„A határt akkor lépik át, amikor kétségbe vonják Izrael létjogosultságát”

Írta: Polgár György / Düsseldorf - Rovat: Politika, Történelem

Dr. Felix Klein mintegy két éve tölti be a német kormány antiszemitizmus elleni biztosának tisztségét.* Az 52 éves politikussal Polgár György beszélgetett eddigi tapasztalatairól.

Dr. Felix Klein

Miért vált szükségessé egy ilyen tisztség létrehozása?

E tisztség létrehozásának igénye már régóta fennállt. A Bundestag által felállított szakértői bizottság legutóbb 2017 áprilisában javasolta. Az indoklás: a német kormány antiszemitizmus elleni intézkedéseinek hatékonyabb összeghangolása. Cél volt az is, hogy a kormányzatban legyen a zsidó csoportoknak egy központi partnere, akihez fordulhatnak.

Mik az Ön feladatai és milyen eszközök állnak rendelkezésére? Egyedül dolgozik, vagy vannak munkatársai is?

Feladataimat a Bundestag 2017. januári határozata részletesen rögzíti. Mint említettem, az intézkedések összehangolásáról, struktúrák létrehozásáról van szó az antiszemitizmus elleni küzdelem során. Például nemrégen szerveztem meg egy szövetségi és tartományi vegyesbizottságot. Németországban az antiszemitizmus elleni küzdelemben rendelkezésre álló eszközök nagyrészt a tartományok hatáskörébe tartoznak, mint például az oktatás, nevelés, tanárképzés, belbiztonság. Emiatt különösen fontos a szövetségi kormány és a tartományi kormányok összefogása.

Mostanra már tizenegy munkatársam van. A költségvetésem évi egymillió euró, amelynek a felhasználását én határozom meg.

Hogyan lesz valakiből antiszemitizmus-ügyi biztos?

Szakmám szerint jogász és diplomata vagyok. Mielőtt elvállaltam ezt a megbízást, a Külügyminisztériumban dolgoztam, ahol a zsidó szervezetekkel való kapcsolattartás különmegbízottja voltam. Ezáltal közeli kapcsolatba kerültem zsidó szervezetekkel idehaza és külföldön, például az American Jewish Committe-vel, a Zsidó Világkongresszussal vagy éppen a Németországi Zsidók Központi Tanácsával.  A Központi Tanács engem javasolt erre az új feladatra. Kaptam erre egy ajánlatot, amit örömmel fogadtam el.

Eddig milyen intézkedéseket hozott, illetve kezdeményezett?

Először is létrehoztuk azt a struktúrát, amelyre szükség van az antiszemitizmus elleni stratégiai küzdelemben. A szövetségi-tartományi vegyesbizottságot már említettem. Szorgalmazásomra majdnem mindegyik tartomány kinevezett antiszemitizmus-ügyi megbízottakat. Létrehoztunk egy bejelentési rendszert, ahol olyan zsidóellenes eseményeket lehet be jelenteni, melyek a büntethetőségi határ alatt vannak. Ugyanis az antiszemita bűncselekmények csak a jéghegy csúcsát jelentik. Az antiszemitizmus elleni küzdelmet a gyökerénél kell kezdeni. Most már országszerte vannak irodák, ahol az áldozatok vagy a tanúk antiszemita eseményeket bejelenthetnek, tanácsot kérhetnek és segítséget kapnak. Nekünk pedig ezáltal olyan adatok állnak rendelkezésünkre, amelyek segítenek testre szabott stratégiákat kidolgozni az antiszemitizmus ellen.

