270 milliós jelzálog a MAOIH Városmajor utcai ingatlanán

A 24.hu oknyomozó cikke szerint 750 ezer euró (mintegy 270 millió forint) összegű jelzálog került a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség (MAOIH) XII. kerületi, Városmajor és Alma utca sarkán található ingatlanára.

Az ingatlanegyüttes része az ortodox zsinagógaként működő épület, valamint az egykori Alma utcai szeretetotthon épületei, amelyek a magyarországi holokauszt egyik tragikus emlékhelyei is egyben. A jelzálog tényét a cikk a tulajdoni lap alapján ismerteti, és bemutatja azokat a pénzügyi problémákat is, amelyek a hitközséget az elmúlt években sújtották.

A cikk felidézi, hogy a MAOIH 2017-ben 450 millió forint állami támogatást kapott a szeretetotthon felújítására, azonban ebből csak a zsinagóga épületét újították fel, a szeretetotthon épületeinek felújítása el sem kezdődött. Emiatt a hitközségnek vissza kell fizetnie a támogatást, miközben az ügyben költségvetési csalás gyanúja miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal továbbra is nyomoz. Emellett a Budapesti Rendőr-főkapitányság is sikkasztás gyanújával folytat eljárást a MAOIH gazdálkodásával kapcsolatban, bár gyanúsított kihallgatására egyelőre nem került sor.

Keszler Gábor, a MAOIH 2023 óta hivatalban lévő elnöke szerint a jelzálog nem új hitelfelvétel vagy ingatlanspekuláció következménye, hanem a korábbi vezetés által felhalmozott tartozások rendezésének biztosítéka. Elmondása szerint a jelenlegi vezetés csődközeli állapotban vette át a hitközséget: jelentős számlatartozásokkal, rendezetlen állami kötelezettségekkel és működési nehézségekkel szembesült. Azt hangsúlyozta, hogy nem kívánják értékesíteni sem az Alma utcai ingatlant, sem a hitközség más vagyonát, ugyanakkor úgy véli, a pénzügyi rendezéshez nélkülözhetetlen lenne a MAOIH szerint őket megillető örökjáradék kifizetése. Keszler ezért a Mazsihiszt teszi felelőssé a hitközség nehéz helyzetéért, azt állítva, hogy a rendszerváltás óta rendezetlen vagyoni viszonyok miatt milliárdos követelésük áll fenn. A Mazsihisz ezt rövid közleményben visszautasította, és közölte, hogy a MAOIH állításai „minden valóságalapot nélkülöznek”.

A cikk kitér arra is, hogy a jelzálog mögött egy olyan ingatlanfejlesztői érdekeltség áll, amely Budapesten több jelentős beruházást valósított meg. A MAOIH telke mellett jelenleg is új társasház épül, és a helyszíni tapasztalatok szerint az építkezés részben a hitközség telkén keresztül zajlik, ami tovább erősíti a találgatásokat az ingatlan jövőjéről. Bár a hitközség tagadja, hogy fejlesztési célból megválna az értékes városmajori területtől, a cikk szerint egyelőre nem látható, milyen forrásból tudják rendezni a több százmilliós kötelezettségeket.

A cikk kitér arra is, hogy a MAOIH az elmúlt években egyre szorosabb kapcsolatba került a Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel és annak vezetőjével, Köves Slomóval. A korábbi MAOIH-elnök, Deutsch Róbert szerint a vezetőváltások és szervezeti átalakítások mögött az EMIH befolyása állt, amely hosszabb ideje törekszik arra, hogy irányítása alá vonja, illetve szervezetileg is közelítse magához a MAOIH-ot, ezt azonban az érintettek eltérően értékelik. Közben Köves Slomó korábban úgy nyilatkozott, hogy a MAOIH fennmaradása csak az EMIH támogatásával biztosítható, és szerinte a két ortodox hitközség tagsága és intézményi működése tekintetében az együttműködés, illetve az összeolvadás jelentős része a gyakorlatban már megvalósult.