Ortodoxia: új vezetés, új szelek?

Írta: Gadó János - Rovat: Hazai dolgaink

A Dob utcai ortodoxia eddigi elnöke, a hosszú ideje betegeskedő Herczog László bejelentette lemondását. Mivel távollétében a napi aláírások ügye sem volt megoldott, szükségessé vált egy új elnök megválasztása.

Az ortodoxia (teljes nevén: Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség) március 25-ére összehívott közgyűlésen mintegy negyvenfőnyi küldött – két érvénytelen szavazat mellett – az egyetlen jelöltet, Deblinger Eduárdot támogatta. A négyfős vezetőségbe is választottak két új tagot: Haraszti Sándort és Deutsch Róbertet (aki nem azonos névrokonával, a neológ rabbiság igazgatójával) a két, korábban is tisztségben lévő tag: Balázs Gábor és Zeév Paskesz mellé. Utóbbi, magyar nevén Somlai Tamás, eddig is a főtitkári tisztséget töltötte be.
Az új elnök óvatos változásokat ígért. Az ortodoxiát mindenekelőtt gazdasági kényszerek sarkallják reformra. „A helyzet katasztrofális” – foglalta össze a gazdasági ügyeket röviden Deblinger. Mindezt onnan lehet tudni, hogy bő egy évvel ezelőtt Székely Gábor (korábban a Szerencsejáték Zrt. Igazgatója) közreműködésével áttekintették az ortodoxia gazdálkodását. A helyzet a bennfentesek számára tehát ismert volt, de változtatni nemigen lehetett addig, amíg a régi elnök ült a székben. Herczog László elődjétől, a „legendás” Fixler Hermanntól vette át a stafétabotot. Az 1970-es évektől regnáló Fixler 92 éves koráig, halála napjáig ült az elnöki székben, és híres volt arról, hogy a vezetés és a gazdálkodás ügyeibe nem engedett beleszólást. Stílusában a rendszerváltás szinte semmi változást nem hozott.
Halála után, 2002-ben az addig főtitkárként, tehát második emberként működő Herczog vette át az elnöki pozíciót. Az ügyek azonban ezután is a régi módon csordogáltak tovább, ami az új környezetben egyre tarthatatlanabb volt. A változtatásra egyszer történt komoly kísérlet, amikor Deblinger Eduárd (akkori alelnök) 2005-ben új alapszabály segítségével akarta modernizálni az ortodoxia működését. Az ennek láttán megriadt elnök ezt egy puccsszerű tisztújítással verte vissza. Deblinger ennek hatására minden tisztségéről lemondott és visszavonult. A Szombat az akkori helyzetről részletes riportban számolt be.
Balázs Gábor, a négyfős vezetőség egyik tagja szerint a mostani gárda helyzete nem irigylésre méltó. Anyagilag és erkölcsileg egyaránt lerobbant állapotban veszik át az irányítást, és nincs más lehetőségük, mint a – mindeddig halogatott – megszorítások útjára lépni.
A Hanna étterem – noha az üzemi konyhai légkörtől elmozdult egy valódi vendéglő irányába – még mindig megújulásra vár. A közelmúltig az eddigi elnök feleségének felügyelete alatt álló étterem évente mintegy 30 milliós veszteséget termelt. Veszteséges a hússzék és a többi gazdasági ágazat – noha a közelmúltig az ortodoxiának a kóser termékek terén nem volt komoly versenytársa.
Hasznosításra vár a hatalmas Dob utcai épülettömb, amely gazdaságilag igen értékes, de erősen lepusztult állapotban van.
Fizetéséről Herczog, elnöksége utolsó évében – nem minden nyomás nélkül – lemondott. A változó időket jelezte, hogy a legutóbbi közgyűlésen nem fogadták el a beterjesztett költségvetést, mivel nem tartották áttekinthetőnek. Az erősödő nyomás, az elnök betegsége mellett, komoly szerepet játszott lemondásában.
A mostani változások további oka minden bizonnyal az ortodoxia tényleges kiválása a Mazsihiszből. A de jure 1990 óta is önálló ortodoxia pénzügyileg eddig a Mazsihisz függvénye volt, amely a neki juttatott állami támogatásból évi mintegy 100 millió továbbadott az ortodoxiának.
Az örökjáradékról kötött formális megállapodás ennek a helyzetnek véget vetett: az ortodoxia évi 190 millió forintos juttatásban egyezett meg a Mazsihisszel, így az utóbbival fenntartott informális kapcsolatok, alkudozások fölöslegessé váltak. Így az új vezetőség – remélhetőleg – új politikai kultúrát is képvisel: az elszakadás jót tesz a nyitottságnak és az átlátható gazdálkodásnak.
A mozgalmas közgyűlésen a (politikai értelemben) újítók voltak többségben. A „fontolva haladók” sem támadták az új elnököt, csak a hirtelen változástól óvtak. Maga Deblinger is óvatosan nyilatkozott. „A múltat le akarom zárni” – szögezte le. Ez nyilvánvaló üzenet: nem akar kellemetlen perceket szerezni az eddigi vezetésnek és híveinek. Ellenkezőleg: törekszik mindazok megnyerésére is, akik szívük szerint a régi elnököt és/vagy a régi módszereket látnák szívesen továbbra is. Csupán óvatos és fokozatos változtatásokat helyezett kilátásba. A Wesselényi utcai iskoláról szólva viszont leszögezte: nem kérdés, hogy az iskolát fenntartják. Ehhez viszont meg kell találni a szükséges forrásokat.
Mindeme változásokhoz azonban elsősorban arra van szükség, hogy a közösség újra hinni tudjon önmagában. Erkölcsi válságon nem korrupciót ért – mondta Balázs Gábor – hanem az ortodox ethosz válságát. Mit jelent ez? Kedvetlenséget, levertséget, azt, hogy a magyar ortodoxia képviselői úgy vannak jelen különböző összejöveteleken, mintha nem is lennének. Úgy tekintenek magukra, mintha a múltból maradtak volna itt. Ezt a rosszirányú folyamatot meg kell fordítani, hiteles emberekkel és a modern kommunikáció eszközeivel – hangsúlyozta.

Gadó János

támogatás
Pop up banner1
[popup][/popup]