Bundestag-elnök a Holokauszt emléknapon: „Németországban ismét nyíltan terjed a zsidógyűlölet”

Történelmi örökségénél fogva Németországban különös jelentősége van a Holokauszt emléknapnak. A tévécsatornák dokumentumfilmeket sugároznak, tiszteletadásokat szerveznek az iskolákban, a Holokauszt-emlékhelyeken. Civil szervezetek országszerte rendezvényeket tartanak. Január 28-ikán tartotta meg a német alsóház, a Bundestag az ilyenkor szokásos emlékóráját, amelynek fő szónoka minden évben egy Holokauszt-túlélő. Így például 2015-ben, Auschwitz felszabadításának a 70-ik évfordulóján Fahidi Éva tartott megrendítő beszédet.

Idén Tova Friedmann, lengyel származású amerikai szociális munkást kérték fel az emlékbeszéd megtartására.

A rendezvényen részt vett Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök és Friedrich Merz szövetségi kancellár, a teljes kabinet, valamint Josef Schuster, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke. Meghívtak néhány korábbi szónokot is, így Charlotte Knoblochot, Bajorország és Felső Ausztria Izraelita Hitközösségének az elnökét, Roman Schwarzmant, aki A Gettó és Koncentrációs Táborok Foglyai Odesszai Regionális Szövetségének az elnöke és a Németországban élő közismert zsidó aktivistát, Szepesi Évát. A helyi szokások szerint a beszédek közé zenei betéteket iktattak, amelyeket többek között a zsidó sztárzongorista, Igor Levit adott elő.

Tova Friedman a beszédében a gyűlölet és az antiszemitizmus következetes leküzdésére szólított fel. Ezt a járványt nagyon komolyan kell venni, figyelmeztetett a 87 éves asszony, akit ötéves korában édesanyjával hurcoltak az auschwitzi megsemmisítő táborba. Méltatta a németek erőfeszítéseit, azt, hogy igyekeznek tanulni a történelemből – ami sajnos nem tűnik elégnek. „A gyűlölet előtt tanúsított semlegesség nem semlegesség, hanem egyetértés” – hangsúlyozta. „Reméljük, hogy az emlékezés felelősségvállaláshoz vezet.  Reméljük, hogy a felelősségvállalás cselekvéshez vezet. És reméljük, hogy a cselekvés biztosítja, azt, hogy a „Soha többé!” ne csak egyszerű szólam legyen, hanem tartós kötelezettségvállalás.”

Az idős szemtanú, aki unokájával, Arin Goodmannel közösen üzemeltet egy Tiktok-csatornát a holokauszt emlékére, beszámolt az auschwitzi fogságának körülményeiről. „Azt hittem, hogy minden zsidó gyermeket a halálba küldenek”, mondta. Miután túlélte a tábort, azt gondolta, hogy soha többé nem kell félnie csak azért, mert zsidó. Beismerte, hogy tévedett: „Az antiszemitizmus nem tűnt el, csak alkalmazkodott” – állapította meg.

„Amikor a Mamámmal elhagytuk Auschwitzot, kézen fogva gyalogoltunk. Anyám ekkor a fülembe súgta: Ne felejtsd el! Azóta nap, mint nap visszaemlékszem” – idézte fel Tova Friedman az akkori emlékét.

Friedmant megelőzően Julia Klöckner parlamenti elnök elkeseredéssel állapította meg, hogy Németországban ismét nyíltan terjed a zsidógyűlölet. Hangsúlyozta, hogy a német nép számára – történelmi felelőssége tudatában – természetesnek kell lennie: a zsidó élet bármilyen formájának kirekesztése ellentétes országuk lényegével. Ez azt is jelenti, hogy polgárai soha nem lehetnek közömbösek az antiszemitizmus iránt. „Németekként (…) különös felelősségünk, hogy szembeszálljunk a zsidók ellen újra fellángoló gyűlölet ellen”, jelentette ki a politikus.

A nemzetiszocializmus áldozatainak emléknapját 1996-ban Roman Herzog akkori szövetségi elnök hirdette ki, és január 27-ére időzítette, az auschwitzi megsemmisítő tábor 1945-ös felszabadításának az évfordulójára.