megismétlődhet.
Mindegyik országban sok kérdezett véli úgy, hogy a holokauszthoz hasonló esetek újra megtörténhetnek. A legmagasabb arányt (76%) az Egyesült Államokban mérték, míg a legalacsonyabbat Romániában (44%). Magyarországon a megkérdezettek 52%-a gondolja, hogy a holokauszt megismétlődhet. Ugyanez az arány az Egyesült Királyságban 69%, Franciaországban 63%, Ausztriában 62%, Németországban 61%, Lengyelországban pedig 54% volt. - Az amerikaiak közül sokan nem tudnak haláltábort vagy gettót megnevezni.
Amikor arról kérdezték a résztvevőket, hogy ismernek-e koncentrációs táborokat, tranzittáborokat vagy gettókat, az amerikaiak közel fele (48%) nem tudott egyetlen egyet sem említeni. Az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Romániában a kérdezettek negyede mutatkozott tájékozatlannak, míg ugyanez az arány Németországban és Magyarországon 18% volt, Ausztriában 10%, Lengyelországban pedig 7%. A legtöbbször említett helyszín Auschwitz-Birkenau volt. - A meggyilkolt zsidók számát alábecsülik.
Az emberek nagy része nem tudja, hogy hatmillió zsidót öltek meg a holokauszt során, sőt jelentős részük úgy véli, hogy kétmilliót vagy annál kevesebbet gyilkoltak meg. Romániában 28%, Magyarországon 27%, Lengyelországban 24%, Franciaországban, az Egyesült Államokban és Ausztriában 21%, Nagy-Britanniában 20%, Németországban 18% azok aránya, akik szerint kétmillió vagy annál kevesebb zsidót pusztítottak el. A magyarok 45%-a ismerte a helyes számot, ezen belül a fiatal felnőtteknek valamivel több, mint a fele. - Magyarországon szinte mindenki tud a holokausztról, ami több országban nem mondható el.
Minden ötödik francia azt állította, hogy a felmérés előtt soha nem hallotta, vagy nem volt biztos benne, hogy hallotta-e a „Holokauszt” kifejezést. Ez az arány a 18-29 éveseknél még magasabb: Franciaországban (46%), Romániában (15%), Ausztriában (14%) és Németországban (12%). Ezzel szemben Magyarországon a megkérdezettek közel 100%-a hallott vagy úgy gondolja, hogy hallott már a Soáról. - Sokak szerint a Soá idején meggyilkolt zsidók száma eltúlzott.
Az emberek jelentős része nem hisz abban, hogy a holokauszt során megölt zsidók számát pontosan határozták meg. A felmérés résztvevői közül Franciaországban és Ausztriában 25%, Németországban 24%, Lengyelországban és Romániában 23%, Magyarországon 19%, az Egyesült Királyságban 17%, az Egyesült Államokban 16% nem ért egyet azzal, hogy a holokauszt megtörtént, és hogy a meggyilkolt zsidók számát pontosan és helyesen állapították meg.
A vizsgált országokban leginkább a 18-29 évesek gondolják úgy, hogy a holokauszt során megölt zsidók számát eltúlozták. Romániában ennek a korosztálynak az 53%-a ugyan egyetért azzal, hogy a holokauszt megtörtént, de szerintük a megölt zsidók számát erősen eltúlozzák. Ehhez képest Magyarországon ez a szám 22%, Franciaországban 33%, Lengyelországban 14%, Ausztriában 21%, Németországban 13%, az Egyesült Államokban 15%, Nagy-Britanniában pedig 11%.
- A kérdezettek szerint a holokauszt tagadása és relativizálása Magyarországon különösen elterjedt.
A magyarok és az amerikaiak állították a legnagyobb mértékben, hogy országukban a holokauszttagadás elterjedt jelenség: Magyarországon 45%-uk, az Egyesült Államokban 44%-uk vélekedett így. Ez a szám Franciaországban 38%, Németországban 34%, Ausztriában 27%, Nagy-Britanniában és Romániában 24%, Lengyelországban pedig 20%. Az Egyesült Államokban (49%), Magyarországon (47%), Franciaországban (44%) és Németországban (44%) – vagyis a felnőttek közel fele – számolt be arról, hogy a holokauszt torzítása gyakori az országában. Máshol ez kevésbé jellemző: Ausztria (34%), Lengyelország (27%), Nagy-Britannia (26%) és Románia (25%).
A lengyelek közel fele (47%) válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy találkozott-e a közösségi médiában holokauszttagadással vagy -torzítással. Ausztriában és Magyarországon ez az arány 38%, Németországban 37%, az Egyesült Államokban 33%, Romániában 25%, az Egyesült Királyságban 23%, Franciaországban pedig 20%.
- Mindenhol fontosnak tartják a holokausztról szóló oktatást.
A megkérdezettek túlnyomó többsége úgy véli, hogy fontos a holokausztról szóló tanítás folytatása. Az Egyesült Államokban és Lengyelországban ez a szám 96%, az Egyesült Királyságban és Németországban 94%, Franciaországban és Romániában 93%, Magyarországon 91%. Ausztriában a legalacsonyabb, de ott is 90%. Hasonlóképpen magas arányban vélekednek úgy a kérdezettek, hogy szükség van a holokauszt oktatására az iskolákban. Ez az arány az Egyesült Államokban volt a legmagasabb (95%), Lengyelországban 93%, Nagy-Britanniában 92%, Franciaországban 91%, Magyarországon 88%, Németországban 87%, Ausztriában 84%, míg Romániában 78% vélekedett így.
*
Összességében megállapítható, hogy míg a holokauszttal kapcsolatos általános tudatosság többnyire nagy, a téves vagy hiányos ismertek aránya is magas. A Soá történetének jobb megismerésére, főként az iskolákban történő tanításra nagy az igény. Ezzel kapcsolatosan Matthew Bronfman, a munkacsoport vezetője a következőket mondta:
„Miközben tovább tanulmányozzuk ezeket a számokat, jobban megértjük, hogy hol működik jól a holokausztoktatás, és hol kell még nagyobb figyelmet fordítanunk rá. Örvendetes eredmény, hogy a megkérdezettek többsége az összes országban nemcsak egyetért azzal, hogy a holokausztoktatás fontos, hanem azt is szeretné, ha a holokausztot továbbra is tanítanák az iskolákban. Világos a feladatunk: el kell fogadnunk ezt a megbízatást, és meg kell valósítanunk.”