Interjú Răzvan Voncuval

Teșu Solomovici: „Néhány éve Răzvan Voncu odaadással és gondosan tanulmányozza a „zsidó írók a román kultúrában” jelenséget és a román nyelvű írást a Szentföldön. Cikkeit a România Literară,a 22, a Realitatea Evreiască (Zsidó Valóság) … Tovább »

Több mint húsz évvel ezelőtt hatalmas sikert aratott Lengyelországban a pár hónappal a könyv kiadása előtt érettségiző Dorota Masłowska regénye. 2003-ban magyarul is megjelent A lengyel-ruszki háború a fehér-piros lobogó alatt, a kiadók pedig lázasan keresték a gimnáziumok felső … Tovább »

„A 20. század elejére a jiddis anarchisták politikailag kudarcot kudarcra halmoztak, de ezzel párhuzamosan fokozódott irodalmi-kulturális tevékenységük. A jiddis (proletár)irodalomra és a baloldali kritikus újságírásra maradandó hatást gyakoroltak.”

Izraelben él, a Jeruzsálemi … Tovább »

Thomas Jolly, a párizsi olimpiai nyitóünnepség művészeti vezetője és több szereplője feljelentése alapján vizsgálatot indított a párizsi ügyészség internetes zaklatás miatt – jelezte pénteken a vádhatóság.

Jolly-t az MTI tudósítása izraelinek nevezi, aminek azonban nincs … Tovább »

Egy méltatlanul elfeledett festő- és zongoraművésznő életét és pályáját kívánjuk bemutatni, amit egy beteljesületlen szerelem kísért egész életén át.

Hacker Mária – hányatott sorsa ellenére – igen termékeny művészként haláláig alkotott. Férjét korán elvesztette, … Tovább »

Lazarovits Szilvia 2001. januárjától 2022. decemberéig a Nők Lapja vezető szerkesztője volt, jelenleg a Nők Lapja felelős szerkesztője. Egy hétfői lapindító értekezleten találkoztunk először személyesen. A szerkesztőség kényelmes kanapéján vackolódtam be, és ő pont velem szemben … Tovább »

Auer Lipót hegedűművész élete és műve

Bartók–Pásztory-díjas hegedűművész. Koncertmester, karmester,  a Mendelssohn Kamarazenekar művészeti vezetője, a Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára. Veszprém szülötteként, hegedűművészként kezdett foglalkozni az ugyancsak itt született … Tovább »

avagy: Hogyan rejtsük el az aranyat vészterhes időkben?

– Jó napot kívánok – kiáltotta Dávid a kapu mögül –, Mendel Dávidnak hívnak, nem ismerjük egymást, annak a zsidónak vagyok a fia, aki a házat építette, tudja, aki aztán kiment Amerikába…

Az öreg lecsoszogott … Tovább »

Az egykori nagy imaterem padlója és két víztároló medence is előkerült a 17. századi vilniusi nagyzsinagóga feltárási munkálatain – számolt be róla csütörtökön az israelnationalnews.com izraeli hírportál.

Az 1600-as évek elején reneszánsz és barokk stílusban épült … Tovább »

Reggel 9-kor anyám felcsomagolt három nagy (kóser) zsíros kenyeret, három kerti paradicsomot, sót, paprikát és azt mondta: – Este nyolcig haza ne merjetek jönni. Hacsak nem fog esni az eső.

Az esőnek esze ágába se volt esni. Így hát nekiindultuk a weekend telep felé. Le a Poklos … Tovább »

Apák nélkül – Nők és gyermekek a szegedi holokausztban címmel június 16-án nyitotta meg kiállítását a Szegedi Zsidó Hitközség a holokauszt 80. évfordulóján a Szegedi Zsinagógában.

A kiállítás koncepcióját és forgatókönyvét Ábrahám Vera, Frauhammmer Krisztina, valamint … Tovább »

“Apám, felismervén, hogy Kohn makacsul kitart reakciós nézetei mellett, és a helyes eszmékről nem lehet meggyőzni, otthagyta. Aznap este otthon felsóhajtott: – Gyanús ember, az a Kohn. Hogy lehet, hogy a 72 helyi zsidó közül egyedül ő élte túl a német megszállást? Hát nem furcsa? … Tovább »

Kamaszkoromban úgy éreztem, hogy útjában áll az írói elképzeléseimnek. Nem mondom, hogy nem kedvelte a művészetet, de azt gondolta, hogy az egy szórakozás, kellemes időmúlatás, semmi több.

Apámmal gyakran jártak operába, nyilván azt feltételezte, Puccini könyvelőként dolgozott, … Tovább »

Életének 93. évében június 27-én elhunyt Ágai Ágnes író, költő, műfordító, a Móra Kiadó egykori szerkesztője – tudatta a gyászoló család és a kiadó kedden az MTI-vel.

Ágai Ágnes 1932. április 9-én született Szegeden. Tanulmányait a Budapesti Pedagógiai Főiskola … Tovább »

Amikor 2016-ban megjelent Zoltán Gábor Orgia című regénye, az olvasóközönség döbbenten fogadta a Budapest 12. kerületében 1944 végén játszódó történetet.

Különösen a nyilasok brutális kegyetlenséggel véghez vitt „orgiájának” részletes, szinte tárgyilagos ábrázolását … Tovább »

A párizsi Musée d’Art et d’Histoire du Judaïsme (A Zsidóság Művészetének és Történelmének múzeuma) egyik kiállítótermében mindössze egyetlen alkotás kapott helyet: a terem közepén egy kisfiút ábrázoló, fából kifaragott szobor. Címe: L’enfant Didi (Didi, a kisgyerek).

Fényesre … Tovább »

Jacques Lipchitz litván származású, Párizsban, majd New Yorkban világhírűvé vált szobrász műveit mutatja be a Szépművészeti Múzeum szombattól látogatható, új tárlata.

A kiállítás alapját egy, a művész családjához kapcsolódó magángyűjtemény adja, amelynek köszönhetően … Tovább »

A 19. és 20. század fordulóján Európában egy új művészeti áramlat bontakozott ki, a szecesszió. A képző- és iparművészetben gyökerező stílus az irodalomra és az építészetre is nagy hatást gyakorolt. Hazánkban Lechner Ödön építész a magyar díszítőművészet és népi építészet … Tovább »

Irodalomtörténész és szerkesztő, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen magyar irodalomból doktorált. 1991 decembere óta Izraelben él. 1992 és 2005 között a Jeruzsálemi Héber Egyetem Bölcsészettudományi Karán tudományos főmunkatárs. Kutatóként, 1996-tól a Magyar Tanulmányok … Tovább »

Gergely Ágnes Az én száz versem (1959-2024) c. kötete kronologikus gyűjtemény, és az elején nem véletlenül idézi meg a misztikus romantikus Edgar Allan Poe Lee Annácska c. poémáját szerelemről és halálról, Szerb Antal 1944-ben összeállított Száz vers antológiáját és a Mikes … Tovább »