Vallásjogi háttér

Írta: Archívum - Rovat: Archívum

Vallásjogi háttér

A különböző vallási irányzatokhoz tartozó rabbik által bonyolított halachikus (vallásjogi) aktusok különbö­ző érvényességgel bírnak. Éles cezú­ra az ortodox és a többi: a konzerva­tív (neológ) s a reform irányzat között húzódik, ám a magyar neológia – ön­nön legitimációjához merítve talán erőt – szintén mereven elhatárolja magát a reformzsidóságtól.

Betérés

Míg az izraeli bevándorláshoz – az állampolgárság megszerzéséhez – elegendő, ha valakinek bármely nagyszülője zsidó, ahhoz, hogy Iz­rael Állam Rabbinátusa is zsidóként fogadja el az új bevándorlót, a halacha szerint anyai ágon zsidó származású kell legyen, vagy a hagyomány szerint be kell térnie. A külföldön történt neológ (konzervatív) betéréseket Izrael Állam Rabbinátusa egye­dileg bírálja el (a még szigorúbb or­todox irányzatok ezeket nem fogad­ják el), a reform bét din általi betérést érvénytelennek tekintik, így ah­hoz, hogy az érintett a későbbiekben Izraelben házasságot köthes­sen, meg kell ismételni a betérés processzusát. Újból alá kell merül­nie a mikvében, férfiak esetében egy tűszúrásnyi jelképes körülmeté­léssel, a hatofesz dam brit szertartá­sával kell megerősíteni, hogy a to­vábbiakban a zsidó hagyomány sze­rint kíván élni a kérelmező. Ez utób­bi vonatkozik mindazokra, akik Izraelen kívül, ám ortodox közösség­ben kívánnak élni.

Házasság

Izraelben csak vallási hatóságok előtt köthető házasság. Az Izraelen kívül kö­tött házasságokat bevándorló párok esetén érvényesnek fogadják el az álla­mi hatóságok (akár volt bármilyen „fokozatú” zsidó esküvő, akár nem), és a nem-zsidó házastárs is állampolgárságot szerez társa révén. Ha a feleség nem zsi­dó, ahhoz, hogy zsidó legyen, be kell térnie, szintúgy ahhoz, hogy később születendő gyermekük zsidóként fogadtassék el. Ha már gyermekükkel együtt érkeznek az országba, ennek érdeké­ben neki is át kell esnie a betelésen.

A diaszpórában a zsidó házasság- mellett polgári házasságot is kell kötni. A zsidó esküvő csak akkor köthető meg, ha mindkét fél zsidó (kivételt képez a – főként amerikai – reform­ zsidó közösségek egy része, ame­lyekben vegyes házasság is köthető). (Vallásjogi háttér, 23. o.) „Szerelmi ok­ból nincs térítés” – ez általános alapelv a rabbinikus hagyomány szerint, ám a neológ (konzervatív) és a reform gya­korlat ezt a rendelkezést gyakran nem veszi szigorúan. Az Izraelen kívüli orto­dox közösségek e tekintetben követke­zetesebben érvényesítik a hagyományt.

Válás

A vallási szokások szerint (is) meg­kötött házasságot válás esetén a vallá­si szokások által is fel kell bontani. A diaszpórában kötött polgári házassá­got Izraelben állami bíróság bontja fel. A diaszpórában neológ (konzerva­tív), vagy reform bét din előtt zajlott válást Izrael Állami Rabbinátusa egye­dileg bírálja el. Amíg nincs döntés, új házasság sem köthető, illetve az asszony új kapcsolatából származó gyermek, a vallási felfogás szerint mamzernak (tiltott kapcsolatból – ese­tünkben házasságtörésből származó­nak) számít, és a későbbiekben, a ha­gyomány szerint, csak mamzerral köt­het házasságot.

Az ortodoxia által bonyolított halachikus aktusokat a konzervatív (neo­lóg), illetve reform irányzatok érvé­nyesnek fogadják el, hasonlóképpen Izrael Állam Rabbinátusa is, probléma csak ellenkező irányban: a liberáli­sabb felfogású irányzatok cselekmé­nyeinek elfogadása kapcsán merül fel.

A magyar neológia a konzervatív világ­mozgalom tagja; előbbi vallási aktusaira utóbbi érvényesként tekint, a magyar ne­ológia azonban bizonyos kérdésekben (pl. női rabbik, s általában az egalitariánus szemlélet miatt, mely a konzervatív mozgalomban polgárjogot nyert) hagyománytisztelőbb felfogást követ

Címkék:1999-03

[popup][/popup]