Javasoltam a büntetőjog egyes helyeken történő szigorítását. Most már tilos zászlókat felgyújtani. Ennek alapja egy izraeli zászló nyilvános elégetése volt 2017-ben, melyet akkor még nem lehetett elmarasztalni. Most viszont büntethető. Ezen kívül útjára bocsátottunk egy törvényt az interneten terjesztett gyűlöletkeltés ellen. A törvény hatályba lépése után az internetplatformok üzemeletetőinek kötelező lesz a gyanúsítottak IP-címét a rendőrségnek kiadni. A jogellenes tartalmakat ezentúl nemcsak törölni lesz lehetséges, hanem a terjesztők ellen eljárást is lehet indítani. Ezt rendkívül fontosnak tartom.

Németországban a zsidógyűlölet jelentősen megnőtt. 2019-ben 17 százalékkal több antiszemita bűncselekmény történt az előző évhez képest. Hogyan értékeli ezt a kiábrándító fejleményt?

Németországban, de mondhatni egész Európában a határok eltolódását állapíthatjuk meg. Olyan gondolatokat, amelyeket régebben megtartottak maguknak, manapság egyesek nyíltan kimondanak, aminek büntetőjogi következménye is lehet. Németországban az antiszemita bűncselekmények gyakran az interneten történnek, melyek népellenes uszításban, a Holokauszt tagadásában nyilvánulnak meg. De mázolmányokkal és rongálással is többször találkozunk, mint korábban. Tapasztalataink azt mutatják, hogy az elkövetőknek inába száll a bátorsága, amikor hirtelen megjelenik a ház előtt egy rendőrautó, vagy levelet kapnak az ügyészségtől. Ez tehát jó eszköz a visszaszorításra.  De legalább ennyire fontosak a megelőző intézkedések is.

Másrészt viszont a zsidó közösség az utóbbi időben sokkal inkább hajlandó feljelentést tenni antiszemita túlkapások esetén, ami pozitív fejlemény.

Vagyis az egyik ok nem a zsidóellenes cselekmények, hanem a feljelentések számának megnövekedése?

Pontosan. Régen úgy gondolták, nem érdemes feljelentést tenni, hiszen úgysem indul nyomozás. Ez megváltozott.

Németországban, az úgynevezett “korona-demonstrációkon”, melyeken az emberek a szigorú járványellenes intézkedések miatt tüntetnek, időnként zsidóellenes megnyilvánulások is megfigyelhetőek. Többek között a maszk-viselés kötelezővé tételét a nácik által bevezetett csillag hordásához hasonlítják. Ön ezt mennyire tartja veszélyesnek?

Rendkívül veszélyesnek tartom, mert most fordul elő először, hogy olyan csoportok lépnek fel együtt, amelyeknek korábban semmi köze sem volt egymáshoz. És most hirtelen összefognak a zsidók gyűlöletében és az összeesküvés-elméletek terjesztésében. A sárga csillag hordásának a maszkviselési kötelezettséggel való összehasonlítása a Holokauszt ártalmatlan színben való feltüntetése, ami üldözendő.

A maszkviselés elleni tüntetés egyik résztvevője; a sárga csillagban a felirat: Nincs beoltva

A közelmúltban „aggódó német és izraeli polgárok” – több mint hatvan értelmiségiről van szó – egy Merkel kancellár asszonyhoz címzett nyílt levélben támadták Önt. Többek között azt vetették a szemére, hogy politikai vitákba avatkozik bele, bizonyos Izrael-kritikát és a BDS, Izrael-ellenes bojkott mozgalmat antiszemitizmussal vádolja. Hol húzódik meg a határ a jogos Izrael-kritika és a zsidóellenesség között?

Az, hogy vitákat gerjesszek, feladataim közé tartozik, mint a szövetségi kormány megbízottja. Stratégiám, hogy az antiszemitizmus minden formája ellen fellépjek, érkezzen ez akár jobbról, akár balról, vagy netán iszlámista körökből. Főként, ha Izrael ellen irányul. Ez utóbbi ugyanis elérte a társadalom mérsékeltebb rétegeit is.

