Édesapámat keresem

Ezt a levelet Frőhlich Róbert rabbi kapta, és szerkesztőségünket kérte fel közlésére.

Édesapámat Kasztriner Sándornak hívták. A II. világháborúban elhurcolták, mint oly sok zsidó embert. Édes­anyámmal, és testvéremmel magunkra maradtunk, és tahin nem fontos rész­leteznem, rengeteget szenvedtünk. A bélyeget lelkünkig hatolva családomra nyomták, mely gyermekkorom meghatározó módon kísérte végig, és még a mába is elnyúlik. Mindig nehéz körül­mények között kellett megküzdenünk családunk létfenntartásáért, egész éle­tünkben keményen dolgoztunk csalá­dunk emberhez méltó, és tisztességes megélhetéséért.

Az életemben még az egyetlent szeretném elérni, hogy édesapám családját, hozzátartozóit megtaláljam, melyben talán segítségemre tudna lenni. Levelemhez mellékelek édes­apámról egy fényképet, és halotti anya­könyvi kivonatát.

Tisztelettel:

Nyárádi Józsefné

 

2800 Tatabánya V., Béla király krt. 55. I/1.