Tajvani zsidók – Létszám: 50-150 között

2007. október 1. A hivatalosan Kínai Köztársaság nevet viselő szigetország zsidó közössége erősen fogyatkozik. Egy átlagos sabatkor már csak nyolc főre lehet számítani a zsinagógában, holott húsz éve még nyolcvan-száz fő ünnepelte a szombat beköszöntét.

	Tajpeji látkép

Nagyünnepeken (például széder estén) még ötven-hatvan fő jön el – mondta a Jewish Telegraphic Agency munkatársának a közösség 89 éves rabbija, Ephraim Einhorn.

A 23 millió tajvanira így ma százötven zsidó jut – túlnyomórészt amerikai, brit és izraeli üzletemberek és angoltanárok. A fénykorban a közösség nagyobb részét Szíriából érkezett zsidók adták, így az ő közösségük imakönyvét használták, és ez így maradt a mai napig. Ahogy azonban a kommunista Kínában megnyíltak az üzleti lehetőségek, a zsidók szépen áttelepedtek oda, s számukat ma már 5-10 ezer fő körülire becsülik (nem számítva az ötezer Hong Kong-i zsidót). Lelki igényeik kiszolgálására a Chabad Lubavics már hét zsinagógát nyitott Hong Kongban és a kínai nagyvárosokban.

Pedig Tajvan eltökélten nyugatbarát és az itteni emberek kimondottan rokonszenveznek Izraellel. Erre hasonló helyzetük ad magyarázatot: Tajvan is egy ellenséges szomszéd árnyékában vált modern, fejlett országgá, gyakran háborús körülmények között, s az ellenséges szomszéd nem hajlandó elismerni állami voltát sem.

Az ország zsidó infrastruktúráját teljes mértékben a – harminc éve itt élő – rabbi működteti. Ennek elemei: a városközpontban lévő kicsiny zsinagóga (amely egy szálloda néhány irodai szobáját foglalja el); egy Holokauszt-múzeum (!) kilencven mérföldre a fővárostól egy katolikus templom néhány helyiségében; egy kis zsidó kiállítás egy buddhista múzeum oltalmában, valamint egy divatos élelmiszerbolt kóser részlege.

Izrael – a világ többi országához hasonlóan – elfogadta a Kína által diktált feltételeket, s a diplomáciai kapcsolatok felvételével egy időben (1994-ben) megszakította a hivatalos kapcsolatokat Tajvannal – azaz nagykövetségét átminősítette „gazdasági és kulturális irodává”. Holott a szigetországgal zajló üzleti forgalmának értéke 2006-ban 1.3 milliárd dollár volt (a kínai kapcsolat ebben az évben 1.6 milliárdot hozott).

Einhorn rabbi szerint a tajpeji közösség újra felvirágozna, ha legalább a légi közlekedés megindulna a két Kína között. Hiszen Tajpej és Sanghaj mindössze negyvenpercnyi repülőútra fekszenek egymástól. Erre azonban a jelenlegi politikai helyzetben kevés esély mutatkozik.

(JTA, Szombat információ)