„Ha a kormány nyíltan rasszista eszméket hirdető emberre bízza a Nemzeti Alaptantervet…”

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

Kritikával vegyes elismeréssel regált Heisler András, Mazsihisz-elnök a magyar kormány prezentációjára a Malmőben ülésező „Remember – React” (emlékezz-reagálj) jelszóval meghirdetett nemzetközi holokauszt-fórumon – melyről a Népszava tudósít.

Heisler András (Fotó: mazsihisz.hu)

Hazánkban minden rendben van, a kormánynak hála biztonság, béke és szabadság honol, melyre kizárólag az ellenzéki összefogás jelent veszélyt – nagyjából így összegezhető Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter megszólalása.

A magyar politikus néhány perces felszólalása érzékelhetően kilógott a szerdai konferencián elhangzott beszédek sorából. Más országok képviselői aggodalmunknak adtak hangot az olyan globális trendek miatt, mint például a fokozódó antiszemitizmus vagy a közösségi médián keresztül villámgyorsan terjedő, gyűlöletkeltő összeesküvés-elméletek, holokauszt-túlélők pedig arról meséltek – néha egészen elérzékenyülve –, hogyan és miért próbálják életben tartani a múlt emlékét.

Stefan Löfven svéd miniszterelnök jóval önkritikusabb volt nyitóbeszédében, melyben azt igyekezett szemléltetni, hogy a zsidóellenesség mennyire súlyos problémát jelent a mai társadalmakban is. „Az antiszemitizmus a szélsőjobboldalon, a baloldal egyes részein, az iszlamisták között és az átlagemberek körében egyaránt jelen van” – fogalmazott. Megfigyelhető szerinte azoknál is, akik „olyan országokból menekültek Európába, ahol a zsidógyűlöletet az iskolákban és állami propagandán keresztül közvetítik.” Azt is elismerte, Malmőben is gondokat okoz az antiszemitizmus, de szerinte nem ez határozza meg a várost, hanem az, hogy felveszi harcot a jelenség ellen. Mint mondta: „konkrét intézkedésekre van szükség”, ennek jegyében kötelezettségvállalásokat várt el a fórumra meghívott országoktól az antiszemitizmus, a romaellenesség és a rasszizmus más formáinak visszaszorítására, a holokauszt emlékének életben tartására.

Novák Katalin a fórumon (Fotó: Sören Andersson/Government Press office)

„Soha nem tett annyit magyar kormány a zsidó közösségért, mint az elmúlt 12 évben” – így kezdődött az a videó, amely Magyarország jövőbeni terveit lett volna hivatott bemutatni.

Az Orbán-kormány ígéretet tett arra, hogy fellép az Izrael elleni bojkottot, tőkekivonást és szankciókat szorgalmazó BDS-mozgalmakkal szemben, harcolni fog külföldön a zsidók szabad vallásgyakorláshoz való jogért, és a szerb kormánnyal közös emlékművet hoz létre a közép-szerbiai Bor városában az egykori náci munkatábor helyén, ahova 1944-ben Radnóti Miklóst is elhurcolták. Magyarország határain belül viszont arra tettek vállalást, hogy folytatják a zsinagógák és zsidó temetők felújítási programját. Ennél kézzelfoghatóbb terveket Novák Katalin sem ismertetett. „Azt vállaljuk, hogy Magyarországon továbbra is biztonságban élhetnek a zsidó testvéreink” – jelentette ki a Népszava érdeklődésére a miniszter.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke szerint lenne mit tennie az Orbán-kormánynak. „Tény, hogy a nyugat-európai zsidó közösségekhez képest a magyarországi zsidóság nagyobb biztonságban van, hisz’ nálunk nincsenek fizikai támadások zsidó személyek és intézmények ellen, nincsen formálisan diszkrimináció, aggasztó jelenségek azonban így is vannak” – nyilatkozta a Népszavának a Mazsihisz vezetője. Felidézte, hogy a Medián nyáron publikált reprezentatív felmérése szerint a magyar társadalom 36 százaléka antiszemita nézeteket vall. Véleménye szerint gyalázatos, hogy hazánkban milyen magas a holokausztot relativizáló és tagadók aránya: a magyarok 21 százaléka hiszi, hogy az áldozatok számát túlbecsülték, 11 százalék kétségbe vonja a gázkamrák létezését, 16 százalék szerint pedig a szörnyűségek nagy részét a zsidók utólag találták ki. Ez utóbbi formálisan is holokauszttagadás, ami Magyarországon jogszabályokba is ütközik. „Ha kormányunk akart volna valamit vállalni a malmői konferencián, akkor azt kellett volna megcélozniuk, hogy leszorítsák ezeket a számokat, hogy csökkenjen az említett tévképzetek előfordulásának aránya” – mondta el Heisler.

Úgy vélte, a magyar vezetésnek ugyanúgy, mint Európa egészének, van mit javítania ebben a kérdésben. „Ha a kormány nyíltan rasszista eszméket hirdető emberre bízza a Nemzeti Alaptantervet, az nem segíti a téveszmék elleni hatékony fellépést. Hibának tartom a Horthy-korszak figuráinak felmagasztalását, de annak sincs jó üzenete, ha az összeesküvések-elméletek egyik jelentős hazai képviselőjét állami kitüntetéssel jutalmazzák. Egy ilyen elismerés a magyar társadalom felé azt sugallja, hogy az általa vallott őrült összeesküvés-elméletek valójában elfogadhatóak” – jelentette ki a Mazsihisz elnöke. Éppen ezért úgy látja, hogy célszerű lett volna az oktatással kapcsolatban vállalásokat tenni, és növelni a magyar emlékezetpolitika hitelességét. „Fontosnak tartanánk az oktatási kormányzat és a zsidó szervezetek között korábban elindított együttműködés folytatását is. Tudjuk, ma már közhely, hogy a történelemben minden a szavakkal kezdődött – ám ettől még igaz. Nekünk azért kell küzdeni, hogy ezek a szavak, ezek az antiszemita megnyilvánulások ne hangozhassanak el. Ehhez megfelelő oktatás kell, hiteles történelemszemlélet és egy olyan kormányzati attitűd, amelyik figyel arra, hogy a vállalhatatlan eszméket vagy elméleteket támogató személyekből ne lehessenek példaképek” – javasolta Heisler András.

Teljes cikk

támogatás
Pop up banner

Címkék:antiszemitizmus, Magyarország

[popup][/popup]