Netanjahu biztosította koalíciós partnereit, hogy Izrael nem fejezi be a háborút

Netanjahu állítólag azt mondta, hogy Izrael csak egy ideiglenes tűzszünetet fogad el, amely kiszabadít néhány túszt, hacsak a Hamász nem egyezik bele a lefegyverzésbe, ami növeli a további patthelyzet esélyét.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök hétfőn telefonbeszélgetést folytatott a koalíciós pártok vezetőivel. Állítólag megpróbálta biztosítani őket arról, hogy Izrael nem fog beleegyezni a háború befejezésébe, mielőtt a Hamászt legyőzné, miután beleegyezett a Trump-kormányzat kérésébe, hogy küldjön tárgyalócsoportot Dohába, hogy felgyorsítsa a régóta elakadt túsztárgyalásokat a terrorcsoportta – írja a Times Of Israel.

Netanjahu beleegyezett az amerikai kérésbe, miután találkozott Steve Witkoff amerikai közel-keleti különmegbízottal, és rövid telefonbeszélgetést folytatott Donald Trump amerikai elnökkel, miután a Hamász szabadon engedte Edan Alexander amerikai-izraeli túszt, aki 584 napot töltött fogságban. A Hamász elengedte Alexandert, amit Trump felé tett jóakaratú gesztusként jellemeztek, miután a csoport biztosítékot kapott egy harmadik fél közvetítőtől, hogy a lépés Washington számára kedvező lesz, és megnyitja az ajtót a kormányzat előtt, hogy esetleg rábírja Izraelt a gázai háború befejezésére.

Netanjahu azonban több héber médiajelentés szerint közölte koalíciós partnereivel, hogy nem enged a háború befejezésének elutasításából, amíg a Hamász katonai és kormányzati képességeit nem számolták fel.

Ezzel nemcsak a Hamásszal kerülhet ellentétbe, hanem az Egyesült Államokkal is, amelynek tisztviselői hónapok óta először használnak retorikát a gázai háború „befejezéséről”, miközben Izrael azzal fenyegetőzik, hogy katonai műveleteit tömegesen kiterjeszti, hogy újra elfoglalja az egész övezetet.

Trump úgy jellemezte a Hamász döntését Alexander szabadon bocsátásáról, mint „az Egyesült Államok és a közvetítők erőfeszítései iránt jóhiszeműen tett lépést…, hogy véget vessenek ennek a nagyon brutális háborúnak, és MINDEN élő túszt és maradványt visszaadjanak szeretteiknek”.

Mike Huckabee, az USA izraeli nagykövete kifejezte kormánya reményét, hogy Alexander szabadon bocsátása „ennek a szörnyű háborúnak a végét jelzi”, amelyet több mint 19 hónappal ezelőtt a Hamász robbantott ki, amikor harcosai lerohanták Izraelt, mintegy 1200 embert megöltek és 253-at túszul ejtettek. Ötvennyolc embert még mindig fogva tartanak Gázában – közülük legalább 23-at feltételezhetően életben tartanak.

A Hamász vezette egészségügyi minisztérium szerint a gázai háború kezdete óta több mint 52 000 palesztin vesztette életét. Az adatok  hitelesen nem ellenőrizhetők, és nem tesznek különbséget a civilek és a harcosok között. Március 2-án Izrael elkezdte megakadályozni a humanitárius segélyek bejutását Gázába, arra hivatkozva, hogy a hathetes tűzszünet alatt már eleget vittek be, és azt állítva, hogy a Hamász ellopta a segélyt a civilektől. De még az IDF tisztviselői is elismerték az elmúlt hetekben, hogy az övezet az éhhalál szélén áll, és a segélyezés folytatására irányuló izraeli terv egyre több akadályba ütközik.

Bár többszörös közvélemény-kutatások szerint az izraeliek egyértelmű többsége támogatja a háború befejezését a túszokért cserébe, Netanjahu elutasította ezt a cserét, azzal érvelve, hogy ez a Hamászt hagyná hatalmon. Szélsőjobboldali koalíciós partnerei szintén a kormánya összeomlásával fenyegetőznek, ha jóváhagyna egy ilyen cserét.

Mindez növeli a tétet, mivel egy izraeli küldöttség kedden Dohába utazik, hogy a Katar, Egyiptom és az Egyesült Államok közvetítésével újabb közvetett tárgyalási fordulót folytasson a Hamásszal. Az izraeli tisztviselők, akiket Netanjahu Dohába küld, Ophir Falk diplomáciai tanácsadója, Gal Hirsch, a kormány túszejtője és a Sin Bet egy korábbi helyettes vezetője – akinek a nevét nem hozhatják nyilvánosságra.

