Első a rabbi, második az orvos

Írta: Szombat - Rovat: Politika

Izraelben a járvány harmadik hulláma tetőzik. A csoportos gyülekezés betiltva, a védőmaszk viselése kötelező. A fertőzések száma megugrott, és – a múlt év tavaszához és őszéhez hasonlóan – különösen magas az ultraortodox közösségekben. A januárban kezdődött újabb hullámért a brit mutáns vírus (B.1.1.7) a felelős, amely gyorsabban terjed, és a megbetegedések 80%-át okozza.

Képünk illusztráció (Forrás: Wikimedia commons)

A New York Times nagy riportban számol be arról, miként küzdenek Jeruzsálem ultraortodox közösségei a koronavírussal.

A haredi (ultraortodox) réteg a népesség 12%-át adja, a fertőzötteknek viszont 28%-a kerül ki közülük. Egy rabbi temetésén örvénylő tömeget csak akkor érthetünk meg, ha figyelembe vesszük, hogy hívei számára a jelenlét vallási és személyes kötelesség, az elhunyt iránti mély tisztelet megnyilvánulása. A világiak szerint viszont maga az élők iránti tiszteletlenség.

A haredi közösségek – haszidok, litvákok, szefárdiak – megosztottak a koronavírus tekintetében; most már akadnak olyan rabbik is, akik a világi hatalom által meghirdetett óvintézkedések betartásának fontosságát hangsúlyozzák. Pedig a pandémia kitörésekor közülük számosan azt hirdették, hogy azokon, akik szigorúan betartják a zsidó törvényeket, nem fog a vírus.

A modern Izrael történetén végigvonul a világiak és ultraortodoxok közötti feszültség. Utóbbiak az Írás tanulmányozását helyezik előtérbe a pénzkereső foglalkozásokkal szemben, és rájuk nem vonatkozik a kötelező katonai szolgálat. Eli Paley a Haredi Institute for Public Affairs kutatóintézet elnöke szerint a harediek és a társadalmi fősodor konfliktusa a zsidó identitás kérdését érinti. Ez a koronavírus megjelenésével új dimenziót kapott. Addig a két tábor igyekezett nem venni tudomást egymásról. Azóta viszont a szembenállás a felszínre tört: a harediek megkérdőjelezik a világi jogrendszert, a szekulárisok pedig az eddiginél is jobban tartanak az ultraortodoxok növekvő politikai hatalmától. Sokak szerint a kormányzat azért sem alkalmaz szigorú büntetéseket, mert Netanjahu jobboldali koalíciója nem tartható fönn a haredi pártok támogatása nélkül.

Ma már nem kevés haredi vezető mondja gyülekezetének: viseljetek maszkot, regisztráljatok oltásra, tartsátok zárva az iskolákat és a zsinagógát. Esti Shushan jeruzsálemi ultraortodox nőjogi aktivista felveti a kérdést: Vajon mi a fontosabb? Temetésre járni és a Tórát tanulmányozni, vagy életben maradni?

Egy jesivában fölravataloznak valakit, a gyászolók maszkban ülnek, távolságot tartva, amikor viszont a koporsót kiviszik az utcára, fölbomlik a rend. Shushan azt kérdezi: ez a temetési menet hány ember halálát fogja okozni? A harediek viszont azzal vágnak vissza, hogy a világiak hetente rendezhetnek tüntetést a miniszterelnöki rezidencia előtt.

A 74 éves Rivke Wertheimer Jeruzsálem északi részén élt földszintes házban. Három héten át hét gyermeke ápolta, a jótékonysági szervezet közreműködésével. A harédieknél a tudomány megbecsülést élvez, de háttérbe szorul a hit mögött. Amikor a beteg állapota válságosra fordul, orvos helyett először a rabbit hívják, mondja meg, mi az I-ten szándéka. A legidősebb fiú, Hájim szerint az emberi intellektusnak határai vannak. „Tanulás nélkül nem tudunk élni – ez az életünk. Csak a Tóra tanulmányozásából tudhatjuk meg, I-tennek mi a célja velünk.”

A Hasdei Amram egy jótékonysági szervezet. Központját a Meá Seárim raktárépület pincéjében rendezte be. Hetente több ezer telefonhívás érkezik hozzájuk betegektől. Az otthoni ápolás célja többek közt a kórházak tehermentesítése. A haredi önkénteseknek nincsen orvosi képzettségük. Oxigént szállítanak szét, van köztük olyan, aki 600 palack fuvarozásáért felelős. Vért vesznek, szteroidokat adnak be. Napi munkájuk végeztével orvosok és nővérek csatlakoznak hozzájuk. A szervezet bizonyos költségeket adományokból fedez; az orvosokat egyénileg fizetik. A munkamániások magukat sem kímélik, úgy tűnik, nem félnek a fertőzéstől.

Dr. Itamar Raz, a Hosdei Amram egyik önkéntese kocsijával járja a várost. Egyénisége nyugalmat sugároz, mosolyog és megnyugtatja a betegeket.

A 80 éves David Greenbergert unokája ápolja. Otthon jobb, mondja Raz, két hét után már nem volt szüksége oxigénre.

A jótékonysági szervezetek az egészségügyi rendszeren kívül tevékenykednek, ami időnként súrlódásokat okoz a gyógyászati intézmények vezetőivel. Az önkéntesek minden beteget naponta ellenőriznek, figyelmesek és megbízható szolgáltatást nyújtanak, és szükség esetén kórházba utalnak. A másik oldal azt állítja, akad, amikor túl későn észlelik, hogy kórházi ápolásra van szükség. Roni Numa minisztériumi tisztviselő jó véleménnyel van az önkéntesekről, de hangsúlyozza a kölcsönös bizalom és az átláthatóság fontosságát.

A tel-avivi halottasházban önkéntesek dolgoznak. Volt olyan nap, hogy 84 tetemet kellett előkészíteni temetésre. A zsidó rendtartás szerint a halottat lemossák, temetkezési ruhát adnak rá, és szemfedővel takarják le, amit kissé megemelve a rokonok meggyőződhetnek a személy azonosságáról. A COVID-19 ezt is fölülírta: a lemosás mellett fertőtlenítés is történik. Az előkészített halottat a fertőzés terjedésének meggátlása céljából nylon zacskóba csomagolják, így megtekintése lehetetlen; azonosítására fényképek alapján kerül sor.

Rivke Wertheimert végül kórházba kellett szállítani, és ott is halt meg. Fiai a gyászszertartás után hazamentek, megszaggatták ruhájukat; megkezdődött a hagyományos siva szertartás. A szomszéd gyerekek azt kérdezgették: miért nem került hamarabb kórházba. Fiai szerint viszont minden a Teremtő akarata szerint történt. Hájim megjegyezte: ha erősebbek vagyunk, itthon tartjuk, és nem engedjük, hogy elvigyék. Estére a közösség gyásza átadta helyét a családtagok belenyugvásának.

New York Times nyomán – Bassa László

támogatás
Pop up banner
[popup][/popup]