Brit külügyminiszter: A Fehér Könyv a brit történelem sötét pillanata volt

Hunt a brit történelem „sötét pillanatának” nevezte a Fehér Könyv kibocsájtását – és ilyen beismerés brit külügyminiszter szájából eddig nem hangzott el.

Izrael joga az önvédelemhez vitán felül áll – jelentette ki a brit külügyminiszter, az Izrael konzervatív barátai nevű patinás szervezet szokásos éves fogadásán. Ez alkalommal szólt Hunt a brit kormány által 1939-ben kiadott ún. Fehér Könyvről. Ez valójában az akkor az országot irányító Chamberlain-kormány által elfogadott határozat volt amely – a II. világháború előestéjén – erősen korlátozta a zsidó bevándorlást a britek által igazgatott Palesztina területére. A határozatot később a brit alsóház is jóváhagyta.

Hunt a történelem „sötét pillanatának” nevezte a Fehér Könyv kibocsájtását – és ilyen beismerés brit külügyminiszter szájából eddig nem hangzott el. Nagy Britannnia így csatlakozik azon országok sorához, amely kormányszinten is elismeri történelmi felelősségét az európai zsidóság pusztulásában.

Hunt ezek után méltatta a két ország „mélyen gyökerező barátságát” amely azon alapul, hogy országa „hatalmas történelmi csodálattal tekint arra”, hogy mi mindent ért el Izrael, a kedvezőtlen körülmények dacára”.

Hunt azt is kijelentette, hogy országa „vállt vállnak vetve áll Izrael mellett mindenfajta antiszemitizmus megbélyegzésében.”

Az esten jelen volt Gavin Williamson védelmi ügyminiszter, aki e szavakkal méltatta a két ország kapcsolatát: „Vajon a mi nemzetünket nem köti a legszorosabb kötelék egy ilyen demokratikus nemzethez? Én azt mondom, igen.”

Mark Regev, Izrael angliai nagykövete a maga részéről méltatta a Brexit utáni szabadkereskedelmi megállapodást, amit országa köt Nagy-Britanniával, mondván, hogy az mind a két ország számára új munkahelyeket és prosperitást jelent.

Az Algemeiner cikkét fordította: jég