„Free Palestine!” – Mi az üzenet?

„A ’Free Palestine!’ az erőszakos, gyilkos anticionizmus hívószavává vált a nyugati városokban, amely agresszióra buzdít és igazolja a zsidók, tulajdonuk, vallási és kulturális szimbólumaik elleni támadásokat.”

Most, hogy Amerikában rövid időn belül már a második gyilkos merényletet követik el zsidók ellen a „Free Palestine!” jelszót kiabálva, ismét elgondolkozhatunk, valójában mi is ennek a jelszónak az üzenete.

2024 februárjában azt írtam:

A Free Palestine! jelentése oldspeak szóhasználatban: Juden raus!/ Zsidómentes hazát!

Ekkor még a jelszó erőszak-tartalmát nem vettem kellően figyelembe.

A washingtoni gyilkosság után (melynek során az izraeli követség két munkatársát lőtték agyon), május 22-én ezt írtam:

A gyilkos, Elias Rodriguez a merénylet előtt levelet írt, melyben egyebek közt kifejtette, hogy „Mi, akik ellenezzük a népirtást, valamiféle elégtételt érzünk, amikor azt mondjuk: az elkövetők és cinkosaik elvesztették emberi mivoltukat.”
A „Free Palestine!” tehát a gyilkos számára azt jelenti, hogy a zsidók olyan gonoszak, hogy már nem is emberi lények, így azt, aki likvidálja őket, semmiféle erkölcsi felelősség nem terheli, sőt, dicséretes tettet hajt végre. A „Free Palestine!” tehát dehumanizáló jelszó, azt jelenti, hogy a zsidók nem emberek, megölni őket nemcsak nem bűn, hanem dicséretes tett.

Ez az üzenet egyben persze felszólítás további gyilkolásra, amit Rodriguez nyíltan meg is fogalmaz:
„Örülök, hogy ma már sok amerikai számára ez a tett érthető – sőt, bizonyos értelemben az egyetlen józan válasznak tűnik.”

A zsidók megölése tehát „az egyetlen józan válasz” – vagyis a norma, melyen kívül más helyes út nem is létezik. A Free Palestine jelszó tehát Rodriguez szerint a zsidók megölésének normává emelése.

A coloradói Boulder városában lángszóróval a zsidó felvonulókra támadó Mohamed Sabry Soliman hasonló szellemben nyilatkozott a nyomozó hatóságnak. Azt mondta ugyanis, „Minden cionistát meg akar ölni”.

Mondhatnánk, hogy két őrült magatartásából kiindulva nem lehet megítélni egy politikai mozgalmat – de az elhatárolódás elmaradt: baloldali, palesztinpárti aktivisták egyetlen szót sem szóltak, mondjuk, valahogy így: „Palesztina felszabadítása nem a zsidók meggyilkolását jelenti”.

Hasonló elhatárolódást a „progresszív” egyetemi diákság és az Izrael ellen tüntető progresszív körök részéről sem hallhattunk – már 2023. október 7 óta nem. Elmaradtak az olyan mondatok, hogy „Palesztina felszabadítása nem jelenti csecsemők megölését szüleik szeme láttára”. Ilyen szavakat a Harvard egyetemen tüntetőktől nem hallottunk és nem olvastunk, olyan feliratot viszont láttunk, hogy „By any means necessary!” Vagyis a „felszabadítók” számára minden eszköz jogos, amit az október 7-i mészárosok használtak.

A Free Palestine! jelszót üvöltő két gyilkos nem két magányos őrült, hanem a jéghegy csúcsa. Őket az Izraelt és a „cionistákat” (értsd: a zsidókat) széltében-hosszában dehumanizáló tüntetők és aktivisták inspirálták, akik a „Globalize the Intifada!” jelszót skandálják. Ez utóbbi nyilvánvaló felhívás: támadjanak rá a zsidókra világszerte.

Ezek pedig mi mást is skandálhatnának, amikor a szuper-nehézsúlyú médiumok (BBC, CNN, NYTimes, stb.) az újságírás alapszabályait sutba vágva ontják magukból az „izraeli népirtást” vizionáló álhíreket az éhhalál szélén álló 14 ezer palesztin csecsemőről, meg a segélyért sorban állók közé lövő izraeli tankról.

Az ilyenfajta híradást legutóbb az USA izraeli nagykövete, majd maga a Fehér Ház is súlyos kritikával illette, rámutatva ennek indulatokat felkorbácsoló hatására.

Félő, hogy egyfajta gátszakadásnak vagyunk tanúi: ha Izraelről van szó, akkor az eddig elfogadott tömegkommunikációs normák immár nem érvényesek, és a nyugati média – az utca nyomására – beszakad.

Erről beszélt Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke, amikor azt mondta: „Október 7. óta figyelmeztetünk arra, hogy az antiszemitizmus nem csak a periférián jelenik meg.”

Erről ír a Telegraph publicistája, amikor azt mondja: „A ’Free Palestine!’ az erőszakos, gyilkos anticionizmus hívószavává vált a nyugati városokban, amely agresszióra buzdít és igazolja a zsidók, tulajdonuk, vallási és kulturális szimbólumaik elleni támadásokat.”

