A sokszínű mítosz: Mítosz és valóság

Minden kultúra rendelkezik mítoszokkal. A mítoszok mondják el számunkra, kik és milyenek vagyunk, milyen és miért olyan a világ amilyen. A mítosz a valóságról szól, a szakralitás, egy igaz történet vagy egy népszerű film nyelvén. A mítoszok ugyanolyan sokszínűek, mint kultúráink, mint mi vagyunk. 

 

Kulturális antropológiai előadássorozat szerdánként 18:00 órától a Bálint Házban (Budapest VI. ker., Révay u. 16.)

Minden kultúra rendelkezik mítoszokkal. A mítoszok mondják el számunkra, kik és milyenek vagyunk, milyen és miért olyan a világ amilyen. A mítosz a valóságról szól, a szakralitás, egy igaz történet vagy egy népszerű film nyelvén. A mítoszok ugyanolyan sokszínűek, mint kultúráink, mint mi vagyunk. Az előadássorozat és a hozzá kapcsolódó filmek ebbe a sokszínű világba próbálnak betekintést adni.

A természetfölöttiről, a szakralitásról, a kultúrák mindegyike (ha különböző módon, akár egy kultúrán belül is eltérően) rendelkezik tapasztalatokkal. A mítoszok elmondják és megmagyarázzák mi és miért létezik úgy a világban és velünk, ahogy azt tapasztaljuk. A rítusokban ezek az alapvető minták válnak átélhetővé úgy, hogy az emberek kapcsolatba is lépnek a szenttel. A vallási kommunikáció azonban nem szűnik meg a mítoszok elbeszélésével vagy a rítusok cselekményeivel, hanem része a kultúrák mindennapi életének és hagyományának. Az előadások alkalmával a vallással kapcsolatos modern kori jelenségekre, változásokra, kérdésekre is kitérünk.

A mítoszok és a rítusok azonban nemcsak a társadalmak vallási életében jelennek meg. A mítoszok megfogalmazhatják, kifejezhetik egy nép, egy nemzet vagy generáció, szubkultúra ethoszát is. A rítusok az egymáshoz való tartozás érzetét mélyíthetik el akkor is, ha az nem kötődik közvetlenül szakrális tartalmakhoz. A fenti esetben gondoljunk például az amerikai tömegfilmekre, utóbbi esetben pedig a focimeccsek, politikai nagygyűlések vagy a techno-partyk eseményeire. A modernitás megértéséhez is szükség van tehát a mítoszok és a rítusok mélyebb megismerésére. Az előadások ehhez kívánnak hozzájárulni számos példa és film ismertetésével.

Részletes program:

Október 7.
Mítosz és valóság
„A mitológia megmagyarázza önmagát és mindent a világon” – írta Kerényi Károly. A mítoszokból feltáruló valóságból szövődnek a kultúrák világmagyarázatai, milyen és miért olyan a világ, az élet és mi magunk. A sorozat bevezető előadása ebbe a valóságba próbál betekintést nyújtani több kultúra példáján keresztül.

Október 14.
A szent idő, a szent tér és a mítoszok
Milyen térben és időben jelennek meg a mítoszok? A látható szimbólumokon keresztül hogyan és mit üzennek a mitikus minták? Idő, tér, szimbólumok és mítoszok összefüggéseit járja körül az előadás.

Október 21.
A rítus mint mitikus élmény
A mítoszok történetei a rítusok alkalmával válnak átélhetővé. Nevezhetjük-e a rítust „mitikus élménynek”? A mítoszok alakítják-e a rítusok életét vagy a rítusok hozzák létre mitikus hátterüket? Mítosz és rítus csupán vallási kontextusban nyilvánul meg vagy azon kívül is? Az előadás során többek között ezekre a kérdésekre keressük a válaszlehetőségeket számok kultúra példájának segítségével.

Október 28.
Mítosz és mese
Az előadás többek között a következő kérdésekre keresi a válaszlehetőségeket: milyen hasonlóságok és különbségek vannak a mítoszok és a mesék világa, kulturális szerepe, megnyilvánulása és hatása között? Hogyan hat, hogyan merít egymásból a mítosz és a mese? Kik mesélik és kik hallgatják a mítoszokat és a meséket?

November 4.
Modern mítoszok
Milyen történetei, megdönthetetlennek tartott igazságai vannak a modernitás kulturális mintáinak? Milyen valóságai léteznek a „modern világnak” és milyen csatornákon, médiumokon keresztül válnak átadhatóvá és átélhetővé ezek a valóságok? Az előadás ebbe az összetett és sokszínű kérdéskörbe kíván bepillantást nyújtani.

November 11.
Az édenkert és az „igazi élet” mítoszai
Mit jelent egy adott kultúrában az „igazi élet”, az „örök boldogság tere és ideje” és az ezekkel sokszor szembe álló mindennapok tapasztalata? Van-e átjárás a különböző világok között, s ha igen, hogyan lehet azt elérni? Az előadás során több vallás, eszmerendszer, kultúra példáján keresztül ismerkedhetünk meg ezekkel a kérdésekkel.

November 18.
A „hősök”
Ki számít követendő példának egy kultúra életében: Milyen személyiségjegyek, cselekedetek, döntések tesznek valakit hőssé? Milyen erényeket ötvöz a hős és mire ösztönzi a közösség tagjait? Az előadás az indián mítoszoktól a modern amerikai filmek főszereplőiig próbál bepillantást nyújtani a problémakörbe.

November 25.
Az „igazi szerelem” mítoszai a „nyugati” és a „keleti kultúrákban”
Mi számít „szerelemnek” egy kultúrában? Hogyan jelennek meg a mítoszokban a férfi-nő kapcsolatok, az érzékiség, a mozgalom. Milyen kulturális minták, korlátok és tanítások léteznek egyes kultúrák szerelmi életében? Az előadás a „nyugati” és a „keleti” kultúrák példáin keresztül próbál betekintést nyújtani a kérdéskörbe.

December 2.
A mítosz művészete – a művészet mítosza
Hogyan, milyen művészeti interpretációk csatornáján keresztül jelennek meg a mítoszok a rítus alkalmával vagy a mindennapok életében? Kik a mítoszok művészetének megjelenítői? Milyen szerepei vannak a művészeknek a mítoszok történeteiben? Az előadás számos alkotás segítségével kutatja a fenti kérdéseket.

December 9.
Bibliai mítoszok a bibliai antropológia tükrében
Nevezhetjük-e a Biblia történeteit és tanításait mítoszoknak? Mit mond a Biblia arról, hogy kik és milyenek vagyunk, milyen a világunk, az életünk és Isten? Az előadássorozat utolsó alkalmával betekintést kapunk a Biblia antropológiai dimenzióiról és üzeneteiről.

 

Helyszín: Bálint Ház
Pontos cím: Budapest VI. ker., Révay u. 16.