Roma jövőkép: éhséglázadás
Az éhséglázadás rémképe eddig főként roma vezetők, politikusok és
jogvédők nyilatkozataiban merült fel. Szuhay Péter antropológus
évtizedek óta foglalkozik a cigányság kutatásával, de most először
tapasztalta, hogy már a végletekig elkeseredett roma lakosság is számol
ezzel a lehetőséggel.
forrás: nol.hu
Az antropológus a közelmúltban Észak-Magyarország egyik volt iparvárosában végzett „terepmunkát”, több száz romával találkozott. Amikor arról kérdezte őket, milyen várakozásaik vannak a jövőt illetően, visszatérően jött a válasz: „nem marad más, csak az éhséglázadás”.
– A romák attól félnek, hogy január tól tovább csökken a szociális támogatás mértéke és ideje, tovább szigorítják a családi pótlékra való jogosultság feltételeit – mondta Szuhay. A cigányok tehát úgy kalkulálnak, hogy az eddiginél is kevesebb jut majd családjuk fenntartására. Általában a mostani bevételeik sem elegendőek arra, hogy fizessék a közüzemi díjakat. Ha az állam ebből a kevésből is elvesz, akkor végképp nem jut még élelemre sem.
Szuhay Péter szerint elsősorban azok a romák készülnek kétségbeesett lépésekre, akik a rendszerváltás előtt elérték az alsó középosztályi szintet, megízlelték, milyen az, ha az embernek méltósága van. (A politika ezt úgy mondaná: beilleszkedtek.) Néhány évig még az üzemek és bányák bezárása, álláshelyeik elvesztése után is találtak valamilyen munkát, mára azonban teljesen kilátástalanná vált a helyzetük.
A cigányok kevéssé bíznak annak a megállapodásnak a sikerében, amelyet pár hónapja Farkas Flórián fideszes képviselő, az Országos Roma Önkormányzat elnöke és Orbán Viktor kormányfő kötött. Pedig az aláírók vállalják, hogy – igaz, nem egyik napról a másikra, hanem 2015-ig – mintegy 50 ezer roma felnőttet részesítenek piacképes szakképzésben, további 80 ezernek pedig biztosítják, hogy részt vegyenek alapfokú készségfejlesztési programokban (írás, olvasás, számolás, informatika).
A piacképes tudás megszerzése és az ehhez rendelt munkahelyek megteremtése még odébb van, a romák számára jelenleg leginkább a közmunka látszik elérhetőnek. Szuhay Péter egyik kezdeményezője volt annak a nemrégiben közzétett petíciónak, amely tiltakozott a segélyre szorulók „munkatáborokba kényszerítését lehetővé tevő” törvény ellen. Az antropológus szerint eleve téves és káros a kormány szemlélete, hisz az abból indul ki, hogy a cigányokban tudatosítani kell: élősködésnek helye nincs, ez egy munkaalapú társadalom, itt mindenkinek dolgoznia kell.