Trump kedden szintén a térségbe érkezik, először Szaúd-Arábiába, majd Katarba, majd az Egyesült Arab Emírségekbe utazik – az Öböl menti vezetőkkel folytatott megbeszélései során valószínűleg szóba kerül a gázai háború, még ha a kérdés várhatóan nem is fogja uralni a nagyrészt a térségbeli amerikai gazdasági érdekekre összpontosító utazását.

Izrael azzal fenyegetőzött, hogy amint Trump pénteken elhagyja a Közel-Keletet, megindítja nagyszabású katonai műveletét Gázában, ha a Hamász addig nem egyezik bele a túszmegállapodásba.

Netanjahu koalíciós partnereinek elmondta, hogy annak ellenére, hogy tárgyalócsoportot küldött Dohába, álláspontja nem változott. A tárgyalóknak csak arra van felhatalmazásuk, hogy megvitassák a miniszterelnök által „Witkoff-javaslatnak” nevezett javaslatot, amelynek értelmében a túszok akár felét is szabadon engednék egy több hetes tűzszünetért cserébe. A tűzszünet alatt Izrael kész tárgyalásokat folytatni a háború végleges befejezéséről, de nem fogad el kevesebbet, mint hogy a Hamász hajlandó leszerelni és feladni a Gázai övezet irányítását.

A Hamász kijelentette, hogy hajlandó átadni az övezet feletti ellenőrzést, és beleegyezik egy éves tűzszünetbe Izraellel, amely biztonsági garanciákat is tartalmaz. Ugyanakkor már régóta elutasítja azokat a követeléseket, hogy véglegesen letegye a fegyvert.

Garanciákat követelt a közvetítőktől – esetleg az ENSZ Biztonsági Tanácsának kötelező erejű határozata formájában – arra vonatkozóan is, hogy Izrael ne kezdhesse újra a háborút, ha a Hamász beleegyezik a túszok szabadon bocsátásába. Az arab közvetítők azt mondják, hogy nehéz rávenniük a Hamászt a túszok szabadon bocsátására anélkül, hogy biztosítékot kapnának arra, hogy Izrael befejezi a háborút, mivel az előző megállapodás értelmében a feleknek tárgyalásokat kellett volna kezdeniük egy állandó tűzszünet feltételeiről, de Netanjahu ezt nagyrészt elutasította, és a tűzszünet a három szakaszból az első után összeomlott.

Netanjahu a koalíció vezetőivel folytatott hétfői telefonbeszélgetésében azt mondta, hogy Izrael nem fogad el semmilyen garanciát arra, hogy a Hamász teljes felszámolása nélkül befejezi a háborút.

Az Egyesült Államok korábban támogatta ezt a célt, és az arab érdekeltek alapvetően támogatják, de azzal érvelnek, hogy ez egy fokozatos folyamat lesz, amelyhez Izraelnek lehetővé kell tennie, hogy a Gázai övezetben életképes alternatíva jöjjön létre, amelynek alapja egy megreformált Palesztin Hatóság lesz. Netanjahu elutasította, hogy a Palesztin Hatóságnak jelentős teret biztosítson Gázában. Ez az álláspont közel fél tucat arab országot akadályozott meg abban, hogy részt vegyen az övezet háború utáni irányításában, mivel támogatásukat egy esetleges kétállami megoldás politikai horizontjának kialakításához kötötték.

A Hamásszal szembeni alternatívák hiánya közepette a gázai háború elhúzódik, mivel a Hamásznak sikerült folytatnia a harcosok toborzását, gyakran visszatérve az IDF által rövid időre megtisztított területekre. Miután a háború kezdeti hónapjaiban Izrael azt állította, hogy nem törekszik Gáza újbóli megszállására, egy ilyen eredményt egyre valószínűbbnek tartanak, és Netanjahu és koalíciós partnerei most már nyíltan ezt a célt tűzték ki maguk elé.

Netanjahu hétfő este egy sebesült IDF-katonákkal tartott találkozón azt mondta, hogy „napokon belül olyan dolgok fognak történni Gázában…, amilyeneket eddig még soha nem láttak” – jelentette a héber média.

A találkozót a „Sebesült katonák a győzelemért” nevű radikális fórummal tartották, amelyet mintegy két hete hoztak létre azzal a céllal, hogy a Ynet jelentése szerint „a Hamász elpusztítását” hirdessék.

A másfél órás találkozón Netanjahu meghallgatta a katonák beszámolóit harci sérüléseikről, és azt mondta nekik, hogy bár „esélyt ad” a túszok visszatérésére, de ha ezek az erőfeszítések nem járnak sikerrel, a harcok hevesek lesznek, és „a végsőkig tartanak” – írja a Ynet.

Netanjahut idézték, aki azt is mondta, hogy Izrael „megszállja” Gázát, és „örökre” átveszi a biztonsági ellenőrzést Gáza felett.

