GPS-ekkel szereli fel Irán a Hezbollah rakétáit

Írta: 444.hu - Rovat: Hírek - lapszemle

2017 óta zajlik Szíriában Irán és Izrael titkos háborúja. 2017-ben ugyan még javában tombolt a 2011-ben kitört háború, az ISIS, a kurdok és Aszad fegyveres ellenzéke is még az ország nagy területeit tartották ellenőrzésük alatt, de az orosz és az iráni beavatkozással már egyértelművé vált, hogy Basár al-Aszad elnök hatalmon marad. Ezen felbuzdulva Irán egy nagyobb terv megvalósításába kezdett.

“A víziójuk szerint pakisztáni, afgán és iraki síitákból százezer fős sereget állítottak volna fel. Sorban építették ki a hírszerzési és légitámaszpontokat a szír légierő bázisain” – részletezte az iráni akciókat az izraeli hadsereg (IDF) nemrég visszavonult vezérkari főnöke, Gadi Eisenkot altábornagy a New York Timesban. Az iráni tervek nem korlátozódtak az emberanyagra, légvédelmi rendszereket, rakétákat és drónokat is telepítettek.

Földrajzi helyzetéből adódóan Izrael vörös vonalként tekintett erre a fegyverkezésre. Eisenkot beszámolója szerint 2017 közepén az izraeli légierő már hetente többször bombázott Szíriában, megakadályozva, hogy az irániak “beássák magukat” Izrael északkeleti határán. Azóta több száz, ha nem több ezer bevetést repültek a gépeik, csak 2018-ban kétezer bombát dobtak Szíriára. Az irániak olykor-olykor megpróbáltak válaszolni, eddig kevés sikerrel.

A bombázás hatásosnak bizonyult, Benjamin Netanjahu miniszterelnök a múlt héten az Amerika Hangja perzsa adásában büszkélkedett el azzal, hogy bár az irániak még mindig jelen vannak a térségben, ez a jelenlétük némileg még szűkült is a folyamatos bombázás hatására. Az izraeliek eredményességéhez persze hozzájárult az is, hogy jól azonosítható, nagy célpontokat támadhattak. Ilyenek a támaszpontok, és ilyenek a nagy fegyverszállítmányok is. Eisenkot szerint legfőbb ellenségük, az Iráni Forradalmi Gárda elitalakulatát, a Kuszd-brigádot vezető Kaszem Szolejmani – akit amúgy őrületes tisztelet övez az izraeli hadseregben – kicsit elszámolta magát. “Olyan terepet választott, ahol viszonylag gyenge. Hírszerzési és légi fölényünk is van, és még tökéletes indoklásunk is arra, hogy bevessük létező elrettentő erőnket” – mondta.

Miután nehézfegyver-szállítmányaikat az izraeli légierő folyamatosan lebombázta, Irán is taktikát váltott, írja a Daily Beast. Erre lehetőséget adott, hogy rakétákra tulajdonképpen nem is volt akkora szükség a térségben. A Szíriával szomszédos Libanonban, ahol Izrael sokkal inkább tartózkodik a légicsapásoktól, Irán szövetségese, a Hezbollah a becslések szerint 100-150 ezer különféle rakétát halmozott fel az elmúlt évtizedekben. Részben ezek miatt is tartózkodik Izrael a libanoni célpontok támadásától, mert azzal kiprovokálhatna egy válaszcsapást – a Hezbollah arzenálja elég nagy ahhoz, hogy még az izraeli légierőt is visszatartsa.

Teljes cikk

 

[popup][/popup]