A zsidó kultúra „bevette” Moszkvát

Miután az orosz televízióban már a „Schindler listáját” is levetítették, bízvást állíthatjuk, hogy a zsidóság, mint téma, nem tabu az orosz nyil­vánosságban. Tíz évvel ezelőtt még kinevették volna azt, aki zsidókról akart látni-hallani a sajtóban, moziban, televí­zióban. Öt évvel ezelőtt, a peresztrojka virágkorában is csak kizárólag zsidó klubok és társulatok körében lehetett szó ilyen témákról. Mostanra azonban a zsidó témák valósággal „bezúdultak” az ország kulturális életébe. Miközben a poli­tikai élet jobboldalán dúl az antiszemitizmus, a kulturális elit körében a filoszemitizmus jött divatba. Az érdeklődő alig győz színházból moziba, moziból kiállításra, kiállításról könyvesboltba rohanni, ha minden zsidó vonatkozású kulturális eseményt el akar érni. A Forward című amerikai zsidó hetilap munkatársa egy hét alatt a következő kulturális eseményeket gyűjtötte csokorba:

• Filmvígjáték bemutató, melynek témája az orosz-grúz- zsidó maffia amerikai terjeszkedése. A film nyitójelenetében a szupertitkos Gorbacsov-Bush telefonbeszélgetésbe beleszól Rabinovics (a magyar Kohnnak megfelelő orosz zsidó viccfigura), mint maffiavezér és felszólítja a poli­tikusokat, hogy fejezzék be a beszélgetést, mert sürgősen beszélnie kell Odesszával.

– A Na Maloj Bronnoj színház bemutatja a Sztrugackij fivérek „Szentpétervári zsidrákok” című darabját, amely az évekkel ezelőtt Leningrádon végighullámzott pogromhangu­latot eleveníti föl.

• A Független Galériában bemutatkozik Jurij Plissz odesszai festő.
• A Művészek Központi Házában megnyílik a „Zsidók Története a Szovjetunióban Dokumentumokban” című kiállítás.
• Az orosz némafilmek fesztiválján bemutatják a „Sára bánata” című 1913-ban készült rövidfilmet, amely arról szól, milyen sors vár a házasságtörő asszonyra egy ortodox közösségben.
• A Szovremennyik színházban a „Nehéz emberek” című darabot játsszák egy középkorú zsidó férfi és egy vénlány viszonyáról.
• A Moszkva filmszínház műsorára tűzi Vlagyimir Todorovszkij „Szerelem” című díjnyertes filmjét egy zsidó lány és egy orosz fiú szerelméről. A szerelem szomorú véget ér, mert az alijázni készülő zsidó család és az orosz család között túl nagy a távolság, a fiatalokat szétválasztja egymástól.
• Pável Lungin „Lunapark” c. filmjét játsszák. A főhős, egy szélsőjobboldali banda vezére megtudja, hogy régen szem elől vesztett apja egy (még külsejében is) zsidó muzsikus.
• A Keleti és Ázsiai Művészetek Múzeumában fotó­kiállítás nyílt elpusztult zsidó temetőkről.
• A televízió Gennagyij Hazanov zsidó komikus műsorát vetíti, aki közismert a demokraták iránti elkötelezettségéről. Zsirinovszkij első számú közellenségnek nevezte őt, Észtországból pedig nemrégiben kiutasították, mivel azon gúnyolódott, hogy az ottani szigorú nyelvtörvények miatt nem tudott vécére menni.