Lázár: törvényerőre emeljük az emlékezés parancsát, a felejtés tilalmát

A szembenézés és a bocsánatkérés esztendejének kell lennie 2014-nek, a holokauszt emlékévének – mondta a Miniszterelnökséget vezető államtitkár csütörtökön az MTI-nek, miután megtartotta alakuló ülését a Magyar Holokauszt-2014 Emlékbizottság. Lázár János szerint a szembenézés az emlékezés parancsának és a felejtés tilalmának törvényerőre emelését jelenti, a bocsánatkérést pedig a nemzeti identitás részévé kell tenni.

A Magyar Holokauszt-2014 Emlékbizottság feladata a magyar zsidóság deportálásának hetvenedik évfordulójáról történő megemlékezés előkészítése.

Lázár János a bizottság megalakulása után az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta: a holokauszt emlékévének nem az egyéni, nem az értelmiségi szembenézések és bocsánatkérések idejének, és nem is a jogi-politikai igazságtétel idejének kell lennie, hanem a nemzeti szembenézés, a nemzeti bocsánatkérés idejének

“Az elmúlt két évtized szabadsága lehetővé tette volna, hogy a kommunizmus hétköznapi hazugságait, piszkos alkuit és elhallgatásait felmondjuk, katarzist érjünk el a holokauszthoz való nemzeti viszony kérdésében is. Hogy nevén nevezzük a bűnt, hogy felkutassuk a bűnösöket, akik közt magyarok is voltak, és hogy megkövessük az áldozatokat” – fejtette ki az államtitkár, rámutatva ugyanakkor, hogy az elmúlt két évtized ebben a kérdésben sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

A fájdalmas évforduló azonban nem tűr el több befejezetlenséget, feldolgozatlanságot a magyar történelem egyik legsötétebb fejezetével kapcsolatban – jelentette ki, hozzátéve, hogy a szembenézés nem lehet például csak a történészszakma belügye, a bocsánatkérés pedig nem lehet csupán jóakaratú emberek “civil” vezeklése.

Lázár János szerint a szembenézés azt jelenti, hogy “nincs kétféle történelemkönyvünk politikai preferenciáink és világnézetünk szerint: csak magyar történelemkönyvünk, amelyből tanulva az új nemzedékek úgy nőnek fel, hogy a nemzeti emlékezet – amelynek az iskolában válnak részévé – és azok az emlékek, amelyeket a szüleiktől, nagyszüleiktől hallanak, végre nem mondanak egymásnak ellent”.

A szembenézés azt jelenti, hogy törvényerőre emelkedik az emlékezés parancsa és a felejtés tilalma – mondta a Miniszterelnökség vezetője, aki úgy véli, ez a legkevesebb, amivel “az áldozatok és a bűnösök leszármazottaiként tartozunk egymásnak, a közösségnek, a hazának”.

Emellett – folytatta – “bocsánatkéréssel is tartozunk, mégpedig az áldozatoknak”, a magyar állam ugyanis bűnös volt a holokausztban. Kétszeresen is bűnös: először azért, mert nem védte meg a megsemmisítéstől saját polgárait, másodszor pedig azért, mert asszisztált, erőforrásokat adott a népirtáshoz – mondta, kiemelve, hogy ezt a bocsánatkérést a magyar államnak a nemzeti emlékezet és identitás részévé kell tennie.

“Ne lehessen úgy magyarnak lenni a 21. században, hogy a szembenézés és a bocsánatkérés ránk eső részét ne viselnénk – ez a célja az emlékévnek” – jelentette ki Lázár János.

Szavait azzal zárta, hogy az emlékbizottság megalakulását nemzetközi zsidószervezetek is üdvözölték, hozzátéve, hogy ezt Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója tolmácsolta az alakuló ülésen.

Kommentárunkat lásd itt.