Könyv a szikszói ortodox zsidóságról

A Csányi5 – Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár adott otthont az Egy fény a szorongatásban című könyv bemutatójának. A Szikszóról elszármazott, később az izraeli Bné Brákban letelepedett Fleischmann Izrael 1977-ben, stencilezett formában terjesztett család- és közösségtörténete most Villányi Benjámin szerkesztésében és kiadásában jelent meg.

A szerkesztési elvek egyikeként az ötven éve írt szöveg érintetlen maradt, forrásértékűre emelve a szerző (és rajta keresztül egy végleg eltűnt világ, a vidéki vallásos zsidóság) szóhasználatát, kifejezéseit és főként világszemléletét. Az ortodoxiát, a vallásos zsidóságot kevésbé ismerő olvasókat Villányi kiegészítései és lábjegyzetei segítik az értelmezésben.

Fleischmann Izrael élettörténete tipikusnak is mondható: édesapja az „ojberlandi” Csornáról házasodott az „ojber”- és „interland” határán lévő, Abaúj vármegyei Szikszóra; a családi „jichesz brif” számos kiváló rabbival és talmudtudóssal büszkélkedhetett, többek között Zakharja Spira varannói rabbival és a szikszói Reichmann családdal; a mély vallásosság, az élethosszig tartó tanulás és a hangsúlyosan magyar ortodox hagyományok őrzőivel. Eltűnt világ, még akkor is, ha a háború után a legtöbb hitközséget, így a szikszóit is újjáélesztették a hazatérő megmaradtak, és az 1956-os forradalomig hol gyengébben, hol erősebben pislákoló fények jelezték a vidéki vallásos zsidók hagyományos elkötelezettségét.

Fleischmann Izrael példája, a tragédiára adott válasza azonban nem nevezhető jellegzetesnek: sok túlélővel ellentétben, ő nem zárta magába örökre a család és a közösség megsemmisülésével járó, alig feldolgozható fájdalmat, hanem az emlékállítást tartotta kötelességének. Az Örök fények Abaúj-Torna vármegye hitközségeinek történetéből című, 1972-ben kiadott monográfiájában a népesebb Szikszón és Abaújszántón kívül a térség valamennyi hitközségéről , illetve – az akkori lehetőség szerint – minél több családról megemlékezett. Emellett egyik kezdeményezője és szervezője volt az Izraelbe kivándorolt szikszóiak és abaújiak évenkénti találkozóinak.

A kötetet most „kritikai kiadásban” megjelentető Villányi Benjámin attitűdje pedig végképp nem nevezhető tipikusnak: 2018-ban, a Bné Brák-i Chug Chatam Szofer templomban (a Májmon utcaiban, merthogy a százezres városban három Chug is van), magyarul tudó embereket keresve találkozott és ismerkedett meg Fleischmann Izrael özvegyével és gyermekeivel, és ennek a kapcsolatnak köszönhetően kezdett el foglalkozni a kézirattal, a magyarországi ortodoxia páratlanul gazdag múltjának egy szeletével.

Villányi Benjámin, aki többek között kántori és vallástudományi tanulmányokat is folytatott, úgy véli, hogy a magyar zsidó vallási hagyományok ápolása az utódok javát szolgálja. A most megjelent kiadvánnyal is szeretné felhívni a figyelmet erre a fontos feladatra.