Visszavonják Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Kivételes eljárásban, szerda délelőtt megszavazta az Országgyűlés azt a törvényjavaslatot, amellyel visszavonják Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból.

Az előterjesztést a Tisza Párt 133 képviselője támogatta, a Fidesz–KDNP 37 képviselője nemmel szavazott, a Mi Hazánk 5 képviselője pedig tartózkodott. A döntés a törvény kihirdetését követő napon lép hatályba. A kormány már múlt héten határozatban fejezte ki a szándékát arra, hogy leállítsák az Orbán-kormány korábbi döntése alapján megindult kilépési folyamatot – írja a Telex.hu.

Az Országgyűlésnek a kormány nevében Magyar Péter nyújtotta be az erről szóló törvényjavaslatot kedden. Azzal indokolta az előterjesztést, hogy „a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, valamint az emberi jogok védelme érdekében feltétlenül szükséges a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények elkövetőinek egy nemzetközi bírói fórumon történő felelősségre vonása.” Szerinte ennek érdekében szükséges fenntartani Magyarország részvételét a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumában.

Az Orbán-kormány tavaly tavasszal jelentette be, hogy kezdeményezi Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból, ezt a döntést pedig a parlament fideszes többsége nem sokkal később meg is szavazta. Amikor tavaly áprilisban hivatalos látogatásra érkezett Budapestre az ICC-által körözött Benjámin Netanjahu, nem tartóztatták le, pedig a nemzetközi jog szerint ICC-tagként erre Magyarország köteles lett volna.

Magyarország kilépési folyamata júniusban ért volna véget, de Magyar Péter már korábban jelezte, hogy a Tisza-kormánynak az a célja, hogy bennmaradjon az ICC-ben. És bár ő maga is meghívta az izraeli miniszterelnököt Magyarországra, erről azt mondta: „Azt gondolom, hogy nem árultam semmiben zsákbamacskát, ha valaki tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, és olyan ember lép hazánk területére, aki körözés alatt áll, akkor őt őrizetbe kell venni.” Mikor rákérdeztünk – írja a Telex -, hogy ezt mondta-e a telefonban Netanjahunak is, Magyar azt mondta: „nem kell nekem mindent elmondani telefonon, feltételezem, minden állam- és kormányfőről, hogy tisztában van ezekkel a jogszabályokkal”.

*

Bóka János, a Fidesz képviselője a vitában úgy fogalmazott – írja az Index – „a politikai kérdés nem az, hogy a genocídium, a háborús bűncselekmények, az emberiesség elleni bűncselekmények, illetve az agresszió tiltott-e a nemzetközi jog alapján, és a nemzetközi közösség egészének hatékonyan kell együttműködnie azért, hogy a felelősöket bíróság elé állítsa. A kérdés az, hogy ennek a célnak az elérésére a Nemzetközi Büntetőbíróság a jelenlegi formájában a legalkalmasabb eszköz-e, illetve erre a célra egyáltalán alkalmas-e. A nemzetközi közösség ebben a kérdésben erősen megosztott. Az ENSZ állandó biztonsági tanácsának öt tagja közül három nem része ennek az egyezménynek, ahogy India, Indonézia vagy Törökország, az ázsiai országok többsége, és az afrikai országok több mint fele sem. Tény azonban, nem akarom elhallgatni, mert nagy politikai jelentősége van, hogy az Európai Unió tagállamai közül mindegyik részese az egyezménynek. Ezt a tényt politikailag mérlegelni kell, viszont ez nem jogi, hanem politikai mérlegelés.”

Bóka János szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság bizonyos döntéseinek végrehajtása a politikai akarat szempontjából inog, konkrét példaként hozta, hogy Benjamin Netanjahu ellen elfogatóparancsot adtak ki, amit egyik ország sem hajt végre.Ez a testület politikai eszközzé vált, elveszítette morális iránytűjét, és hibás stratégiát követ akkor, amikor nem lezárt konfliktusokat kíván a nemzetközi jog alapján megítélni, hanem folyamatban lévő konfliktusokba kíván beavatkozni, ez gyakran nem elősegítője, hanem akadálya ezen konfliktusok lezárásának. A Fidesz ezért döntött úgy, hogy ezzel nem kíván jogi és politikai közösséget vállalni, ezért döntött a kilépés mellett – fogalmazott Bóka János, aki azt kérte, tisztázzák azt is, hogy október 23-ára meghívták Izrael miniszterelnökét Magyarországra.