Szélsőjobboldali parlamenti képviselő sürgeti Netanjahut, hogy amerikai zsidók telepedjenek le Gázában

A Knesszet külügyi és védelmi bizottsága előtt kedden, zárt ajtók mögött tett vallomása során Netanjahu azt mondta, hogy a Maariv napilapnak kiszivárgott idézetek szerint Izrael „egyre több házat rombol le [Gázában, és a palesztinoknak ennek megfelelően] nincs hová visszatérniük”.

„Az egyetlen nyilvánvaló eredmény az lesz, hogy a gázaiak az övezeten kívüli kivándorlást választják” – folytatta Netanjahu. „De a fő problémánk az, hogy találjunk olyan országokat, amelyek befogadják őket”.

Netanjahu elmondta a törvényhozóknak, hogy nemrég megvitatta Trump elnökkel azt a tervét, hogy az Egyesült Államok átvegye a Gázai övezetet, de elismerte, hogy nehézségek merültek fel a megvalósításában.

Bár Trump kezdetben Egyiptomot és Jordániát szólította fel a palesztinok befogadására, mindkét ország gyorsan visszautasította az ötletet, ragaszkodva ahhoz, hogy a palesztinok maradhassanak a földjükön.

Netanjahut idézték, aki azt is mondta, hogy Izrael „megszállja” Gázát, és „örökre” átveszi a biztonsági ellenőrzést Gáza felett.

A múlt héten Sharren Haskel külügyminiszter-helyettes a CNN-en azt állította, hogy azok, akik Izrael Gáza megszállását követelik, egy marginális csoporthoz tartoznak, és nem képviselik az izraeli kormány álláspontját.

Izrael továbbá tartózkodott attól, hogy nyilvánosan biztosítsa a gázaiakat arról, hogy a távozók visszatérhetnek, ami tovább csökkenti az országok ösztönzését a gázaiak befogadására, mivel úgy látják, hogy ezzel beavatkoznának egy több évtizedes szárazföldi konfliktusba.

Több tucatnyian hagyták el Gázát egy kísérleti program keretében, amely külföldi munkát kínált nekik, és a jelentések szerint távozáskor alá kellett írniuk egy dokumentumot, amelyben elismerték, hogy a biztonsági helyzet miatt nincs ütemterv arra vonatkozóan, hogy mikor térhetnek vissza. A külföldi orvosi kezelésre evakuált gyermekeket Izrael megakadályozta abban is, hogy kórházi tartózkodásuk befejezése után újraegyesítsék családjukat Gázában.

A Knesszet vasárnapi bizottsági ülésén Netanjahu azt állította, hogy annak ellenére, hogy nem sikerült olyan országokat találni, amelyek befogadnák a gázaiakat, az USA továbbra is érdekelt Gáza elfoglalásában.

Az ügyet jól ismerő források azonban azt mondták a The Times of Israelnek, hogy a Trump-kormányzat minimális erőfeszítéseket tett Trump gázai átvételi tervének tényleges előmozdítására, miután az február eleji bejelentése óta masszív visszatetszést kapott az arab szövetségesektől.

Netanjahu mégis azt mondta a törvényhozóknak. „Tudom, hogy csalódást fogok okozni néhány embernek itt, de most nem a Gázai övezetben lévő izraeli telepekről beszélünk”.

Limor Son Har-Melech Kneszet képviselő így válaszolt: „Hozzák az Egyesült Államok zsidóit (a gázai településekre). Így két legyet üthetünk egy csapásra” – mondta a Maariv szerint.

Netanjahu tájékoztatta a bizottságot Izrael azon tervéről is, hogy hamarosan újraindítja a segélyek szétosztását Gázában egy új rendszer segítségével, amelynek célja, hogy megakadályozza, hogy a Hamász eltérítse a segélyeket.

Netanjahu elmondta, hogy azok, akik a Gáza déli részén újonnan létrehozott elosztó központokból vesznek át segélyt, nem térhetnek vissza a Gáza déli részén felállított új humanitárius zónán kívüli gázai helyekre. Izrael segélyezési terve szerint Gáza teljes, 2 millió fős lakosságát egy Rafahban és környékén lévő területre szorítanák, amely az övezet 10-25 százalékát teszi ki. A tervről tájékoztatott tisztviselők szerint a belépőket az IDF ellenőrzi majd.

Az új segélyprogram irányítására egy új szervezetet hoztak létre Gázai Humanitárius Alapítvány néven. A GHA-nek a múlt héten kellett volna bejelentenie a bevezetését, de jelentős visszaesésekkel kellett szembenéznie, miután az Egyesült Arab Emírségek, az ENSZ és más nemzetközi szervek elutasították az együttműködést vagy a kezdeményezés finanszírozását, mivel aggályaik szerint az nem kezeli megfelelően a humanitárius válságot Gázában, ahol a segélyezést március 2. óta Izrael betiltotta. (Times Of Israel)