Az idegenek ünnepei – Misna magyarul, Ávodá Zárá 1.

Íme, ezek az ünnepeik: Kalenda, Szaturnália, Kratezisz, királyok ünneplése, királyok születésnapja, a király halálának (évfordulója), ezek Rabbi Meir szavai. A Bölcsek hozzáteszik: minden haláleset, amely égetéssel jár együtt (hamvasztással) ávodá zárá, (bálványimádás). Amely halál nem jár együtt égetéssel, nem ávodá zárá.

Ávodá Zárá (első fejezet)

Az ÁVODÁ ZÁRÁ nevű traktátus része a Misna Nezikin (károk) c. rendjének. Az ávodá zárá jelentése: idegen vallás, bálványimádás, úgy is mondhatjuk: idegen nemzetek vallása és ünnepei. A traktátus a görög-római kori idegenekkel, bálványimádókkal együtt élő izraelitákra vonatkozó szabályokkal foglalkozik. A traktátus öt fejezetből áll. Feltűnő, hogy a keresztény vallással a Misna nem foglalkozik. Ez a misna korai keletkezésére utal.

 

Ávodá Zárá 1/1

Három nappal az idegenek ünnepe előtt bizonyos dolgok tilosak. Ezek a következők: üzleti alkudozás, tőlük való vásárlás és eladás, tárgyak kölcsönbe vétele, kölcsönbe adása, pénz felvétele és visszafizetése. Rabbi Jehuda azt mondja: adósságukat visszafizethetik, hogy (az adósság ténye) ne okozzon nekik rossz érzést. Azt mondták neki (Rabbi Jehudának): lehet, hogy rossz érzésük van, de majd megvigasztalódnak.

 

Ávodá Zárá 1/ 2

Rabbi Ismáel azt mondja: ezek (a fent említett) dolgok tilosak három nappal az ünnepük előtt és az ünnepük után. A Bölcsek erre azt mondták: három nappal az ünnepeik előtt (nem szabad), de ünnepeik után szabad.

 

Ávodá Zárá 1/ 3

Íme, ezek az ünnepeik: Kalenda, Szaturnália, Kratezisz, királyok ünneplése, királyok születésnapja, a király halálának (évfordulója), ezek Rabbi Meir szavai. A Bölcsek hozzáteszik: minden haláleset, amely égetéssel jár együtt (hamvasztással) ávodá zárá, (bálványimádás). Amely halál nem jár együtt égetéssel, nem ávodá zárá. A szakáll leborotválásának megünneplése, a szakáll és a hajzat levágása, valamint a tengeri utazásból való visszatérés, vagy a börtönből való szabadulás, vagy a fiút ünneplő lakoma csak annak az egy idegennek megengedett, és csak egy napon.

 

Ávodá Zárá 1/ 4

A város, ahol idegen vallások uralkodnak, a városon kívül, (lehet üzletelni velük). Ha az ávodá zárá a városon kívül esik, a városban is lehet. (Mit mond a háláchá) az ávodá zárá színhelyére[1] való utazásról? Ha az út ehhez a fesztiválhoz készült, tilos, de ha az út más helyre is vezet, akkor használata megengedett. Város, ahol az ávodá zárá uralkodik, és vannak benne a fesztiválra díszített üzletek, és olyan üzletek is, melyek nincsenek feldíszítve – ilyen volt Bet Seán városa, és erről mondták a Bölcsek: a feldíszített üzletek tilosak, amelyek nem készülnek a fesztiválra, (szabad bennük vásárolni).

 

Ávodá Zárá 1/ 5

Miféle dolgokat tilos árulni az idegenek számára? Ictrubalin (fenyőtoboz), fehér füge ágon, tömjén, és fehér kakas. Rabbi Jehuda azt mondja: ha a fehér kakas más kakasokkal vegyül, szabad árulni. Ha egy van belőle, levágja a körmét és úgy árulja, mivel hibás állatot nem áldoznak ávodá zárá céljából. Névtelenül árulhatók, de ha a vevő elárulja, hogy áldozatra veszi, tilos. Rabbi Meir azt mondja: jó fajta datolyát, és cukornádat tilos eladni az idegeneknek.

 

Ávodá Zárá 1/6

Ahol szokás kis háziállatot eladni idegeneknek, ott eladják, ahol nem szokás, ott nem adnak el (kis háziállatot). De bárhol legyen, nagy háziállatot, mint például borjút vagy csikót nem adnak el nekik, akár ép állatról van szó, akár beteg (hibás) állatokról. Rabbi ben Jehuda megengedi a sérült állat eladását, mert ez nem képes munka végzésére. Rabbi Betéra megengedi a ló eladását, ha lovaglásra használják, (mert a lovaglás szombaton is megengedett).

 

Ávodá Zárá 1/ 7

Idegeneknek nem adnak el medvét vagy oroszlánt, vagy olyan állatot, mely kárt tehet az emberekben. Nem építenek velük (nekik) bazilikát, bírósági épületet, stadiont, színpadot. De építenek kis emelvényt, fürdőt, és tilos kupola építésébe kezdeni, amely ávodá zárát szolgálhat.

 

Ávodá Zárá 1/ 8

Nem készíthető ékszer, mely ávodá zárá célját szolgálja, ilyen a nyakék, gyűrű és orrkarika. Rabbi Eliezer szerint, ha pénzkeresés érdekében teszik, szabad.

A Misna szerint tilos idegennek eladni bármit, amely a földhöz kötött.[2] De az, amit a földtől elszakítottak, eladható. Rabbi Jehuda szerint nem szükséges elszakítani (vagy lerombolni), hanem azzal a feltétellel adják el, hogy a vásárló majd lerombolja. Erec Izrael területén idegennek nem szabad kiadni házat. (Szükségtelen hozzátenni), hogy földet se adnak nekik bérbe. Szíria területén kiadhatnak házat idegeneknek, és földet is bérbe adhatnak, ez Rabbi Meir véleménye. Rabbi Joszi azt mondja: Erec Izraelben a ház bérbe adható, de a föld nem. Szíriában bérbe adhatnak házat és földet, Izraelen kívül eladható idegeneknek ház és föld, egyaránt.

 

Ávodá Zárá 1/ 9

Ahol a Bölcsek megengedték a ház bérbeadását, nem lakóházra gondoltak, mert oda az idegen behozhatja a bálványimádás kellékeit: “Utálatnak tárgyát ne vidd házadba, különben hozzá hasonlóan átok alá kerülsz magad is. Nagy megvetéssel és utálattal bánj vele, mert átkozott”  (MTörv 7, 26). (Ugyanezen okból), idegennek nem adnak bérbe fürdőházat, mert az az izraelita nevén van, (és idegenek azt gondolhatják, hogy szombaton is üzemel).

 

[1] pogány fesztivál

[2] Pl. Ingatlan, ház.