A zsidó kultúra „bevette” Moszkvát

Írta: (ó-s) - Rovat: Archívum, Film, Képzőművészet, Kultúra-Művészetek, Színház, Világ

Miután az orosz televízióban már a „Schindler listáját” is levetítették, bízvást állíthatjuk, hogy a zsidóság, mint téma, nem tabu az orosz nyil­vánosságban. Tíz évvel ezelőtt még kinevették volna azt, aki zsidókról akart látni-hallani a sajtóban, moziban, televí­zióban. Öt évvel ezelőtt, a peresztrojka virágkorában is csak kizárólag zsidó klubok és társulatok körében lehetett szó ilyen témákról. Mostanra azonban a zsidó témák valósággal „bezúdultak” az ország kulturális életébe. Miközben a poli­tikai élet jobboldalán dúl az antiszemitizmus, a kulturális elit körében a filoszemitizmus jött divatba. Az érdeklődő alig győz színházból moziba, moziból kiállításra, kiállításról könyvesboltba rohanni, ha minden zsidó vonatkozású kulturális eseményt el akar érni. A Forward című amerikai zsidó hetilap munkatársa egy hét alatt a következő kulturális eseményeket gyűjtötte csokorba:

  • Filmvígjáték bemutató, melynek témája az orosz-grúz- zsidó maffia amerikai terjeszkedése. A film nyitójelenetében a szupertitkos Gorbacsov-Bush telefonbeszélgetésbe beleszól Rabinovics (a magyar Kohnnak megfelelő orosz zsidó viccfigura), mint maffiavezér és felszólítja a poli­tikusokat, hogy fejezzék be a beszélgetést, mert sürgősen beszélnie kell Odesszával.

– A Na Maloj Bronnoj színház bemutatja a Sztrugackij fivérek „Szentpétervári zsidrákok” című darabját, amely az évekkel ezelőtt Leningrádon végighullámzott pogromhangu­latot eleveníti föl.

  • A Független Galériában bemutatkozik Jurij Plissz odesszai festő.
  • A Művészek Központi Házában megnyílik a „Zsidók Története a Szovjetunióban Dokumentumokban” című kiállítás.
  • Az orosz némafilmek fesztiválján bemutatják a „Sára bánata” című 1913-ban készült rövidfilmet, amely arról szól, milyen sors vár a házasságtörő asszonyra egy ortodox közösségben.
  • A Szovremennyik színházban a „Nehéz emberek” című darabot játsszák egy középkorú zsidó férfi és egy vénlány viszonyáról.
  • A Moszkva filmszínház műsorára tűzi Vlagyimir Todorovszkij „Szerelem” című díjnyertes filmjét egy zsidó lány és egy orosz fiú szerelméről. A szerelem szomorú véget ér, mert az alijázni készülő zsidó család és az orosz család között túl nagy a távolság, a fiatalokat szétválasztja egymástól.
  • Pável Lungin „Lunapark” c. filmjét játsszák. A főhős, egy szélsőjobboldali banda vezére megtudja, hogy régen szem elől vesztett apja egy (még külsejében is) zsidó muzsikus.
  • A Keleti és Ázsiai Művészetek Múzeumában fotó­kiállítás nyílt elpusztult zsidó temetőkről.
  • A televízió Gennagyij Hazanov zsidó komikus műsorát vetíti, aki közismert a demokraták iránti elkötelezettségéről. Zsirinovszkij első számú közellenségnek nevezte őt, Észtországból pedig nemrégiben kiutasították, mivel azon gúnyolódott, hogy az ottani szigorú nyelvtörvények miatt nem tudott vécére menni.

 

támogatás
Pop up banner1

Címkék:1994-11

[popup][/popup]