„A terhes zsidó nők mindig énekelnek… és a matematikát tanulmányozzák”

Írta: Szombat - Rovat: Hagyomány, Oktatás, Politika

Kínaiak a zsidók sikerének titkát kutatják. 

Képünk illusztráció

A zsidóság jobb megértése érdekében népszerű kínai szerzők és bloggerek tények és mítoszok egész sorát idézik föl – a Talmudtól az antiszemita sztereotípiákig.

Első kínai utam során, 1985 nyarán ellátogattam a sanghaji népparkba, ott is az Angol Sarokra. Egyike ez azoknak a helyeknek, ahol fiatal kínaiak gyakorolták az idegen nyelvet az országba látogató külföldiekkel. Egyetemi kollégáim k҉sértek el, és rögtön kisebb tömeg gyűlt körém, hogy a magas, göndör hajú idegent kérdések özönével árasszák el.

Voltak kérdések, amelyek furcsának tűntek számomra („Minden amerikai AIDS-es?), de a legtöbb a szokásos volt: „Honnan jött? Hogy tetszik Kína? Családos ember? Tetszenek a kínai lányok?” Két hónapos kínai tartózkodás után csupán egy meglepő kérdést kaptam: „Mi a vallása?”

Elsőre meghökkentem, de rövid szünet után válaszoltam: „Zsidó vagyok”. A fiatalember helyeslése jeléül hüvelykujjával felfelé mutatott. „A zsidók a legjobbak” – közölte.

Kína más városaiban is feltették nekem a kérdést, és a válaszra hasonlóképpen reagáltak. Tudtam, hogy a 2. világháború előtt Sanghajban létezett zsidó közösség, de az 1949. évi kommunista hatalomátvétel után semmi sem utalt a túlélésre. Érdekelt, hogyan lehetséges az, hogy az átlagos kínaiban él egy imázs a zsidókról és az láthatóan pozitív.

***

Később alkalmam volt több ízben is felkeresni Kínát, de csupán 2008-ban volt lehetőségem a zsidókról kialakított kínai elképzelések alapos tanulmányozására, akkor, amikor Fulbright ösztöndíjjal a Nankingi Egyetemen tanítottam. Akkoriban már sok amerikai és izraeli zsidó üzletember és turista fordult meg az országban. A gazdasági reformok mély változásokat hoztak: a pénzcsinálás és költekezés legalább olyan fontos lett, mint a kommunista ideológia.

A nagyobb pekingi könyvüzletekben egész részlegeket töltöttek meg a zsidókról szóló könyvek; többségük a pénzügyekkel foglalkozott. Közülük több a gazdagsággal kapcsolatban a Talmudra hivatkozott, de kiderült, hogy tele voltak félremagyarázásokkal és sztereotípiákkal. Előfordultak kitételek a zsidók horgas orráról, arról, hogy ők tárgyaláskor sajnálják az időt, és – a kínaiakkal ellentétben – egyenesen a tárgyra térnek. Meg hogy ők uralják a gyémántpiacot, mert a drágakő értékes és könnyen szállítható, a zsidók ugyanis állandóan vándorolnak.

A zsidókról szóló könyvek legelismertebb szerzője és szerkesztője, He Xiongfei, irodalmi kritikus, előadó, szakértő, a Nankai Egyetem vendégprofesszora, a Xiongfei Limited hainani cég igazgatója. „A zsidó szuperintelligencia megnyilvánulásai” címmel 1995-ben indított sorozatot, amely keretében tíz éve leforgása alatt kilenc könyvet jelentetett meg: Jewish Wisdom of Family Education: The Cultural Code of the Most Intelligent and Wealthy Nation in the World (2005); Secrets of Jewish Success: The Golden Rule of a Miraculous Nation (2004); és  Uncovering the Enigma of Jewish Success in the World (2002). Szerkesztette a  Collection of Jewish Strategies (1995); Jewish Life of Money (2002); Jewish Magnates of Ideas (1995); Legend of World Famous Jewish Celebrities (1996): Riddle of Jews (1997); és  Jewish Bigwigs’ Skills of Making Money (1996) c. köteteket. The Spirit of Jewish Culture c. könyvet Sai Ni Ya szerzői álnév alatt publikálta. Abban írja, hogy a zsidók „a legintelligensebb, legtitokzatosabb, és leggazdagabb nép a világon. Bizonyos értelemben, aki nem ismeri a zsidókat, fogalma sincs a világról! Ha a zsidók eltüsszentik magukat, az összes bank a Földön influenzát kap. Öt zsidó tartja kezében az aranypiacot. Elmondható, hogy a Kelet és a Nyugat közötti ellentét két zsidó – Jézus és Marx – ellentéte. Könyve leckékre tagolódik, közülük az első a „Ki a zsidó?” címet viseli. Az anyai leszármazással kezdődik, majd így folytatódik:

