Misna Magyarul – Moed katan

Írta: Uri Asaf - Rovat: Hagyomány

Rabbi Eliezer ben Jákov azt mondja: átvezetheti a vizet az egyik fától a másikig, ha vigyáz, hogy ne öntözze a körülötte lévő földet. Magok (palánták), melyek a moed előtt nem kaptak vizet, a moed alatt se öntözze őket. A Bölcsek mindkét esetben megengedik.

Képünk illusztráció

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.  

A Hagigá traktátus után most a Megila traktátust kezdjuk el közölni. A héber megilá szó tekercset jelent. A tekercs (- tiszta állat bőrére írva) a héber könyv ősi formája. A megilá traktátus a Misna második rendjéhez, a Moed-hez tartozik. A megilá a Purim ünnepén felolvasott Eszter könyvéhez (tekercséhez) tartozó szabályokon kívül a Tóra és a próféták könyvei, valamint a tefilin és mezuza írásának szabályairól is említést tesz. A Megilá traktátus első része ide, a harmadik része ide, a negyedik része ide kattintva olvasható.

MOED REND

MOED KÁTÁN

 

A Moed Kátán (kis ünnep) elnevezésű traktátus a Pészah és Szukot ünnepek első és utolsó napja közé eső napok szabályairól és az akkor végezhető munkákról szól. Ez a hol hámoed időszaka. A hol hámoed az ünnep „hétköznapjait” jelenti. A „hol” jelentése: szekuláris. A moed kátán-t félünnepnek is nevezik.

1/1

A kerteket ünnep és a szombatév[1] idején is öntözik[2], akár új forrásból, akár a régi forrásból. De nem öntöznek tárolt esővízből, se mély kút vizéből. Nem ásnak árkot a szőlőtövek körül.

 

1/ 2

Rabbi Elázár ben Ázárjá azt mondja: nem szabad új árkot ásni a moed, vagy a szombatév alatt.[3] A Bölcsek azt mondják: szabad új árkot ásni a szombatévben és szabad javítani a meghibásodott árkokat a moed alatt. Megjavítják a hibás vízvezetékeket (árkot) a közterületen és megtisztítják azokat. Megjavítják az utakat, az utcákat, a víztárolókat, a köz minden szükségleteinek eleget tesznek, megjelölik a sírokat, és a kilájim felelősei is kijárnak.[4]

 

1 / 3

Rabbi Eliezer ben Jákov azt mondja: átvezetheti a vizet az egyik fától a másikig, ha vigyáz, hogy ne öntözze a körülötte lévő földet. Magok (palánták), melyek a moed előtt nem kaptak vizet, a moed alatt se öntözze őket. A Bölcsek mindkét esetben megengedik.

 

1 /4

Vakond és egér vadászható az ültetvényen, fás területen és a gabonában egyaránt, a nem szokásos módon,[5] a moed és a szombatév alatt. A Bölcsek azt mondják: fás területen a szokásos módon, a gabonával bevetett földön, eltérő módon. Moed idején megjavítja kerítést,[6] ugyancsak a szombatév alatt, úgy épít, ahogy szokás.

 

1/5

Rabbi Meir azt mondja: kezdetben, hogy javítsanak a helyzetén, megvizsgálják a leprás beteget, de nem olyankor, mikor a helyzete[7] már súlyos. Bölcsek szerint, nem nyilváníthatják se tisztának, sem súlyos helyzetűnek. Rabbi Meir még azt is mondta: az ember összegyűjtheti apja és anyja csontjait, mert ez öröm számára. Rabbi Joszi azt mondja: ez inkább gyászos dolog a számára. Ne is bolygassa az ember a halottait, és ne gyászoljon a zarándokünnepet megelőző harminc nap napon.

 

1/6

Nem ásnak sírgödröt, és nem építenek sírhelyet a moed alatt, de méretet vehetnek a sírgödör számára moedkor. Mosóteknőt készíthet moedkor, és koporsót is (ha halott van az udvarban).[8] Rabbi Jehuda megtiltja, és hozzáteszi: csak akkor, ha van fűrészelt faanyag.

 

1/7

Moedkor nem nősülnek, se szűzzel se, özvegyasszonnyal, nem történik jibum, (levirátus)[9] mert ez örömöt jelent számára, de újra elveheti feleségül a tőle korábban elválasztott nőt. A nő feldíszítheti magát ékszerekkel a moed napjain. Rabbi Jehuda azt mondja: ne tegyen az arcára meszet mert az fájdalmat okozhat neki.

 

1/8

Egy tanonc varrhat a szokásos módon, de a szabó szabálytalan öltésekkel varr. Az ágyat (keresztkötéseit) megkötik. Rabbi Joszi hozzáteszi: kifeszítik a köteleket.

 

1/9

Kemencét, kályhát vagy malomkövet felállíthat moedkor. Rabbi Jehuda mondja: új malomkövet nem. [10]

 

1/10

Tetőkorlátot készít (vagy javít), az erkélyen is, de az utóbbit nem szükséges szakmunkással készíteni.[11]  A töréseket lecsiszolják, lekerekítik, kézzel vagy lábbal, nem géppel. Ajtótengely, csövek, tetőgerenda, zár, a kulcs, ha eltörnek, kijavíthatók moedkor, feltéve, ha nem szándékozott ebben az időben javítani. Minden pácolt (besózott) ételt, amely moedkor ehető, megeszi.

[1] Szombatév: a hetedik év (seviit).

[2] Öntözik: héb. bet hasláhin – csatornaszerű öntözőrendszer.

[3] Árkot ásni: a velejáró sok munka miatt.

[4] Kilájim : növények tiltott párosítása (együtt ültetése).

[5] A szokásos módon: gödröt ás és abba teszi a csapdát.

[6] Kerítés javítása: kisebb kövekkel betömi a rést.

[7] Helyzete: a pap megvizsgálja: a „súlyos helyzet”, amikor nem nyilváníthatják tisztának.

[8] A közös lakóterületen belül.

[9] Levirátus, héb. jibum: fiútestvére özvegyét elveszi felségül, hogy testvérének nevet állítson.

[10] Az új malomkőre kezdetben csiszolás vár.

[11] A tetőkorlát hiánya nagyobb veszélyt jelent.

[popup][/popup]