Közzéteszik az 1972-es müncheni mészárlás összes dokumentumát
A bajor hatóságok közölték, hogy nyilvánosságra hozzák az 1972-es müncheni olimpián elkövetett merényletről szóló, korábban nem publikált aktákat, amit az ott meggyilkolt 11 izraeli sportoló hozzátartozói már régen követeltek, jelentette az AP.
We remember those who were murdered during the Munich Olympics also known as the Munich Massacre. 11 Israeli athletes were murdered by Palestinian Terrorist. #Olympics #israel (graphic by @StandWithUs) pic.twitter.com/VZu07b42V9
— Moti Ankari (@MotiAnkari) July 23, 2021
Minderről az ujkelet.live számol be. Joachim Herrmann, a dél-német tartomány legmagasabb biztonsági tisztviselője csütörtökön kijelentette, hogy Bajorország a továbbiakban egyetlen aktát sem fog titokban tartani, de elismerte, hogy a szövetségi hatóságok továbbra is őrizhetnek bizalmas iratokat.
Az aktákat körülvevő tartós titkolózás miatti panaszok azzal fenyegettek, hogy beárnyékolják a támadás 50. évfordulójára tervezett megemlékezést. A meggyilkoltak néhány rokona kártérítést is követel Németországtól, amit a kormány elutasít.
Tizenegy izraeli sportolót – David Berger, Ze’ev Friedman, Joszef Gutfreund, Mose Weinberg, Joszef Romano, Mark Szlavin, Eliezer Halfin, Jákov Springer, Andre Spitzer, Amitzur Shapira és Kehat Shorr – gyilkoltak meg 1972 szeptemberében, amikor a Fekete Szeptemberhez tartozó palesztin terroristák megrohamozták az olimpiai falut.
Kettőt a helyszínen meggyilkoltak, kilencen később haltak meg, miután a német biztonsági erők sikertelen kísérletet tettek a túszok kiszabadítására és palesztin terroristák az összes túszt megölték.
Július 23-án egyperces néma csenddel emlékeztek a tokiói olimpia megnyitó ünnepségén az 1972-es müncheni mészárlás izraeli áldozataira.
Ankie Spitzer és Ilana Romano a 2016-os megemlékezésen Rio de Janeiro-ban.
Ankie Spitzer és Ilana Romano, a meggyilkolt izraeli sportolók két özvegye évek óta kampányolt a hivatalos megemlékezésért. Előrelépés az ügyben akkor történt, amikor a német Thomas Bach 2013 szeptemberében a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke lett, és 2016-ban, több mint négy évtizeddel a mészárlás után hivatalos ünnepséget tartottak Rio de Janeiroban egy erre kijelölt emlékhelyen.
A tavalyi volt viszont az első alkalom, hogy megemlékezést tartottak a megnyitó ünnepségen.
,,Mi, az olimpiai közösség is emlékezünk az összes olimpikonra és közösségünk tagjaira, akik sajnos elhagytak minket, különösképpen azokra emlékezünk, akik életüket vesztették az olimpiai játékok során” – mondta egy bemondó a megnyitó ünnepségen.
,,Az egyik csoport továbbra is erős helyet foglal el emlékeinkben, és képviseli mindazokat, akiket elvesztettünk a játékokon – az izraeli küldöttség tagjai az 1972-es müncheni olimpiai játékokon” – tette hozzá a bemondó, amikor a stadion elsötétült.
Naftali Bennett izraeli miniszterelnök Twitteren megosztotta a megemlékezésről készült felvételt, üdvözölve ,,ezt a fontos és történelmi pillanatot. Emlékük legyen áldott.”
Az 1972-es müncheni olimpián megölt 11 izraeli sportoló családja azt követeli az ENSZ-től, hogy biztosítson számukra 110 millió euró (40,6 milliárd Ft) kártérítést, családonként 10 milliót, idézte a Haaretz híroldal a Süddeutsche Zeitung német lap riportját novemberben.
A családok azt kérik, hogy a kártérítést az ENSZ Moammer Kadhafi volt líbiai diktátor pénzéből adja, amelyet a szervezet elkobzott 2011-es halálát követően.
A jelentés szerint Izrael ENSZ-nagykövete, Gilád Erdán olyan információkkal szolgált az ENSZ-nek, amelyek összefüggésbe hozták Kadhafit a palesztin Fekete Szeptember szervezet által végrehajtott mészárlással. A sportolók családtagjai szerint Kadhafinak több módon is köze volt a támadáshoz: többek között a mészárlást végrehajtó terroristák egy részét Líbiában képezték ki, egy pedig hamis líbiai útlevéllel lépett be Németországba.
Azt is állították, hogy Kadhafi a támadás után ötmillió dollárt fizetett Jasszer Arafatnak – aki akkoriban a Fatah tagja volt, majd később a Palesztin Hatóság elnöke volt – „elismerésként”. Líbia ünnepségeket is tartott a militánsok számára, miután hármat szabadon engedtek a németek.
A Süddeutsche Zeitung arról számolt be, hogy a családok a múltban már kaptak kártérítést Németországtól az ország biztonsági rendszerének kudarca miatt, amely lehetővé tette a mészárlást. Néhány hónappal az olimpia után a Vöröskereszten keresztül egymillió dollárt utaltak át a családoknak. 2002-ben Németország további három milliót utalt át nekik.
A családok jelenlegi érvelése azon a tényen alapul, hogy a múltban Líbia kártérítést fizetett az állampolgárai által vagy a saját területén elkövetett terrorcselekmények áldozatainak.
