“Az olyan szlogeneknek, mint a „From the river to the sea”, illegálisnak kellene lenniük”
Németország antiszemitizmusügyi megbízottja, aki 2018 óta tölti be pozícióját, azt mondja, hogy október 7. mindent megváltoztatott.
Felix Klein (Wikimedia Commons)
Felix Klein olyan törvény bevezetését sürgeti, amely betiltaná az olyan, palesztinpárti szlogeneket, mint a „From the river to the sea”, újraélesztve a vitát Németország Izrael iránti történelmi elkötelezettsége és a szólásszabadság között.
Kezdeményezése olyan skandálások betiltását célozza, amelyeket Izrael elpusztítására való felhívásként lehet értelmezni. Javaslatát támogatja Alexander Dobrindt német belügyminiszter, és jelenleg az igazságügyi minisztérium vizsgálja – mondta Klein a Haaretz-nek szerdán.
„Október 7. előtt azt lehetett mondani, hogy a ‘From the river to the sea’ nem feltétlenül jelenti azt, hogy az izraelieket le kell szorítani a földről, és ezt el tudtam fogadni” – mondta Klein. „De azóta Izrael valóban egzisztenciális fenyegetésekkel néz szembe, és sajnos szükségessé vált ebben a tekintetben korlátozni a szólásszabadságot.”
Klein, aki 2018 óta tölti be a „A zsidó élet Németországban és az antiszemitizmus elleni küzdelem kormánybiztosa” elnevezésű tisztséget, hozzátette: úgy véli, a törvényt akkor is meg kell hozni, ha a bíróságon megtámadják a szólásszabadság megsértése miatt.
A Hamász 2023. október 7-i támadásai és az azt követő, pusztító Izrael–Hamász háború Gázában szétzilálta Németország nemzeti doktrínáinak alapjait. A háború országszerte éles növekedést okozott az antiszemita és iszlámellenes incidensekben. A konfliktus egyúttal felszínre hozta azokat a kényes kérdéseket is, amelyek arra vonatkoznak, hogy Németország mikor helyezi előtérbe Izrael iránti felelősségét — amely a holokauszt után a német nemzeti identitás központi elemévé vált — és mikor tartja szem előtt a demokratikus elveket.
A palesztinpárti megnyilvánulások jogi határai már eleve korántsem egyértelműek. Jelenleg a bíróságok mérlegelik, hogy valaki a „From the river to the sea, Palestine will be free” szlogent a palesztinok békés felszabadításának támogatásaként, vagy a terrorizmus helyesléseként skandálta-e. 2024 augusztusában a német–iráni aktivista, Ava Moayerit bűncselekmény helyeslése miatt ítélték el, amiért 2023. október 11-én egy berlini tüntetésen vezette a skandálást.
A Hamász-támadásokat követően Németország-szerte a helyi hatóságok széles körű tiltásokat vezettek be a palesztinpárti tüntetésekkel szemben. A berlini illetékesek engedélyezték az iskoláknak, hogy betiltsák a palesztin szolidaritás jelképét, a kefiját, valamint olyan szlogeneket, mint a „Free Palestine”.
A zsidó és izraeli aktivisták is a szigorítások célkeresztjébe kerültek. 2023 októberében letartóztattak egy nőt, aki egy „Zsidóként és izraeliként: állítsátok meg a népirtást Gázában” feliratú táblát tartott. A rendőrség pedig megtiltott egy „Berlini zsidó polgárok az erőszak ellen a Közel-Keleten” nevű csoport által szervezett demonstrációt, a rendbontás veszélyére és „uszító, antiszemita kijelentésekre” hivatkozva.
Az idei év elején a német bevándorlási hatóságok három európai állampolgár és egy amerikai állampolgár kitoloncolását rendelték el állítólagos, palesztinpárti tüntetéseken való részvételük miatt. A négy határozatból három a Németország államérdekére — a holokauszt után Izrael védelmét saját létjogosultságának egyik pilléreként meghatározó doktrínára — hivatkozott.
Csakhogy ez az elv a jogban nem használatos — mondja Alexander Gorski, a kitoloncolással fenyegetett demonstrálók jogi képviselője. „Az Staatsräson nem jogi fogalom” — mondta Gorski áprilisban a Jewish Telegraphic Agency-nek. „Teljesen irreleváns. Nincs benne a Német Alaptörvényben, nincs benne az alkotmányban.”
Charlotte Knobloch
Charlotte Knobloch, a holokauszt-túlélő és a Müncheni és Felső-Bajorországi Zsidó Hitközség elnöke szerint Izrael elleni harag „ürügyet” teremtett az antiszemitizmushoz. „Ez önmagában is elegendő ok ahhoz, hogy szítsa a gyűlöletet” — mondta Knobloch szeptemberben a Deutsche Welle-nek.
Az elmúlt hónapokban két németországi hely került a hírekbe amiatt, hogy megtagadta a belépést zsidóktól és izraeliektől. Egy flensburgi üzlet, amelyre az volt kiírva, hogy „Itt zsidók nem léphetnek be”, sérti a német antidiszkriminációs törvényt. A fürthi étterem, amely azt közölte: „Izraelieket nem fogadunk”, azonban — Ferda Ataman antidiszkriminációs biztos szerint — nem esik a törvény hatálya alá, mert a jogszabály nem vonatkozik állampolgárság alapján történő diszkriminációra.
Klein elmondta, hogy kezdeményezte a törvény kiterjesztését, hogy az izraelieket és más nemzetiségűeket is megvédje.
Klein hosszú ideje dolgozik együtt a németországi zsidó közösségekkel, még a külügyminisztériumi időszakából, amikor a globális zsidó szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős különmegbízottként szolgált. Ebben a szerepben segített kidolgozni az antiszemitizmus „munkadefinícióját” a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség számára 2016-ban. A definíció heves vitákat váltott ki, mivel kritikusai szerint összemossa Izrael bizonyos bírálatait az antiszemitizmussal.
Klein úgy véli, hogy az anticionizmus nagyrészt valóban az antiszemitizmus kategóriájába tartozik. „Úgy gondolom, a legtöbb esetben így van — csupán az antiszemitizmus leplezett formája” — mondta a Haaretz-nek. „Amikor az emberek azt mondják, hogy Izrael-ellenesek, valójában azt értik alatta, hogy a zsidókkal szemben ellenségesek.” (JTA)
