Misna magyarul – Skalim 2.

Írta: Uri Asaf - Rovat: Hagyomány

Ha a sekelt átadja a barátjának, hogy a nevében vigye el, de a barátja felhasználja a saját nevében, mint sekel adományt, és ha ezt addig elismerték, mint adományt, az lopásnak számít.

Képünk illusztráció (AP Photo/Ariel Schalit)

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.  

Ros Hasana traktátus után, most a Skalim traktátust közöjük.

A skálim a moed rend negyedik traktátusa és 8 részből áll. A fejezet az évi FÉL SEKEL templomi adományról szól, amelyet a Szentély fenntartása és az ott folyó kiadások céljából fizetnek be Mózes törvényhozása óta. A skálim fejezetéhez a Babilóniai Talmudban nem tartozik gemara. Az első fejezet ide kattintva olvasható.

 

Misna MOED RENDJE

SKÁLIM traktátus (2)

 

2/1

A sekelt felcserélik dárkonot-ra,[1] hogy könnyítsenek az utazás terhén. Miként voltak sófár (alakú perselyek)[2] a szentélyben, ugyanúgy voltak sófárok[3] (mindenütt) az országban. Ha a városlakók által beküldött sekel adományt ellopták, vagy elveszett és (az adományt) már felírták, a kincstárnokok megesketik a (küldöncöket). Ha még nem írták fel, esküt tesznek a város lakóinak, és helyette a városlakók új sekel adományt ajánlanak fel. Ha megtalálják, vagy a tolvajok visszaadják, elismerik mindkét sekel adományt, de ez nem menti fel az adományozót a következő évben esedékes adomány alól.

 

2/2

Ha a sekelt átadja a barátjának, hogy a nevében vigye el, de a barátja felhasználja a saját nevében, mint sekel adományt, és ha ezt addig elismerték, mint adományt, az lopásnak számít. Ha a sekel miatt a hekdeshez nyúl,[4] és ha közben a (hekdesből vásárolt) állatot már feláldozták, lopásnak számít. Ha a második tized vagy a seviit alapjából[5] vette el (a sekelt), (kifizeti) és megeszi.

 

2/3

Pénzt tesz félre, mondván – a sekelre gyűjtök – a többletet szent adományként adja le, Bét Sámáj szerint. Bet Hilel szerint a többlet nem számít szent adománynak. Ha azt mondja, – (a gyűjtött pénzből) félreteszek sekelre -, mindkettő[6] megegyezik abban, hogy a (többlet) hulin.[7] (Ha azt mondja) – a többlet legyen a vétekáldozaté – mindkettő megegyezik abban, hogy ez adomány. (Ha azt mondja) – majd hozok ebből vétekáldozatot –megegyeznek abban, hogy a többlet hulin.

 

2/4

Azt kérdi Rabbi Simon, miben különbözik a sekel a vétekáldozattól? A skálim meghatározott mennyiség, a vétekáldozat pedig nem. Rabbi Jehuda azt mondta: a skalim se volt mindig (pontosan) meghatározott mennyiség. Mikor Izrael visszajött a babiloniai száműzetésből, dárkonotban[8] fizettek, majd áttértek a szelára,[9] majd a tibinre, és aztán dinárban fizettek.[10] Rabbi Simon azt mondta: ennek ellenére, mindenki egyforma ellenértéket fizetett. A hátát (vétekáldozat) esetében az egyik szelát hoz, a másik ennek kétszeresét, és a harmadik a háromszorosát.

 

2/5

A skálim többletében[11] nincs szentség. Az éfá tizedével[12] adott többlet, valamint a folyásban szenvedő férfi áldozata, vagy a folyásban szenvedő asszonyé, vagy a szülőasszony áldozata, valamint a bűn és vétek áldozatok többlete adománynak számít. Ez a szabály: ha hátát vagy ásám áldozatot[13] hoz, a (mértéken felüli mennyiség) adománynak számít. Az olá [14] többlete maga is olá, a minhá többlete maga is minhá, a slámim többlete maga is slámim, a pészah áldozat többlete slámim, a názir áldozat[15] többlete a náziroknak jár, a szegényeknek ajánlott áldozat többlete a szegényeké, szegény többlete, a szegényé, a foglyok többlete a foglyoké, egy fogoly többlete a fogolyé.  A halottak többlete a halottaké, a halott többlete az örököséi. Rabbi Meir azt mondja: a halott többletét félreteszik, Elijáhu (Illés) eljövetelére. Rabbi Nátán azt mondja: A halott többletéből a sír fölé emlékművet emelnek.

 

[1] Dárkonot: nagy címletű érmék.

[2] Elismerték: még mielőtt a pénz a szentélybe érne, az már a szentély tulajdonát képezi.

[3] Sófár: itt a misna egyszerűen sófárnak nevezi a kürt alakú perselyeket.

[4] Hekdes, a szentély pénzalapja.

[5] Seviit: a hetedik évre félretett élelem.

[6] Mindkettő: Sámáj és Hilel

[7] Hulin: nincs benne szentség.

[8] Dárkon – perzsa eredetű pénz mely 4 sekel értékkel bírt.

[9] 1 szela felér 2 sekellel.

[10] Mindegyik pénznemben a fél sekel ellenértékét fizették.

[11] Többlet, ráadás: amennyivel több mint fél sekel.

[12] Tized efá liszt, melyet a hátát-áldozathoz szokás adni.

[13] Hátát,  ásám – vétek és bűn áldozat

[14] Olá- égő áldozat, minhá – ételáldozat, slámim – békeáldozat.

[15] A názir, aki fogadalmat tesz, hogy tartózkodik a bortól és a hajvágástól és halott érintésétől.

Címkék:Misna, Skálim

[popup][/popup]