A Mi Hazánk már csendőrséget sürget

Írta: Szombat - Rovat: Belföld, Hírek - lapszemle

A vármegyék és az ispánok mellett a csendőrség intézményét is visszaállítaná a Mi Hazánk – derül ki a párt sajtóközleményéből, amit Novák Előd jegyez. Az 1945-ben feloszlatott csendőrség újbóli bevezetésére a nemzeti radikális párt szerint azért lenne szükség, mert „kell egy tekintélyt parancsoló, helyismerettel rendelkező, karhatalmi vagy határvédelmi feladatokra el nem vezényelhető”.

Csendőrök a Várban – az 1944-es deportálások aktív közreműködői voltak

Novák Előd parlamenti képviselő a közlemény három bekezdésében háromszor is említi a tekintély szót, szerinte a csendőrségnek már a megjelenése elriasztaná a bűnözőket. A Mi Hazánk ugyanis problémásnak tartja, hogy „terjed az a szubkultúra, amely nem tartja be a társadalmi együttélés alapvető szabályait, hangoskodik, szemetel, állandó jelleggel zavarja, zaklatja a környezetét” – írja a Telex.hu.

Ezenkívül a nemzeti radikális párt szerint „Meg kell szüntetni azt a liberális gyakorlatot, amely az elmúlt harminc évet jellemezte, hogy a bűnözőnek gyakorlatilag több joga van, mint a rendőrnek. Fontos, hogy a csendőr ne féljen fellépni a bűnözővel szemben, a bűnöző pedig ne védekezhessen az intézkedéssel szemben a származására vagy az emberi jogaira hivatkozva.”

A Magyar Királyi Csendőrség a Monarchia szülötte volt 1881-ben szavazott róla a parlament.

1945-ben úgy szüntették meg, hogy 1944-ben aktívan és sokak szerint lelkesen vettek részt a magyarországi deportálások végrehajtásában. A csendőrség tagjai ebben az időben maguk is számos zsidót megöltek, egyes német katonai vezetők szerint pedig az aktív közreműködésük nélkül nem lehetett volna végrehajtani több százezer magyar zsidó deportálását.

támogatás
Pop up banner1
[popup][/popup]