A fő kritérium viszont a judaizmus, mint vallás. Zsidó szemszögből a judaizmus és a zsidók egyek – a zsidók a judaizmust testesítik meg, és a judaizmus a zsidók szellemi lényege. A zsidók azonosulnak a judaizmussal: akik hisznek a judaizmusban, zsidónak számítanak, és minden zsidó hisz a judaizmusban. Ez a nézet, amely egyesíti a vallást és etnikumot, szorosan kapcsolódik különleges történelmükhöz és tapasztalatukhoz.

He Xiongfei művét hasonló leegyszerűsítések jellemzik. A további fejezetek az olyan rituálékkal foglalkoznak, mint a körülmetélés; majd a filozófiában, pénzügyekben, tudományokban, művészetekben, és a politikában nagyot alkotó személyiségeket mutatják be. Az antiszemitizmusról a következőket írja:

„Ez a zsidók iránt érzett, a nem-zsidó népek tudatában mélyen berögződött megmagyarázhatatlan gyűlölet nemzedékről nemzedékre hagyományozódott. A zsidók állandó és elfogadott gyűlölet és genocídium tárgya lettek világszerte. Az ortodox zsidókat etnikai sovinizmussal vádolják; az asszimilált zsidókat a nem-zsidó népeket szennyező ötödik hadoszlopnak tartják; a gazdag zsidók a befogadó nemzet vámpírjai lettek; a szegény zsidókat lenézik és a társadalom nyűgének minősítik.”

A gyűlölet fő oka a „zsidósság” – írja. Az egyistenhit „olyan önteltté tette őket, hogy nem tisztelik más vallások isteneit. Zsidósságuk abban is megnyilvánul, hogy szigorúan ragaszkodnak a 613 parancsolathoz, amely megnehezíti, hogy különc közösségeik más kultúrákkal éljenek együtt és azokba integrálódjanak.” A könyv röviden ismerteti a Tórát és a zsidó humort.

He Xiongfei eredetileg buddhista volt, aki a zsidó kultúra tanulmányozásán keresztül végül a kereszténységhez jutott el.

„Sokáig foglalkoztam a zsidó kultúrával, de mindvégig olyan érzésem volt, hogy inkább szemlélője vagyok, mint gyakorlója. Megtanultam azt, hogy a zsidó kultúra ősatyja – maga Isten. Ha nem hiszel Benne, minden igyekezet hiábavaló, és azt gondolom, hogy annak, aki a zsidó kultúrát akarja befogadni, muszáj elfogadni Istent, különben legföljebb szemlélő lehet.”

Új eszméket hirdetett, amikor a zsidó nevelést népszerűsítette „Project of Jewish Education” elnevezésű kezdeményezésével. Az olyan programokkal, mint a „Bar Mitzvah: Training Camp of Jewish Wisdom”, a kínai gyermekeket nem csupán a zsidó bölcsességbe szándékozik bevezetni, hanem Istennel is meg akarja őket ismertetni.

Zhu Xin Yue a „The 101 Business Secrets in Jews’ Notebook” c. könyv szerzője. Arról ír, hogy a zsidókat rendszerezett tudásuk segíti a gazdagodásban.  

