A testőrök telefonja volt a gyenge láncszem Irán vezetőinek likvidálásához
A The New York Times közzétette nyomozásának eredményeit arról, hogyan követte nyomon és vette célba Izrael Irán vezetőit és parancsnokait, valamint egy szigorúan titkos Nemzetbiztonsági Tanács ülésének helyszínét a háború alatt. A gyenge láncszem: a testőrök telefonjai.
Maszúd Peszeskján iráni elnök, aki túlélte az izraeli légicsapást
Az ujkelet.live ismerteti magyarul a cikket. Eszerint a találkozó annyira titkos volt, hogy csak a résztvevők, egy maroknyi magas rangú iráni kormánytisztviselő és katonai parancsnok ismerte az időpontot és a helyszínt.
Június 16-án Irán Izraellel vívott háborújának negyedik napján Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsa rendkívüli ülésre gyűlt össze Teherán nyugati részén, egy hegylejtő alatt 30 méterrel fekvő bunkerben. Az izraeli bombázások katonai, kormányzati és nukleáris létesítményeket pusztítottak el Irán-szerte, és megtizedelték Irán katonai parancsnokainak és nukleáris tudósainak legfelsőbb szintjét.
A tisztviselők, köztük Maszúd Peszeskján elnök, az igazságszolgáltatás és a hírszerzés vezetői, valamint magas rangú katonai parancsnokok, külön autókban érkeztek. Egyiküknél sem volt mobiltelefon, tudván, hogy az izraeli hírszerzés nyomon tudja követni őket.
Minden óvintézkedés ellenére az izraeli repülőgépek hat bombát dobtak a bunker tetejére röviddel a találkozó kezdete után, a két bejáratot és kijáratot célozva. Senki sem halt meg a bunkerben. Amikor a vezetők később kijutottak, megtalálták néhány őr holttestét, akiket a robbanások öltek meg.
A támadás megrázta az iráni hírszerző apparátust, és hamarosan az iráni tisztviselők felfedeztek egy súlyos biztonsági rést: az izraeliek feltörték az iráni vezetőket a helyszínre kísérő és kint várakozó testőrök telefonjait.
Az őrök nyomon követése egy nagyobb erőfeszítés része volt, amelynek célja behatolása az iráni biztonsági és hírszerző apparátus legszigorúbban őrzött köreibe.
Iráni és izraeli tisztviselők szerint az iráni biztonsági őrök több éven át tartó gondatlan mobiltelefon-használata – beleértve a közösségi médiában való posztolást is – központi szerepet játszott abban, hogy az izraeli katonai hírszerzés iráni atomtudósok és katonai parancsnokok után vadászhatott, az izraeli légierő pedig rakétákkal és bombákkal ölhette meg őket a júniusi háború első hetében.
„Tudjuk, hogy a magas rangú tisztviselők és a parancsnokok nem hordtak telefont, de partnereik, a biztonsági őrök és a sofőrök igen, ők nem vették komolyan az óvintézkedéseket, és így sikerült a legtöbbjüket lenyomozni” – mondta Szaszan Karimi, aki korábban Irán jelenlegi kormányának stratégiai alelnökeként szolgált, jelenleg pedig politikai elemző és előadó a Teheráni Egyetemen.
Az izraeli találkozó elleni csapásról, valamint az iráni tisztviselők és parancsnokok nyomon követéséről és célba vételéről szóló beszámoló öt magas rangú iráni tisztviselővel, az Iszlám Forradalmi Gárda két tagjával és kilenc izraeli katonai és hírszerző tisztviselővel készült interjúkon alapul.
A testőrökkel kapcsolatos biztonsági kudarcok csak egy részét képezik annak, amit iráni tisztviselők elismernek, és amely egy régóta tartó és gyakran sikeres kísérlet volt Izrael részéről, hogy az országban szétszórt kémeket és ügynököket, valamint technológiát vessenek be Irán ellen, néha pusztító hatással.
A legutóbbi konfliktust követően Irán továbbra is az országban és a kormányban tartózkodó ügynökök felkutatására összpontosít.
„A beszivárgás elérte a döntéshozatal legmagasabb szintjeit” – mondta Mosztafa Hasemi Taba, volt alelnök és miniszter egy június végi interjúban az iráni médiának.