A határt véleményem szerint akkor lépik át, amikor Izrael Államot törvénytelennek kiáltják ki, ördöginek titulálják és kétségbe vonják létjogosultságát. Vagy amikor apartheid államnak nevezik. Vagy amikor Izrael polgárait a nácik analógiájára bűnös népként jellemzik.

Feladatomnak tekintem az erről történő felvilágosítást és a problémás irányzatokra való reagálást. Ilyen a BDS mozgalom, amely olyan Izrael-ellenes környezetben működik, ahol ezek a nézetek nagyon elterjedtek. Még egy kis csoportosulásnak is lehet hatalmas bomlasztó hatása. Ezért egyértelműen ellenük vagyok.

Josef Schuster, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke húsz zsidó közösség és szövetség vezetőjével együtt egy – szintén Angela Merkelnek írt – nyílt levélben megvédte Önt és támogatásáról biztosította. Mindazonáltal, zsidó körökben egyesek úgy vélik, az Ön funkciója – bár nyilván jóindulattal hozták létre – csak egy látszatszerep, amely valójában nem sokban járulhat hozzá az antiszemitizmus leküzdéséhez.

Úgy gondolom, az eddigi eredményeim nem ezt tükrözik. Létrehoztunk egy szerkezetet az antiszemitizmus elleni küzdelemhez. Továbbá, a lakosság már sokkal jobban megérti az antiszemitizmus lényegét. Kezdettől fogva világossá tettem, hogy nem tekintem magamat álszereplőnek.

Ennek egyik példája azon indítványa, miszerint a német orvosok tanrendjébe vegyék fel Josef Mengele náci orvos emberi méltóságot semmibe vevő kísérleteit. Ezt miért tartja fontosnak?

Manapság az orvosok folyamatosan szembesülnek olyan erkölcsi kihívásokkal, melyek túlmennek a tisztán szakmai kérdéseken. Ilyenek a terhesség-megszakítás, bizonyos fájdalomcsökkentő eljárások, vagy a kegyes halál. Fontosnak tartom, hogy az orvosok erkölcsi iránymutatást kapjanak az említett tárgykörben is. Hiszen az orvosok egy nem jelentéktelen része annak idején súlyosan megszegte a hippokrátészi esküt. Felmérések, többek között az Aacheni Egyetemen azt mutatják, hogy sok orvostanhallgató nem tud mit kezdeni a Mengele nevével. Ennek meg kell változni.

Mekkora erre a fogadókészség?

Tárgyaltam a Szövetségi Egészségügyi Minisztériummal, ahol nagyon nyitottak voltak. Amúgy is napirenden van a tanrend módosítása, és a javaslatom ebbe jól beleillik. Pozitívan reagált Karl Lauterbach, a Németországi Szociáldemokrata Párt egészségügyi szakértője, valamint több orvosprofesszor is.

A hallei merényletkísérlet és a jelenleg zajló per olvasóink körében is ismert. Lehet ennek valami hatása az emberekre az antiszemitizmus megítélésében?

Úgy gondolom igen, mert a hallei támadás azt bizonyítja, bárki lehet antiszemita bűncselekmény elszenvedője. Egyik halálos áldozat sem volt zsidó, hanem véletlenül éppen arra járó személy. A mostani eljárás pedig jó alkalom a társadalom számára, hogy jobban megismerje az antiszemitizmus okait és hátterét, és megtudja, mit tehet a környezet ellene. Ijesztő abba belegondolni, hogy a tettes családi köre tudott az antiszemita beállítottságáról, mégsem léptek közbe. Az ilyen közömbösségnek a legyőzése döntő fontosságú.

Sokan elfordulnak, amikor látják, hogy zsidókat támadnak vagy sértegetnek. Hogyan lehetne az embereket erélyesebb beavatkozásra késztetni?

