Kakas megkövezése – Misna magyarul, Edujot 6.

Írta: Uri Asaf - Rovat: Hagyomány

“…a kakas megkövezése Jeruzsálemben, mert emberi lény halálát okozta”

Az Edujot (tanúságok) c. traktátus a Nezikin rend hetedik része. A Jeruzsálemi Szentély pusztulása után, Raban Gamliel eltávolításával a pátriárka hivatalából, szükségessé vált a vallási kérdések eldöntése a többség akaratával. Az Edujot elnevezésű értekezés a „támadhatatlan” hagyományok gyűjteménye. Időről időre újabb anyagot adtak hozzá ehhez az alapmunkához, melynek során határozat született az egész Misna átdolgozásáról. Az Edujot traktátusban érintett különböző témák között nincs kapcsolat. Még a háláchá-ért felelős bölcsek neve sem mindig igazít el.

Edujot 6

 

Edujot 6/1

Rabbi Jehuda ben Baba öt esetről számol be: a kiskorúak (lányok) nyilatkozatra késztetéséről a házasság érvénytelenítésével kapcsolatban, házasságkötésről egy tanú jelenlétében, a kakas megkövezéséről Jeruzsálemben, mert emberi lény halálát okozta, arról a negyven napos (új-)borról, melyet libációra használtak az oltáron, a reggeli “támid”-ról,[1] melyet (a hajnal) negyedik órájában áldoztak fel.

 

Edujot 6/2

Rabbi Jehosua és a Bávli falubeli Rabbi Nehunia ben Elinátán beszámoltak arról a holttestről lekanyarított húsdarabról, amely a tisztátalanság forrása. Rabbi Eliezer szerint ők az “ever min háháj “szabályáról szóltak, (az élő testéről levágott húsra gondolva). (A Bölcsek) azt mondták neki, “kál vá homer” [2]: vagyis: ha egy élő és “tiszta” emberből levágott húsdarab a tisztátalanság forrásának számít, akkor a holttestről, (amely magában is tisztátalan) levágott darab még inkább az. Azt válaszolta nekik: Ők valóban az élő ember testéről levágott darabról szóltak. Másik válasz: az élő emberből nagyobb tisztátalanság ered, mint a holttestből, mert az élő ember tovább viheti a tisztátalanságot egy másik emberre vagy annak a ruhájára, azzal, amin ül vagy fekszik, és ő maga az ételekre és az italokra is átadja a tisztátalanságát, amire a hulla képtelen.

 

Edujot 6/3[3]

Olíva nagyságú húsdarab az élő testéből, Rabbi Eliezer szerint tisztátalan, Rabbi Jehosua és Rabbi Nehunija szerint tiszta. A rozsszem nagyságú csont az élő testéből Rabbi Nehunija szerint tisztátalan, Rabbi Eliezer és Rabbi Jehoshua szerint tiszta. Azt kérdezték Rabbi Eliezertől: miért tekinted az élő testről leválasztott olajbogyónyi darabot tisztátalannak? A következőt válaszolta nekik: úgy tudjuk, hogy az élő (leválasztott) testrésze olyan, mint a halott ember. Ha a halottról leválasztott húsdarab tisztátalan, ugyanúgy az élőről leválasztott húsdarab (egymagában) is tisztátalan. Azt mondták neki: nem.

Mert, ha azt állítod, hogy a halott testéről leválasztott olíva nagyságú darab tisztátalan, miként a rozsszem nagyságú csontdarab, melyet a halott testéről elkülönítenek, ugyanakkor hogyan lehet egyszerre az élő ember testéről leválasztott olajbogyónyi húsdarab tisztátalan, és az élő ember testéről leválasztott rozsszem nagyságú csontdarab tiszta? Azt kérdezték Rabbi Nehunijától: miért tekinted az élő ember testéről leválasztott rozsszemnyi csontdarabot tisztátalannak? Azt válaszolta nekik: Úgy találtuk, hogy az élő ember külön testrésze olyan, mint a halott ember. Miként egy rozsszem nagyságú húsdarab a halott ember testéből tisztátalan, hasonlóan a rozsszem nagyságú csont az élő testből kivéve szintén tisztátalan. Azt mondták neki: nem.

