A német közbeszéd a „soha többé” jelszótól hangos, de…
Az auschwitzi haláltábor felszabadításának évfordulóján a német kommentariátus egyöntetűen az antiszemitizmus erősödése és a holokauszt emlékezetének háttérbe szorulása miatt aggódik. Ám abban már nincs egyetértés, hogy mi a jelenség oka.

Kép a németországi Zöld párt honlapjáról: A soha többé most van
A metazin szerint „Nyolcvan évvel az auschwitzi haláltábor felszabadítása után a németországi zsidóság nagyobb veszélyben van, mint bármikor az elmúlt évtizedekben” – írja Michel Friedman a CDU korábbi politikusa és a Németországi Zsidók Központi Tanácsának alelnöke az auschwitzi haláltábor felszabadításának évfordulója alkalmából a Süddeutsche Zeitungban.
Friedman lesújtó képet fest a németországi antiszemitizmusról. „Az emlékezetkultúra egy vicc” – írja. Hiába a szembesítés, a fiatalok egyre kevesebbet tudnak a holokausztról: negyven százalékuknak az áldozatok számáról sincs ismerete. A közbeszéd a „soha többé” jelszótól hangos, és Németország államérdeknek tekinti Izrael támogatását, ám mindhiába: az antiszemita megnyilvánulások száma egyre nő.
A Bundestag antiszemitizmus-ügyi biztosan már öt éve arra szólította fel a zsidókat, hogy biztonságuk érdekében tartózkodjanak a kipa nyilvános viselésétől. Friedman kitér rá, hogy a szélsőjobboldali antiszemitizmus mellett megjelent a baloldali- illetve az iszlamista Izrael-ellenesség és zsidógyűlölet, ami a gázai háború óta egyre hangosabb.
A helyzet súlyosságát jól mutatja a berlini rendőrfőnök novemberi nyilatkozata: nyilvánosan ismerte el, hogy a város egyes részein (minden bizonnyal a muszlim bevándorlók által lakott negyedekre utalt) nem lehet garantálni a zsidó lakosság biztonságát. Friedman cikke végén azon mereng, hogy vajon a holokausztot túlélő szülei helyesen döntöttek-e, amikor Németországban maradtak, majd felteszi magának a kérdést, hogy vajon ő jól döntött-e, amikor Németországban alapított családot.