„A klasszikus mondás értelmében „a világ összes pénze az amerikaiak zsebében van, az amerikaiaké pedig a zsidókéban”… Az okos zsidók azt vallják, hogy mindennek megvan a maga értéke, és a megfizethetetlen tudáson kívül minden visszaszerezhető… Legfontosabb pedig a zsidók pénzhez való viszonya. Szerintük a pénz Istennek szánt ajándék, és nem valami szégyellni való dolog. Csak akkor tehetsz szert tiszteletre, magas társadalmi rangra, ha elég pénzed van.”

A zsidókkal foglalkozó kínai irodalom immár igen terjedelmes, de kevés a tudás mögötte. A zsidók sikerét az üzletben, nevelésben és képzésben ezek a szerzők olyan értékek hirdetésére használják föl, amelyeket Kínában hagyományosan tisztelnek, például a kemény munka és tudás, vagy a mostani virágzó piacgazdaság, a meggazdagodás. A kínaiak nyilván lelkesednek olyan zsidó jellemvonásokért, amelyek megfelelnek saját elképzeléseiknek és nézeteiknek.

Jack Rosen Jews: The Secrets to their Success c. könyvét angolról fordították kínaira. Japán könyveket is lefordítottak. Ott is sokan megszállottjai a zsidóknak – bár a szigetországban nem élnek zsidók. A bestsellerek Japán gazdasági gondjait a zsidó kartellek és összeesküvés számlájára írják. Masami Uno, a vezető antiszemita nézeteit két, milliós példányban elkelt könyvében fogalmazta meg, melyek címe: If You Understand the Jews, You Will Understand the World és If You Understand Jews, You Will Understand Japan.

***

Az utóbbi években Kínában internetes vitát kezdeményeztek a zsidóságról és a judaizmusról. A „Jewish Education” elnevezésűben Wang War blogger Marxot, Darwint, Freudot, Einsteint, és Mendelssohnt zsidó guruknak nevezi, utal a zsidók felülreprezentáltságára a Nobel díjasok körében, az USA leggazdagabb köreiben, a világkereskedelemben.

Wang szerint a zsidók sikerének titka a nevelésben rejlik. A tanulás és képzés a „nemzeti szellemiség” része. Wang arról ír, hogy Izraelben a terhes nők mindig énekelnek, zongorán játszanak, és a matematikát tanulmányozzák. Utal arra a mítoszra, hogy az anyák mézet cseppentenek a Bibliára, és amit gyerekeik lenyalogatnak, hogy megszeressék a szent könyvet. A „How to Train Children to Study Jewish” elnevezésű blogban valaki azt írja, hogy már a csecsemőnek is felolvasnak, és minden szakasz után mézet adnak neki. Wang szerint a zsidó gyermek jobban tiszteli a tanítóját, mint saját apját. Ha kettőjüket börtönbe zárják, a gyerek inkább a tanítót szabadítaná ki, mert a gyülekezeten belül ő a legokosabb. Vannak olyanok is, akik a kóser konyhát tekintik a zsidó siker egyik titkának.

Bár sok blog eltúlozza a zsidók dicséretét, az ismerős antiszemita felhangok sem hiányoznak. Az egyik blogger azt írta, hogy a németek körében a hagyományos zsidógyűlölet alapja Jézus keresztre feszítése volt, Hitler korában pedig gazdagságuk miatt gyűlölték meg őket. Egy hozzászóló szerint a németek hittek abban, hogy a kommunizmus – zsidó összeesküvés, melynek célja Németország elfoglalása és a világ meghódítása.

Kínában is széles körben terjednek a sztereotípiák és a téves információk. De ezek inkább a zsidók iránti csodálatot erősítik, semmint az antiszemitizmust. A zsidó jelenlét minimális, a zsidók viszont a sikeresség modelljei.

James Ross Tablet magazinban megjelent cikke nyomán Bassa László

Címkék:Kína, zsidó intelligencia, zsidó siker

[popup][/popup]