A kettős állampolgárság tényét fegyverként lehet majd felhasználni

A zsidóság fennmaradásának és jövőépítésének záloga az emlékezés. Nem véletlen, hogy a Tóra hangsúlyosan teszi ezt kötelességünkké. Még a fülünkben csengenek Gyöngyösi Márton volt jobbikos parlamenti képviselő szavai 2013-ból: „nem tudjuk, hány kettős állampolgár ténykedik a magyar politikai közéletben, és hány olyan kettős állampolgár van, aki az Országgyűlésben, a kormányban vagy esetleg köztisztviselőként tevékenykedik”. E mérgező szavak elhangzása után joggal hördült fel minden jóérzésű ember, hiszen Gyöngyösi Márton javaslata ki nem mondva, de közérthetően a magyar zsidók listázását célozta. E szavakat akkor még a Fidesz is elítélte.

Most azonban az éj leple alatt benyújtották az Alaptörvény módosítását célzó javaslatcsomagot, melyben többek között az is szerepel, hogy a kettős állampolgárságú magyar állampolgárok kiutasíthatók legyenek Magyarország területéről, ha tevékenységük veszélyt jelent az országra.

Sok-sok jószándékú ember annak idején szót emelt, sőt, tüntetett a fenyegetett kettős állampolgárok védelmében. Most is közösen kellene fellépnünk a magyar-amerikai, magyar-kínai, magyar-madagaszkári, szóval minden egyes érintett állampolgár érdekében. Hiszen ha a módosítás megtörténik, akkor a kettős állampolgárság tényét fegyverként lehet majd felhasználni a jognak és a törvénynek kiszolgáltatott polgárokkal szemben, ami jogállamban tűrhetetlen és elfogadhatatlan. Demokratikus jogállamban a jog a polgárt nem fenyegeti bizonytalanságban tartva, hanem a demokratikus jogrendet és az állampolgárt egyaránt védi. E módosítás életbelépése József Attila szörnyű vízióját jelenítené meg:

“És nem sejthetem, mikor lesz elég ok

előkotorni azt a kartotékot,

mely jogom sérti meg.”

A Talmud Bava Mecia traktátus 59b lapján olvasható okfejtés szerint (melyet a javaslatot benyújtók nyilván nem ismernek) az idegent éppúgy tilos sanyargatni, mint saját nemzetünk tagját. Ha a honfitárs ráadásul idegen ország állampolgára is, akkor e logika mentén fokozott védelem jár neki, nem fokozott veszélyeztetettség. De ismerniük kell, ha az alaptörvénymódosítás más helyén a bibliai szövegekre hivatkoznak, Máté evangéliuma 25. fejezetének 43. versét: “jövevény voltam, és nem fogadtatok be”. Akiknek e szemrehányás szól, az evangélium szerint örök büntetést kapnak. A kettős állampolgár jövevény – még ha magyar állampolgár IS – élvezi a magyar állampolgárok jogait, ugyanakkor viseli a kötelezettségek terhét is. Ebben pedig kiemelt helyen szerepel, hogy nem árt annak az országnak, melynek honpolgára lett.

Emlékezetünk és emberiességünk a Vészkorszak apokaliptikus történelmi tapasztalatainak alapján tiltakozik az ellen, hogy magyar állampolgárok egy jól körülhatárolható csoportját más állampolgárságuk szerint előre megbélyegezzék. A tervezett módosítás félelmet kelt: nem tudni, milyen cselekedetet minősíthetnek az országra veszélyesnek. Talán nem érdektelen megjegyeznünk, hogy valamilyen listára mindenki felfér majd…