Német aggodalom, izraeli nyugtatás az annexió miatt
Heiko Maas német külügyminiszter aggodalmát fejezte ki izraeli kollégájával tartott szerdai jeruzsálemi találkozóján Ciszjordánia / a Nyugati Part részleges annektálása miatt, amelyet Izrael júliusra tervez – jelentette a helyi média.
Heiko Mass és Gabi Askenazi Jeruzsálemben (Fotó: AP, Oded Balilty)
A német külügyminiszter Berlin komoly és őszinte aggodalmát tolmácsolta Gabi Askenázinak a ciszjordániai / nyugati parti palesztin területek tervbe vett izraeli bekebelezése miatt.
Askenázi válaszában kijelentette, hogy Izrael felelősségteljesen és az Egyesült Államokkal teljes együttműködésben készül a Donald Trump amerikai elnök közel-keleti béketervében felvázolt lépésre, és a tervet fontos mérföldkőnek nevezte a régió számára.
A német diplomácia vezetője három héttel a tervbe vett annektálás előtt érkezett Izraelbe a koronavírus megjelenése óta első külföldi útján. “Izrael barátjaként aggódunk az annektálás miatt, mert nem felel meg a nemzetközi jognak” – figyelmeztetett Jeruzsálemben, és közölte, hogy országa továbbra is a kétállami megoldást támogatja, vagyis Izrael mellett a palesztin állam megteremtését.
Askenázi azzal próbálta eloszlatni aggodalmait, hogy nagyszerű lehetőségnek nevezte a Trump-tervet, és hangsúlyozta, hogy jelenleg még csak a terv koncepciója létezik, nincsenek konkrét térképek azokról a részekről, melyekre kiterjesztenék az izraeli fennhatóságot. Arra kérte Maast, hogy ne tegyenek lépéseket, amíg nem születik meg az izraeli döntés.
Askenázi közös sajtótájékoztatójukon azt is megígérte, hogy az Egyesült Államokkal egyeztetve, Izrael békemegállapodásainak és stratégiai érdekeinek fenntartása mellett, és a szomszéd országokkal folytatott párbeszéddel hajtják végre a Trump-tervben foglaltakat.
A Jediót Ahronót című újság honlapjának értesülései szerint a német külügyminisztérium jelenlegi álláspontja alapján az izraeli annektálás nem vonja maga után, hogy Berlin Izrael-ellenes szankciókat támogasson, vagy hogy elismerje a palesztin államot, de a kapcsolatok romlásához vezethet, és csökkenne a németek hajlandóságát Izrael támogatására a nemzetközi diplomáciában.
Németország júliustól az Európai Unió soros elnöke, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja. Jeruzsálemi becslések szerint az annektálás nyomán legalább 8-10 európai ország, köztük Franciaország, Luxemburg, Belgium, Írország és Spanyolország fontolóra veszi a palesztin állam elismerését.
Heiko Maas eredeti tervei szerint Jeruzsálem után felkereste volna Rámalláhot is, de izraeli Covid-19 korlátozások miatt ezután karantén várt volna rá, és ezért csak videokonferencián, és nem személyesen tárgyalt a palesztin vezetőkkel.
A 12-es kereskedelmi tv híradása szerint a Palesztin Hatóság a palesztin titkosszolgálati akták elrejtését rendelte el az annektálásra készülve. Ezt legutóbb 2000-ben, a második intifáda, vagyis palesztin felkelés előtt tették meg.
Heiko Maas Askenázi után Benjámin Netanjahu miniszterelnökkel és Beni Ganz védelmi miniszterrel is találkozik, majd Izraelből Jordániába folytatta útját. Jordániai tisztségviselők, köztük a királyság miniszterelnöke és külügyminisztere korábban közölték, hogy annektálás esetén felülvizsgálják Izraellel kötött megállapodásaikat és egyezményeiket. (Shiri Zsuzsa, MTI)