Erről beszélt Marco Rubio amerikai külügyminiszter az antiszemitizmusról szóló jeruzsálemi konferencia nyitónapján, amikor így fogalmazott: „A ’Free Palestine!’ egy csatakiáltás, melynek célja a zsidók halála, Izrael elpusztítása és azon borzalmak (elkövetése), amelyeket soha többé nem szabad megengednünk.”

Benjamin Netanjahu ugyanezen a konferencián még tömörebb volt: „A ’Free Palestine!’ annyit jelent: ’Heil Hitler!’”

US Stands With Israel On Anti-Semitism, Calls For Action | World News | WION

US Secretary of State Marco Rubio has reaffirmed the country’s support for Israel and the Jewish people. He strongly condemned anti-semitism in a video message at the International Holocaust Remembrance Alliance Conference in Jerusalem. #marcorubio #worldnews #latestnews About Channel: WION The World is One News examines global issues with in-depth analysis.

Nyilván még mindig milliószám vannak jóhiszemű emberek, akiknek a Free Palestine valóban a palesztinok szabadságát jelenti. Nyilván sokan vannak olyanok is, akik ezt ugyan némi zsidóellenes éllel harsogják, de nem feltétlenül akarnak erőszakot.

Mostanra azonban minden látni vágyó embernek tudnia kell: elérte a kritikus tömeget azok száma, akiknek a Free Palestine! Izrael elpusztítását és a zsidók megölését jelenti.

A palesztin zászló üzenete pedig mindettől nem különbözik lényegesen. Az, hogy ezt a zászlót világszerte hatalmas tömegek lengetik, és palesztin zászlók uralják a nyilvános tereket, baljóslatú üzenet – nem csak Izrael, hanem a zsidók számára is.

*

Amikor Greta Thunberg, a klímavédelem Jeanne d’Arc-ja palesztin zászlókkal feldíszített hajóján Gázába indul, akkor azt üzeni a világnak: immáron semmilyen nemes ügy se legitim, ha nem ütik rá a palesztin pecsétet. Semmi sem fontosabb ezen a világon, aki tehát hiteles ember akar lenni ezen a világon, annak először fel kell vállalnia a zsidók elleni küzdelmet.

A baloldal minden hagyományos ügye (esélyegyenlőség, kisebbségvédelem, antirasszizmus, LMBTQ mozgalom, környezetvédelem, stb.) csak akkor lehet érvényes, ha a saját zászlaja mellé a palesztin zászlót is kitűzi, vagyis: zsidók elleni harcot is felvállalja.

Miután pedig a jelenlegi nemzetközi rend döntően ezen a baloldali/kisebbségvédő/felszabadító ideológián alapul, így az ENSZ és különféle (só)hivatalai is ezt az ideológiát hirdetik, a kör bezárulni látszik: egyre  kevésbé van olyan szeglete a világnak, ahová a cionista-ellenes őrjöngés elől el lehetne menekülni.

A zsidók által eddig biztos menedéknek tekintett országokban néhány év leforgása alatt úrrá tudott lenni az anticionista tömeghangulat.

A progresszív ideológiát felzabálta az antiszemitizmus. Vajon mennyire hitelesek a palesztin zászlókat lengető melegfelvonulások, amikor tudjuk, hogy Gázában a melegeket a háztetőről hajigálja le a Hamasz? Vajon mennyire hitelesek a palesztin keffijébe burkolózó környezetvédők, amikor tudjuk, hogy a Hamasz még a szennyvízcsatornák csöveit is felszedi, hogy azokból rakétát barkácsoljon? Éppen olyan hitelesek, mint a sztálini rendszert támogató nyugat-európai kommunista pártok voltak 1930 táján.

És a palesztin aktivizmus megállíthatatlanul terjeszkedik tovább: jelenleg már célba veszi a sport és a szórakoztatóipar nagy kommunikációs csomópontjait is, ahol tízmilliókra gyakorolhat befolyást. A lózung mindig ugyanaz: a palesztinok elnyomottak, aki nem szolidáris az elnyomottakkal, az rasszista, kirekesztő, tehát nincs helye a tisztességes emberek között. Így jelennek meg a palesztinpárti rohamosztagosok az Eurovíziós dalfesztiválon, ahol az izraeli indulókat és híveiket próbálják meg terrorizálni.

Így jelennek meg a palesztin zászlók az egyik legnépszerűbb olasz sportesemény, a Giro d’Italia helyszínein, ugyanazzal az egyszerű, de nagyszerű érveléssel: aki nincs a palesztinokkal, az kolonialista, rasszista, stb.

Így foglalhat állást Izrael ellen az EU egyik biztosa, aki kizárná a zsidó államot az európai sporteseményekről, mondván, hogy Izrael „nem azokat az értékeket képviseli, amiket mi”.

*

Ahonnan Izraelt kitiltják, ott a zsidóknak sincs jövőjük.

A gázai háború egyszer majd valahogy véget ér – vagy legalábbis holtpontra jut. De az október 7 előtti állapot nem tér vissza: azt az irtózatos „anticionista” méregtömeget, amit ez idő alatt a világ hírfogyasztóira zúdítottak, ezek a társadalmak viszik tovább magukkal. A következő robbanásig.