Holokauszt-tagadás? A Jobbikos Gaudi-Nagy Auschwitzon bizonytalanokodott

“Az auschwitzi haláltábor kapcsán sok kritika elhangzott már, hogy vajon az ott bemutatott események összhangban vannak-e a történtekkel” – tűnődött a Jobbikos képviselő.

“A Jobbik parlamenti képviselője, Dr. Gaudi-Nagy Tamás “A nemzetiszocialista vészkorszak történelmének a fiatal generációk körében való minél teljesebb megismertetése, valamint az emlékezetkultúra fontosságának tudatosítása érdekében szükséges egyes intézkedésekről” című szocialista határozati javaslat vitájában egy ponton az egyik parlamenti tudósító mikroblogja szerint arról kezdett el beszélni, hogy “az auschwitzi haláltábor kapcsán sok kritika elhangzott már, hogy vajon az ott bemutatott események összhangban vannak-e a történtekkel” – adta hírül az Index.

Mint írják, a felszólaláskor a levezető elnök a szintjén jobbikos Balczó Zoltán volt, és sem részéről, sem a többi képviselő részéről sem érkezett semmiféle tiltakozás.

Gaudi-Nagynak régi szívügye a holokauszt témája – emlékeztet az Index:

“2010-ben a költségvetés vitájakor azt kezdte el vitatni, hogy “a kiadási tételek között szerepel a párizsi békeszerződésből 1,7 milliárd forintos fizetési kötelezettség”, majd hozzátette: “én nem tudok arról, hogy zsidó honfitársainkkal háborúban álltunk volna a második világháborúban, arról sem tudok, hogy Izraellel háborúban álltunk volna, hiszen Izrael akkor nem is létezett.”

Ekkor beszélt arról is, hogy a holokausztkutatás kapcsán le kellene számolni a tabukkal: “Igenis nem lehetnek szent tehenek gyakorlatilag a tudományos kutatás és a véleménynyilvánítási szabadság úgymond piacán, tehát igenis ha éppen akár a holokausztkutatásról van szó, ha éppen akár a hungarocídium kutatásáról van szó, tehát a magyarság ellen elkövetett bűntettek tömegeiről az elmúlt vérzivataros huszadik században, igenis nem lehet alkotmányosan különbséget tenni”.

Nem Gaudi-Nagy az egyetlen a Jobbikból, aki a vészkorszak tényei és a Holokauszttal kapcsolatos közfelfogás kapcsán igyekeznek elbizonytalanító módon fogalmazni. Gaudi-Nagy párt és képviselőtársa, Dúró Dóra például korábban egy sajtóközleményében “úgynevezett holokausztról” beszélt. “A jobbikos politikusok ugyanakkor óvakodnak attól, hogy nyíltan holokauszttagadó kijelentéseket tegyenek, az ilyen kijelentéseket ugyanis a Btk. bünteti” – szögezi le az Index.

Hogy megállna-e a Holokauszt-tagadás vádja, nem tudjuk, de hogy sunyi és érzéketlen mondatával relativizálni, elbizonytalanítani próbálta a vészkorszakkal kapcsolatos történelmi tudást, az bizonyos.

Arra pedig nincs elfogadható válasz, ilyenkor miért nem tiltakozik a parlamentben ülő megannyi más képviselő. Amíg nem épül be a reflexekbe, hogy a Holokauszt tagadása és relativizálása azonnal és határozottan elutasítandó, a magyar parlament nem válik egyenrangúvá a nyugati demokráciák képviselőházaival.

*

Kapcsolódó cikkünk: A Fidesz és az MSZP is elítéli a Jobbikos képviselő Holokauszt relativizálását.