Emelkedett hangon – Barack Obama Izraelben

A honi hideg polgárháború ráült az agyakra. Szaniszló Ferenctől nem látni az amerikai elnököt, aki Izraelben tárgyal.

 

Sokat elmond Magyarországról, hogy Barack Obama izraeli látogatásáról (ez idő szerint) alig lehet valamire való tudósítást olvasni. Az Index egyedül azt tartotta közlendő információnak, hogy Obama egyik autójába gázolaj helyett benzint tankoltak. Ha szólnak róla egyáltalán, a látogatás a „futottak még” hírek között szerepel. Teljesen eltorzultak az arányok: a honi hideg polgárháború ráült a szívekre és az agyakra. Szaniszló Ferenctől nem látni Barack Obamát.

A nagy világ(hon)lapok ugyanakkor címoldalon ismertetik a látogatást. Az mégis valami, hogy az amerikai elnök második négy évének első külföldi útja Izraelbe vezet. Az mégiscsak valami, hogy héberül mondja: Jó ismét Erecben lenni. Az mégiscsak valami, hogy szerinte „Izrael, a zsidó állam megalapítása az emberi történelemben páratlan; olyan

újjászületés, megváltás

ez, amilyen a történelemben nem volt.”

Barack Obama üdvözlő beszéde végig ilyen emelkedett hangon szólt a két ország közös értékeiről, együttműködéséről, szoros kapcsolatáról.

A tudósítók ezeket a mondatokat hajlamosak elengedni a fülük mellett, mint afféle tirádákat. Holott ebből az Egyesült Államok mélységes elkötelezettsége hallható Izrael felé. Nem Barack Obama személyes véleménye ez: az amerikai elnökök hajlamosak így beszélni, ha Izraelben járnak. (Lásd George W. Bush beszédét a Kneszetben: “Masada shall never fall again.”)

Simon Peresz nem kevésbé emelkedett hangon válaszolt: „A világ Amerika vezető szerepe és erkölcsi irányítása nélkül sötétebb hely lenne. Amerika barátsága nélkül a világban agresszió ébredne Izraellel szemben.”

Az ilyen elvi elkötelezettség felülírja a személyes feszültségeket, azt, hogy Netanjahu és Obama viszonya nem volt felhőtlen, mert a szkeptikus izraeli miniszterelnök nem bízik az amerikai vezető béketeremtő kísérleteiben. Az amerikai zsidó szervezetek is eleget kárhoztatták Obamát emiatt. Legutóbbi amerikai útján Netanjahu éreztette is, hogy Obama riválisát, az iszlámistákkal szemben keményebb hangot megütő Mitt Romneyt látná szívesen az elnöki székben.

Most azonban együtt kerestek föl egy amerikai segítséggel fölépített rakéta-elhárító üteget, amely legutóbb sikeresen blokkolta a Gázából kilőtt rakétákat.

A látogatás, mint az emelkedett hang is sejteti, inkább a bizalomerősítést szolgálja. Konkrét ügyekben előrelépés nem várható.

Netanjahu – mint az izraeli közvélemény többsége –

nem bízik a „békefolyamatban”,

amely mellett Obama elszántam hitet tesz. S az izraeli vezető ugyanígy nem bízik abban, hogy Iránt a diplomácia és nyomásgyakorlás eszközével el lehet téríteni atomprogramjától.

Az előbbi ügyben Obama csupán bizalomerősítő gesztusokat szorgalmaz, mert a két fél közt mélységes a bizalmatlanság. Netanjahu „minden előfeltétel nélküli tárgyalást” sürget, Mahmud Abbasz viszont ragaszkodik ahhoz, hogy az általa palesztinnak tekintett területeken Izrael ne építkezzen tovább, a határokról pedig az 1967-es vonalak alapján tárgyaljanak.

Irán ügyében Obama nyilván arról győzködi Netanjahut, hogy bízza rá Irán „megpuhítását”. Egy esetleges izraeli katonai akció ugyanis súlyos diplomáciai, esetleg háborús bonyodalmakkal járna, amit Obama nagyon szeretne elkerülni. Netanjahunak viszont alapelve, hogy Izrael védelmét nem lehet teljesen másokra bízni. Így a két ország katonai és politikai szakértői között hosszadalmas egyeztetés zajlik majd a háttérben.

A harmadik téma, az arab világon végigsöprő változások ügye, valószínűleg kevesebb nézeteltérést szül. A két fél között teljes az egyetértés, hogy a demokratikus átmenet a kívánatos, és ebben Izrael csendesen támogatja az amerikai külpolitikát. Ugyancsak szoros együttműködés várható Szíria ügyében: konkrétan, hogy a rezsim hatalmas biológiai és kémiai fegyverkészletei ne kerüljenek az iszlámisták kezébe. Az utóbbi napok hírei szerint a polgárháborúban már vegyi fegyvereket is bevetettek. A küzdelem már kiterjedt Izrael közvetlen szomszédságára: a harcok a határhoz közeli Kuneitra városában zajlanak.

E sorok írásakor Obama már Ramallahban tárgyal Mahmud Abbasz palesztin elnökkel, aki arról győzködi amerikai partnerét, hogy a palesztinok érdeke a megállapodás, amire őszintén törekszenek. Szerdán több száz palesztin iszlámista tüntető tiltakozott az amerikai elnök látogatása ellen, Amerika- és Obama-ellenes táblákat, valamint cipőiket tartva a magasba. (Ez az iszlám kultúrában a megvetés jele.)

Ezzel egyidejűleg palesztin ügyvédek egy csoportja kérvénnyel fordult a főügyészhez: háborús bűncselekmény miatt

tartóztassák le Obamát.

A palesztin hatóság ura a helyzetnek. Szalam Fajd palesztin miniszterelnök ugyanakkor azt mondta a Ma’an arab hírügynökségnek, hogy Amerika csak az izraeli megszállás fenntartásában érdekelt.

A Hamasz uralta Gázában hivatalosan is utálják Amerikát, a Nagy Sátánt. Tüntetők itt amerikai és izraeli zászlókat égettek, fegyveresek pedig rakétákat lőttek ki Dél-Izraelre. (Abbasz ezt elítélte.) Amerikában a Hamaszt a terrorszervezetek közt tartják nyilván, nincs miről tárgyalniuk egymással.

A diplomáciai forgatókönyvben úgy rendezték el, hogy lényegi beszédét Obama csütörtök délután, a jeruzsálemi kongresszusi központban mondja el, izraeli diákok előtt.