Magyarország átvette a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség soros elnökségét

Magyarország hétfőn hivatalosan átvette a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnökségét, az átadási ünnepséget Berlinben, a nemzetközi szervezet főtitkárságának székhelyén tartották.

A berlini magyar nagykövetségen rendezett ceremónián a magyar elnökség munkáját a Miniszterelnökség miniszteri biztosaként irányító Takács Szabolcs Ferenc kiemelte, hogy az elnökségi program középpontjában az antiszemitizmus elleni küzdelem, a holokauszttal kapcsolatos oktatás előmozdítása és a romák elleni népirtás ügye, illetve az európai roma közösségek helyzete áll.

Hangsúlyozta, hogy a soros elnöki tisztség nagy megtiszteltetés Magyarország számára.

Takács Szabolcs Ferenc rámutatott, hogy Magyarországon ismét “virágzik” a zsidó élet, és a programot a zsidó közösségekkel szoros együttműködésben alakították ki. A magyar elnökség évében így az IHRA fő céljait – a holokausztra emlékezés és az oktatás előmozdítását, támogatását – szolgáló munka mellett arra is törekednek, hogy minél szélesebb körben megismertessék a magyar zsidóság vészkorszak előtti történetét és bemutassák jelenét.

A miniszteri biztos az ünnepség után az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Magyarország a soros elnöki tisztséget az IHRA 31 tagállamának konszenzusos döntésével nyerte el, ami “fontos és erős üzenet”, azt jelzi, hogy “nemzetközi partnereinknek nincsen kétségük a magyar kormány elkötelezettségével kapcsolatban”.

Felidézte: Magyarország 2000-ben részt vett az IHRA megalapításában és 2006-ban a szervezet soros elnöke volt. 2000-ben bevezették a holokauszt emléknapját, megvalósult a budapesti Holokauszt Emlékközpont és a kormány 2012-ben Wallenberg emlékévet, 2014-ben holokauszt emlékévet szervezett, az antiszemitizmussal és a gyűlöletbeszéddel kapcsolatban pedig a zéró tolerancia elvét érvényesíti.

A soros elnöki tisztség másodszori elnyerése mindennek az elismerése és “logikus következménye”, fő üzenete az, hogy az IHRA tagállamai “bíznak bennünk” – mondta Takács Szabolcs Ferenc.

A magyar elnökség évében az IHRA két közgyűlést tart, az egyiket Budapesten, a másikat Debrecenben. Hajdú-Bihar megye székhelyét azért választották, hogy minél inkább láthatóvá váljon, hogy vidéken is fejlődnek a zsidó közösségek, és bevonhassák a munkába az erdélyi zsidóságot, illetve a következő soros elnök Romániát – mondta a miniszteri biztos.

Debrecen mellett szólt az is, hogy a városra is kiterjed a kormány zsinagóga-felújítási programja – tette hozzá, kiemelve, hogy elindul egy másik igen jelentős kormányzati program is, amelyben 1500, jórészt elhanyagolt zsidó temetőt újítanak fel, együttműködve a zsidó közösségeket és a helyi lakossággal, kiemelt figyelemmel a diákokra.

A magyar elnökség idején három nagy nemzetközi konferenciát szerveznek. Az egyik témája a holokauszt ábrázolása és nyelvezete a közbeszédben, különös tekintettel az interneten megjelenő antiszemitizmusra. A másik tanácskozás az IHRA tavaly Londonban kezdődött konferencia-sorozatába illeszkedik, amelynek témája a roma holokauszt és a romák helyzete, a harmadik konferencia pedig a jelenkori európai zsidóellenességgel foglalkozik, címe: Az antiszemitizmus újjáéledése Kelet-Közép-, és Nyugat-Európában – ismertette Takács Szabolcs Ferenc.

Az IHRA szervezetét, kapcsolatait illetően a magyar elnökség a megfigyelői státussal rendelkező országokkal kialakult kapcsolatok fejlesztésére, a Vatikánnal az előző, brit elnökség idején megindult együttműködés elmélyítésére, valamint az IHRA “láthatóságának”, ismertségének növelésére törekszik, mindenekelőtt a volt Szovjetunió térségében, ahol csak az utóbbi 25 évben kezdődhetett meg a nyílt és nyilvános szembenézés a holokauszttal – mondta a miniszteri biztos.

A hétfő esti ünnepségen a búcsúzó brit soros elnökség munkáját vezető Sir Andrew Burns beszédében kiemelte, hogy az IHRA az utóbbi évben megfigyelő tagjai közé fogadta Albániát, Moldovát és Salvadort, és szorosabbra fűzte kapcsolatait a Vatikánnal.

A ceremónián a magyar delegáció vezetője, Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára megnyitotta A kelet-közép-európai zsinagógaépítészet 1782-1944 között című kiállítást, amely több felújított magyarországi zsinagógát is bemutat. Szalay-Bobrovniczky hangsúlyozta, hogy a zsinagóga nemcsak imahely, hanem a zsidó szellemi és közösségi élet központja, amelyben kifejeződik a közösség értékrendje és identitása.

Az “építészeti időutazásra” invitáló kiállítás a magyar elnökség idején utazó tárlattá alakul, az IHRA számos tagországában bemutatják a magyar nagykövetségen.

A soros elnökséget átadó ünnepségen több mint százan vettek részt, köztük diplomaták és az IHRA berlini központjának vezetői. A ceremónián előadást tartott egy magyar holokauszt-túlélő Forgács János, Klein Judit énekesnő pedig zsidó dalokat adott elő Neumark Zoltán zongoraművész kíséretével.

Szalay-Bobrovniczky Vince az ünnepség után az MTI kérdésére elmondta, hogy az IHRA magyar delegációjának munkájában a kormány képviselői mellett részt vesznek számos tudományos szervezet, köztük a Budapesti Levéltár, a Tom Lantos Intézet, a Jezsuita Roma Szakkollégium és az Antall József Tudásközpont szakértői is.

Az IHRA Göran Persson volt svéd kormányfő kezdeményezésére alakult, nemzetközi kormányközi szervezet, 31 tagállamot és 8 megfigyelő országot fog össze, legfőbb célja, hogy elősegítse a holokauszt emlékezetének megőrzését és a holokauszttal kapcsolatos tudományos kutatást és oktatást.