Honnan lesz pénz Izrael növekvő katonai költségvetésére?
Izrael védelmi költségvetése idén rekordot döntött: 184 milliárd sékelre (61 milliárd dollárra) rúgott, miközben hosszú távú katonai fejlesztési terve mindössze egy év alatt mintegy 50 milliárd sékellel (17 milliárd dollárral) nőtt. A háború folytatódik, a fenyegetések változnak, és Izrael igyekszik csökkenteni függőségét az amerikai segélyektől – mindezek miatt az ország költséges katonai átalakítás előtt áll, ami egy központi kérdést vet fel: honnan lesz minderre pénz?
Izraeli vadászgépek (Forrás: IDF)
Az Israel Hayom augusztus 10-i cikke szerint Izrael történetének egyik legnagyobb katonai fejlesztési programját készíti elő: a következő évtizedre tervezett haderőfejlesztési keret az eddigi mintegy 350 milliárd sékelről csaknem 400 milliárdra (133 milliárd dollárra) emelkedhet. Mindeközben a 2026-os izraeli védelmi költségvetés rekordösszegű, 184 milliárd sékel (61,4 milliárd dollár). A legfontosabb kérdés azonban az, hogy honnan lesz pénz a hosszú távú fejlesztésekre, ugyanis a csaknem 400 milliárd sékeles programnak jelenleg nincs meghatározott finanszírozási forrása.
A költségvetés növelésének hátterében a lap szerint az áll, hogy Izrael immár harmadik éve folyamatosan háborúzik, miközben a biztonsági fenyegetések köre megváltozott és kibővült. Ehhez társul az ország romló diplomáciai helyzete, valamint az Izraellel szembeni fegyverexport-korlátozások és embargók veszélye. A hadsereg ezért nagyobb önállóságot akar a fegyvergyártásban és a beszerzésekben.
A haderőfejlesztési terv első, 260 milliárd sékeles része olyan beruházásokat tartalmaz, amelyek szükségességében a katonai vezetés szerint széles körű politikai egyetértés van. Elsősorban új lőszergyártó kapacitások létrehozásáról, illetve alapvető légi haditechnikai eszközök – köztük repülőgépek – beszerzéséről van szó. A hadsereg ebből 50 milliárd sékelt belső megtakarításokból, további 50 milliárdot pedig fegyverexportból kíván előteremteni. Így mintegy 150 milliárd sékel (50 milliárd dollár) pótlólagos finanszírozásra lenne szükség.
A hadsereg hangsúlyozza, hogy ezt az összeget nem azonnal kell készpénzben előteremteni. A 2026–2030 közötti időszakra szóló pénzügyi kötelezettségvállalásra van szükség: az új gyártósorok létrehozása előlegeket igényel, a nagy értékű repülőgépekért pedig több éven át, részletekben fizetnek majd.
A program további 100 milliárd sékelje egyelőre lényegében tartalékkeret. Ennek felhasználásáról a következő kormánynak kellene döntenie, annak alapján, hogy milyen biztonsági fenyegetésekkel szembesül Izrael. Különösen fontos szempont az amerikai katonai támogatás jövője: a katonai vezetés szerint a jelenlegi kormány döntése nyomán Izraelnek fel kell készülnie arra, hogy kevésbé támaszkodhat amerikai segítségre.
A cikk kitér arra is, hogy az utóbbi napokban jóváhagyott 40 milliárd sékelnyi többlet nem teljes egészében katonai kiadás. Ebből 12,5 milliárd sékelt a külügyminisztérium diplomáciai válságkezelési programjára szánnának, amelynek célja többek között a fegyverembargók enyhítése, valamint az izraeli high-tech szektor és külföldön működő izraeli üzletemberek támogatása. További 7 milliárd sékelt az észak-izraeli települések megerősítésére fordítanának.
A finanszírozás ugyanakkor komoly konfliktust okoz a pénzügyminisztérium és a hadsereg között. A katonai vezetés szerint a hadsereg csupán végrehajtja a politikai vezetés által meghatározott feladatokat, ezért ha a következő kormány biztonságpolitikai prioritásai változnak, a költségvetési igények is módosulhatnak. A cikkben megszólaló magas rangú katonai tisztviselő az Egyesült Államok háborús lőszerigényével hasonlította össze Izrael helyzetét: szerinte ha a világ legerősebb katonai hatalmának is komoly gondot okozott 40 napnyi folyamatos háború utáni készletfeltöltés, akkor Izrael három évnyi folyamatos harc után még nagyobb kihívással néz szembe.
A cikk fő kérdése így nem pusztán az, mekkora hadsereget akar Izrael kiépíteni, hanem az is, hogy egy ilyen nagyszabású programot hogyan tud hosszú távon finanszírozni anélkül, hogy az súlyosan megterhelné az ország gazdaságát.
