Se vele, se nélküle

Írta: Sellei Iván - Rovat: Kultúra-Művészetek

Nyugodtan rúgjátok le a cipőtöket, helyezkedjetek el kényelmesen, dumáljunk egyet, hisz magunk között vagyunk – az a jó esetben talán száz ember, aki e feltehetően már két hét múlva a mozik műsoráról amúgy is nyomtalanul eltűnő filmet megnézte.

Amikor én láttam (egy vasárnap este nyolckor), öten voltunk a moziban. Itt tart a művészfilm ma Magyarországon. Kár. Pesti estesen szólva: e film Izrael válasza Haggis Ütközésekjére és Iñárritu Bábeljére. Világfilm – játszódhatna bármely, magát fejlettnek képzelő, valójában atomizált, lelkileg toprongy országban. Off-off-off film: szinte mindentől távol áll, ami gagyi, viszont közel került a szívemhez. Nagyfilm hosszúságú kisfilmfonat – kisembereket feszítő nagy érzésekről. Kaleidoszkópfilm.

De kikről is szól? A szeretetlenség áldozatairól – mindannyiunkról, akik egyszerre vagyunk sebzők és sebzettek: olykor bunkók a hozzánk legközelebb állókhoz, máskor titokban sírók, ha éppen azt képzeljük be magunknak, hogy megbántottak. A főszereplő egy albérletben tengődő huszonvalahány éves pincérlány, akinek semmi nem jön össze: a barátjában csalódott, szülei elváltak, anyja telefonos távneveléséből elege van, apja élettársa pedig egy pszichés gondokkal küzdő lány. Talán hiba is őt főszereplőnek hívni, hiszen folyamatosan látjuk azt is, hogy a többi szereplő sorsa hogyan alakul. Egy alig összeillő fiatal pár nászútra indul, melynek során azt tapasztalják, hogy semmi sem olyan, mint amilyennek elképzelték. Egy amatőr színésznő, aki egy Fülöp-szigeteki nőt fogad fel, hogy maga helyett gondozza idős, beteg anyját. Egy magányos fényképészlány, akit azért rúg ki a főnöke, mert munkahelyén, egy rendszeresen lakodalmaknak otthont adó étteremben művészi életképeket és nem merev protokollképeket készít a násznép tagjairól. S végül egy titokzatos körülmények között megjelenő, valószínűleg a szüleitől elcsellengett, óvodásformájú, fürdőruhás, néma kislány, akit a pincérlány vesz magához, egészen addig, amíg megint csak el nem tűnik; és a néző sosem tudja meg, hogy létezett-e valaha, vagy csak a főszereplő – az őt érő sorozatos frusztrációk nyomán – kettőződött meg, és saját ötéveskori énje jelent meg előtte.

De minek is tovább követni a cselekményt? A lényeg sosem az, ami kívül történik, hanem ami belül. E nyugodt folyású (de nem vontatott!), minden szálat gondosan elvarró, a vásznon megjelenő összes szereplőnek érdemi szerepet adó, mély érzésű, a legjobb értelemben vett női filmre (mint amilyen például Koltai Lajos Estéje) nem a cselekményszövése miatt emlékszik, aki megnézi, hanem a hangulata, a párbeszédek hitelessége, a színészi alakítások hőfoka, az elsőrangú operatőri munka miatt.

Számomra legnagyobb erénye, hogy merészen vállalja a rendkívül bonyolult szülő–gyermek viszony igényes, több szempontú ábrázolását; azt, hogy egyik fél sem angyal vagy ördög, hogy mindkettő rendre simogatni akar, de – ilyen vagy olyan okból félrecsúszott hangsúlyok, félreértések, előítéletek, soha ki nem beszélt sérelmek, türelmetlenség, máshonnan származó rosszkedv miatt – egyre csak újabb sebeket üt a másikon. Hogy se vele, se nélküle; hogy hiába fogad fel ilyen-olyan idegeneket az idős szülő gondozására, saját ebbéli lelkiismeret-furdalása elől úgysem menekülhet. A film a szülő–gyermek viszonyt még számos egyéb szempontból is vizsgálja.

Aki a mozikban lemaradt e filmről, ne nyugodjon bele. Minden bizonnyal kijön majd DVD-n is. Mivel kamaradarab csupa közelképpel, kiválóan mutat majd a kis monitorokon is. Ideális film lehet családi beszélgetések elindításához (már ahol egyáltalán ismerik még ezt a „cikis” fogalmat) és filmkluboknak. Gyöngyszem.

Ketten rendezték: Etgar Keret író és felesége, Shira Geffen. Idén nyáron e filmmel Cannes-ban elnyerték a legjobb első filmeseknek járó Arany Kamera díjat. Mindketten sokoldalú művészek, főleg írók, számukra a film csak az egyik megszólalási forma. Jó, hogy most ezt választották.

Sellei Iván

 

*

 

Medúzák (Meduzot) színes feliratos francia-izraeli filmdráma, 78 perc, 2007,

rendező: Etgar Keret, Shira Geffen, forgatókönyvíró: Shira Geffen, zeneszerző: Christopher Bowen, operatőr: Antoine Héberlé, producer: Yael Fogiel, Laetitia Gonzalez, Amir Harel, Ayelet Kit, vágó: Sascha Franklin, François Gédigier,

szereplők: Noa Knoller (Keren), Sarah Adler (Batia), Tsipor Aizen (Tamar), Bruria Albek (Relly), Ilanit Ben-Yaakov (Galia), Assi Dayan (Eldad)

támogatás
Pop up banner
[popup][/popup]