Ha azt mondod, hogy a halott testéből elkülönített olajbogyónyihúsdarab ugyanúgy tisztátalan, mint a halottból elkülönített rozsszemnyí csontdarab, hogyan állíthatod, hogy az élő testből elkülönített olajbogyónyi hús tisztátalan, mikor a rozsszemnyi csontot az élőből tisztának nevezted? Azt kérdezték Rabbi Nehunijától: hogyan állíthattad azt, hogy az élő személyből elválasztott rozsszemnyi csont tisztátalan? Azt mondta nekik: azt találtuk, hogy egy élő ember testrésze (külön) akár a halott ember. Miként a rozsszemnyi hús, mely a halott testéről való tisztátalan, a rozsszemnyi csont az élőről leválasztva szintén tisztátalan. Azt mondták neki: nem.

Ha azt mondod, hogy a halottról leválasztott rozs-szemnyi csontdarab tisztátalan, akár az olajbogyónyi hús a halotton, hogyan tekinthető az élő emberből való testrész rozs-szemnyi csontja tisztátalannak, mikor az élő emberből való olajbogyónyi húst tisztának ítélted? Azt kérdezték Rabbi Eliezertől: miért nem használsz egységes eljárást? Vagy mindkettő tiszta vagy mindkettő tisztátalan.

Azt válaszolta: a hús többféle módon megromolhat, (válik tisztátalanná) mint a csont, akár a dögtetem és a férgek esetében.

Másik válasz: egy darab csont, melyen elég hús van, érintéssel is tovább viszi a tisztátalanságot, vagy szállítással, vagy azzal, hogy azonos térben van másokkal. Azzal hogy a hús mennyiségét csökkentjük, a tisztátalanság megmarad, ha a csont mennyisége csökken, a test tisztább lesz. Azt mondták Rabb Nehunijának: miért nem használható a módszered? Vagy mindkettő tiszta, vagy mindkettő tisztátalan. Azt válaszolta nekik: a csont könnyebben válik tisztátalanná, mint a hús. Az élőtől (embertől) elválasztott hús tisztább (marad) de a testrész tisztátalan, mert tele van hússal, csonttal és inakkal.

Másik válasz: a holttestről leválasztott olajbogyónyi húsdarab érintéssel, hordozással vagy azonos térben, tisztátalanságot okoz. Erős a csontok által okozott tisztátalanság, érintésben, hordozásban vagy (azonos) térben. Ha letisztítják a húst a csontról, tiszta lesz. A csontok többségét letisztíthatjuk, ennek ellenére tisztátalanságot okoznak az érintésben, a hordozásban vagy (azonos) térben.

Másik válasz: (bármilyen) halott tetemének húsa, mely kisebb, mint az olíva, tiszta. A halott teste, a csontok száma, ha annyit tesz ki, mint egy káv, tisztátalan. Azt kérdezték Rabbi Jehosuától: miért próbálod a halott testét (a húst és a csontokat) tisztának tekinteni? Azt mondta nekik: nem. Ha egy holttestről azt állítjuk, hogy tisztátalan, azt a „mennnyiség” törvénye szerint tesszük: a halottnál, a rov, rova, rakav (rakav = bomlás). Mondjátok csak, vajon az élőnél előfordul a rov, rova és rákáv?

 

[1] támid – az örökös áldozat (héb. Támid = mindig)

[2] kál vá homer – talmudi szabály

[3] ezen misna a legfontosabb tisztátalansági forrás, a halott érintésével kapcsolatos. A misna megértése a hagyományos magyarázatok (Bartenura, Rambam) követését igényli.

támogatás
Pop up banner

Címkék:Edujot, Misna

[popup][/popup]