A gázai hadműveletekhez hasonló konfliktusok esetén azonban Londonnak jogi kötelessége az exportengedélyek felülvizsgálata, mivel az érvényes stratégiai exportengedélyeztetési kritériumok alapján Nagy-Britannia nem adhat ki kiviteli engedélyeket, ha egyértelműen fennáll annak a kockázata, hogy az adott hadfelszerelés használata a nemzetközi humanitárius szabályok súlyos sérelméhez vezethet – mondta a munkáspárti brit kormány külügyminisztere.
Lammy kijelentette: a legutóbbi felülvizsgálat során olyan helyzetértékelést kapott, amelynek alapján nem lehet kizárni az Izraelnek szánt egyes brit hadfelszerelések exportja esetén ezt a kockázatot.
A miniszter elmondta: a jelenleg érvényes 350-ből „hozzávetőleg 30” exportengedély felfüggesztéséről van szó. Ezek között katonai repülőgépekhez, köztük vadászgépekhez, valamint helikopterekhez és drónokhoz szükséges részegységek, emellett hadszíntéri célkijelöléshez használatos felszerelések szerepelnek.
David Lammy szerint a Gázában végrehajtott izraeli hadműveletek változatlanul óriási veszteségeket okoznak a civil lakosság körében, és a polgári infrastruktúrát is jelentős mértékben lerombolták.
A brit kormány megítélése szerint Izrael a jelenleginél sokkal nagyobb erőfeszítéseket tudna kifejteni annak érdekében, hogy az életmentő élelmiszer-szállítmányok és orvosi felszerelések eljussanak a gázai civil lakossághoz.
Londont emellett mélységesen aggasztják az őrizetesekkel szembeni rossz izraeli bánásmódról szóló hiteles beszámolók, különös tekintettel arra, hogy a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát Izrael nem engedi be azokra a helyekre, ahol az őrizeteseket fogva tartja mondta hétfő esti alsóházi tájékoztatásában a brit külügyminiszter.
„Én is, elődöm is és szövetségeseink is ismételten és erőteljes hangon felvetettük ezeket az aggályokat az izraeli kormánynak, amely azonban sajnálatos módon nem tett kielégítő intézkedéseket” – fogalmazott parlamenti tájékoztatójában David Lammy. (MTI)
*
Sir Ephraim Mirvis brit főrabbi arra figyelmeztet, hogy a lépés a gázai népirtásról szóló tévhiteket táplálja, és Izrael ellenségeit bátorítja.
Az X-en hétfő este közzétett nyilatkozatában Mirvis azt mondta, hogy „hihetetlen”, hogy ilyen döntést hoztak „akkor, amikor Izrael a puszta túléléséért vív háborút hét fronton, amelyet október 7-én kényszerítettek rá, és éppen akkor, amikor hat, kegyetlen terroristák által hidegvérrel meggyilkolt túszt temettek el a családjaik”.
Azzal vádolta a döntést, hogy „azt a tévhitet táplálja, hogy Izrael megsérti a nemzetközi humanitárius jogot, miközben valójában rendkívüli erőfeszítéseket tesz annak betartása érdekében”.
Arra is figyelmeztetett, hogy a döntés „Izrael és a világ közös ellenségeinek bátorítását szolgálja”, és semmit sem tesz „a maradék 101 túsz szabadon bocsátásának biztosításához, sem pedig ahhoz a békés jövőhöz nem járul hozzá, amelyet mi szeretnénk és imádkozunk érte, minden ember számára a térségben és azon túl”.
„Nagy-Britannia és Izrael nagyon sokat nyerhet azzal, ha egy biztonságosabb világ érdekében összefogunk közös ellenségeinkkel szemben. Bizonyára ez kell, hogy legyen a jövő útja” – tette hozzá Mirvis. (Times Of Israel)