Ez nagy kihívás, amin az állam egyedül nem tud változtatni. Ebben valóban szükség van egy olyan civil társadalomra, mely hajlandó közbelépni. és egyben olyan polgárokra, akik nem fordulnak el, amikor igazságtalanság történik. Szükségünk van olyan emberekre, akik felszólalnak, amikor a munkahelyen, az étteremben, a futballstadionban antiszemita megjegyzések hangzanak el. Például a www.stopantisemitismus.de weboldal a hétköznapi antiszemitizmusról informál és azoknak ad támogatást, akik szeretnének fellépni ellene, de nem tudják, hol találnak megfelelő információt. Itt darabokra szedjük az antiszemita összeesküvés-elméleteket és elmagyarázzuk, mit lehet ellenük tenni.

Nemrégen létrehozott egy saját weboldalt is.

A weboldalammal a nyilvánossághoz fordulok. Ez azért lényeges, mert az emberek sok esetben bizonytalanok, hogy mi az antiszemitizmus. Iskolák és érdeklődő polgárok szeretnének többet megtudni az antiszemitizmusról, a zsidó életről. Elmagyarázzuk nekik a zsidó ünnepeket, a zsidó hagyományokat, a különböző vallási irányzatokat, valamint azt, mit lehet a zsidógyűlölet ellen tenni. A látogatások száma máris nagyon magas annak ellenére, hogy alig négy hete létezik az oldal. Nagyon örülök ennek a nagy érdeklődésnek.

A megelőzés gyerekkorban kezdődik. Mit tesznek az iskolákban?

Sok minden történik, de még gyakran hiányzik a szükséges érzékenység. Például még egyszer pontosan át kell vizsgálni a tankönyveket, és megnézni, hogyan ábrázolják a zsidókat a történelem- és hittankönyvekben. Nemrég elindítottam egy kezdeményezést a tartományi antiszemitizmus-megbízottakkal, a Németországi Zsidók Központi Tanácsával és a tankönyvkiadókkal közösen.

A pedagógusok oktatásának szerves része kell, hogy legyen a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni fellépés.

Fontos, hogy hatékonyabban tájékoztassunk a zsidóságról, és az eddigiekhez képest nagyobb mértékben kezdeményezzünk találkozásokat. Szerencsére a zsidó közösség a korábbiakhoz képest sokkal nyitottabbá vált a pedagógusokkal való együttműködésre és ismereteik átadására.

Jelenleg Németország tölti be az Európai Unió elnöki tisztét. Téma az antiszemitizmus elleni küzdelem?

Igen, napirenden van. Szeptember 10-én a Szövetségi Belügyminisztériummal** közösen szerveztünk egy kormányzati konferenciát, amely a koronavírus járvány miatt virtuálisan zajlott le. Mindegyik tagállam részt vett rajta. Cél az antiszemitizmust európai szinten átfogó témaként kezelni. Hogy ne csak a belbiztonság kérdésének tekintsék, hanem kulturális kérdésként, a vallásszabadság kérdéseként és végső soron annak kérdéseként is, hogyan tudnánk a Holokauszt emlékét összehangoltan kezelni.

Természetesen arra is törekszem, hogy lehetőleg sok ország nevezzen ki antiszemitizmus megbízottat. Néhányan már megtették, például Olaszország és Románia. Franciaország pedig már évekkel ezelőtt létrehozta ezt a funkciót. Remek kapcsolatom van magyar kollégámmal, Takács Szabolccsal, aki szintén jelen volt a konferencián. Örömömre szolgál a nagy összhang abban, hogy európai szinten is többet kell tenni.

Jegyzetek

* A tisztség hivatalos neve: a „Szövetségi Kormány Németországi Zsidó Élettel és az Antiszemitizmus Elleni Küzdelemmel Foglalkozó Biztosa”.

** A minisztérium hivatalos neve: Bundesministerium des Innern, für Bau und Heimat”

támogatás

Címkék:anticionizmus, antiszemitizmus, antiszemtizmus elleni biztos, Felix Klein, Izrael, Németország

[popup][/popup]