Amerikai antiszemitizmus: ezzel kell szembenéznünk

Írta: Szombat - Rovat: Politika

Kétféle tagadás létezik: az egyik szerint nincs antiszemitizmus, a másik szerint Izraelnek nincs joga a létezésre.

Antiszemita garázdaság New Yorkban – 2018 október 14.

Alvin Rosenfeld, irodalomtörténész, a Holokauszt emlékezetének és az antiszemitizmusnak egyik legismertebb kutatója az Egyesült Államokban. Két könyve (Kettős halál – Elmélkedések a holokausztirodalomról; A Holokauszt vége) magyarul is megjelent. Az Egyesült Államokban feléledő antiszemitizmus kérdéséhez a Times of Israel blogjában szólt hozzá.

Izraelen kívül az USÁ-ban él a legtöbb zsidó a világon – írja a szerző. Amerika sohasem volt mentes az antiszemita előítéletektől, időnként erőszakos cselekmények is előfordultak. Európától, a Közel-Kelettől és Észak-Afrikától eltérően azonban a zsidókat itt nem fenyegette üldöztetés és életük nem forgott veszélyben. A 2. világháború után pedig teljes biztonságban és odahaza érezhették magukat.

Robert Gregory Bowers A Pittsburghi zsinagóga merénylője

Ez a biztonságérzet ma már a múlté. Az antiszemitizmus előretörése globális méreteket öltött az elmúlt két évtizedben, a perifériáról a főáramba került; a verbális megnyilvánulások és a tettlegesség egyaránt. Pittsburgh, Poway, Jersey City, Monsey, és Brooklyn zsidónegyedei különösen brutális cselekmények színhelyei voltak nemrég. Az amerikai zsidók és intézményeik elleni támadások száma évről évre nő, és mostanra európai méreteket öltött. Az aggasztó jelenség mégsem kap kellő figyelmet.

„Az Egyesült Államok erősen polarizált, feszültségekkel teli ország, ahol a társadalmi és politikai türelmetlenség és a nyílt gyűlölet egyre nő. A gyűlölet hordozói a legkülönfélébb okokból intéznek támadásokat a zsidók ellen. Az elkövetők megtalálhatók a szélsőjobboldalon, a fehér nacionalisták, fajvédők, és neonácik között; a politikai baloldalon magukat gyakran harcias antirasszistáknak beállító anticionisták és a társadalmi igazságosság bajnokai között. Ott vannak az Iszlám radikális irányzatainak képviselői is, ide értve harcias dzsihadista prédikátorokat, híveiket és agresszív Izrael ellenes aktivistákat; végül ott vannak egyes afro-amerikai közösségekben, ahol a szociális és etnikai sérelmek, az áldozatiság és elnyomottság érzése, a jövedelmi egyenlőtlenségek, valamint a „fehér előjogok” vélelmezése táplálja a zsidóellenességet. Ráadásul számosan találhatók olyan beteges egyének, akik gyilkos fantáziájuk kiéléséhez az internet zsidóellenes oldalaitól kapnak bíztatást.

David N. Anderson és Francine Graham, a Jersey Cityben lévő kóser bolt merénylői

A felszínen ezek a csoportok közös vonása csupán az, hogy gyanakvással tekintenek a zsidókra, félnek tőlük, irigykednek rájuk és hajlamosak az agresszív támadásra ellenük. Az irracionális attitűdök szülte cselekmények olyan sűrűn követik egymást a legkülönbözőbb helyeken – utcákon, egyetemi campusokon, a politikai diskurzus során, az interneten és bizonyos vallási körökben – hogy nyilvánvaló: új és veszélyes fordulóponthoz érkeztünk.”

„Mit tehetünk?” – kérdi Rosenfeld. Nem sokat, hacsak nem látjuk tisztán, mivel állunk szemben. Kétfajta tagadással, amelyek jóval nagyobb figyelmet érdemelnek, mint eddig. Az első az antiszemitizmus tagadása, amely szorosan kapcsolódik a Holokauszt tagadásához. Világosan látni kell, hogy a zsidógyűlölet nem csupán az előítéletesség, bigottság vagy a rasszizmus egy formája, hanem külön társadalmi betegség saját történelemmel, szóhasználattal, indítékokkal, szenvedélyekkel és célokkal. Enyhébb formájában célja a kirekesztés. Szélsőséges megnyilvánulásában nem csupán a zsidók marginalizálására, de meggyilkolásukra is törekszik.

Céljuk eléréséhez az antiszemiták tagadják, vagy csak minimális mértékben veszik figyelembe a zsidógyűlölet korábbi történéseit, még ha ugyanarra törekszenek is. Ezek az emberek azt hiszik, hogy a zsidók szenvedései és tömeges legyilkolásuk említése túlságosan elvonja a figyelmet más csoportok szenvedésétől.

A másik tagadás – „Izrael tagadása” – nem csupán politikájával történő szembenállás, hanem a zsidó állam létének megkérdőjelezése. Minthogy a világ zsidóságának közel fele Izraelben él, életerős és virágzó zsidó jövő elképzelhetetlen a zsidó állam nélkül. Az ideológia szintjén a zsidó nemzet megkérdőjelezése, amely erős és szuverén zsidó államban ölt testet, a mai antiszemitizmus lényege, amint azt a baloldal egyes csoportjai hangoztatják.

A tagadás két fenti formájának tudatosítása elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a zsidógyűlölet mostani irányzatait megértsük és felvegyük velük a harcot.

A Times of Israel cikke nyomán Bassa László

támogatás
Pop up banner

Címkék:Amerika, antiszemitizmus

[popup][/popup]