SOÁZZUNK KEVESEBBET
A Szántó T. Gábor és Deutsch Gábor között zajló vitában (Szombat, június) sajnos az előbbinek kell igazat adnom. Azért sajnos, mert magam is Soá-túlélő vagyok (ugyanott, ahol D. G.), de ha a magyarországi maradék zsidóság jelene és jövője van mérlegen, akkor fel kellene már hagyni az állandó obszesszív soázással, és minden energiát a zsidóság fennmaradására fordítani, ez pedig csak neveléssel érhető el. A magyar nép jelenleg élő, hatvan éven aluli egyedei nem tehetnek a Soáról, sőt fogalmuk sincs róla. Semmi értelme tehát állandóan a Soá zászlaját lengetni. A túlélők nem élnek örökké. A tét a zsidóság fennmaradása. Ha 15-30 éven belül kihal – a vegyes házasságok, az egykék és a zsidó nevelés hiánya következtében -, akkor a maradék (Soá) múzeumi lelet marad, és az évenként egyszer megtartott, gyéren látogatott és pufogó „rabbinikus” frázisokat hallató „mártír-istentiszteletek” színtere lesz.
Még egy apróság: kellemesen lepett meg, hogy Sz. T. G. Nachmanidést idézi az „Igazságot, igazságot keress…” tórai parancsával kapcsolatban (5Mózes 16,20). Új és üdítő jelenség ez a mai magyar-zsidó publicisztikában. A kis szépséghiba csak az, hogy az idézett bölcsességet (akkor is keressük az igazságot, ha ellenünkre van, nemcsak ha javunkra) nem Nachmanidés mondja, hanem csak idézi Ibn Ezrát. Nachmanidés maga más véleményen van, már ami a dupla kifejezést illeti (lásd ott).
Naftali Kraus
Tel-Aviv
Címkék:2004-09