Kárpótlási hírek

Hírek

KÁRPÓTLÁS A HOLOCAUST SZEFÁRD TÚLÉLŐINEK Spanyolország másfél millió dollárral járni hozzá a Zsidó Világkongresszus új pénzügyi alap­jához, amelyet a szefárd-zsidó holocaust-túlélők számára hoztak létre. A spa­nyol kormányt arra kérték föl, hogy főleg görög, bolgár, jugoszláv és tunéziai zsidók kárpótlására adjon összegeket, hiszen e zsidók őseit 1492-ben kiűzték az országból. A kárpótlás fő oka azonban az volt, hogy Franco tábornok, Spa­nyolország fasiszta diktátora – bár személyesen nem üldözte a zsidókat – Hit­lerrel olyan katonai üzleteket kötött, amelyek révén elrabolt zsidó vagyon ju­tott a birtokába.

ZSIDÓ ALELNÖKJELÖLT AZ EGYESÜLT ÁLLA­MOKBAN: JOSEPH LIEBERMAN Joseph Lieberman connecticuti szenátort választotta helyetteséül Al Gore, de­mokrata párti elnökjelölt. A szenátor a demokraták konzervatívjai közé tartozik, hiszen 1998-ban, a Lewinsky-botrány napjaiban – megtörve a demokraták egységét – „immorális­nak és szégyenteljesnek” nevezte Bill Clinton viszonyát a volt fehér házi alkalmazottal. Clinton – úgy látszik – a poli­tikai pragmatizmus jegyében felejteni is tud, hiszen (egye­bek mellett) nemrégiben a „közélet egyik legkiválóbb sze­mélyiségének” nevezte Liebermant.

A szenátor hagyományőrző zsidó, aki még pártja összejö­veteleiről is távol maradt, ha azok szombatra estek. Izrael aktív támogatója, aki az Öböl-háborúban „végső győzelem­re” szólított fel, és 1997-ben, több Izrael-ellenes bombame­rénylet után – egyedüli demokrataként sok republikánus között – a békefolyamat „árulójaként” bélyegezte meg Jasszer Arafatot Clinton elnökhöz írott levelében.

Joseph Lieberman felesége, Hadassza holocaust-túlélők leszármazottja. A házaspárnak négy gyermeke van. Bár Lie­berman családi ügyekben konzervatív, de kiáll a nők abor­tuszhoz való jogáért és megszállott híve a környezetvéde­lemnek.

Lieberman az alsó középosztályból származik. Apja a connecticuti Stamford városkában pálinkaüzlet tulajdonosa volt. Akárcsak az idősebb George Bush, Clinton és a re­publikánus párti elnökjelölt George W. Bush, a híres Yale Egyetemen tanult jogot. A 60-as években kampányolt a vi­etnami háború ellen. Viszonylag korán, 28 évesen – de­mokrata párti képviselőként – bekerült Connecticut állam szenátusába. 1980-ban sikertelenül próbált bejutni a was­hingtoni képviselőházba. Ezek után visszatért a helyi politi­kába, hogy két évvel később Connecticut állam főügyésze legyen. Innen jutott be 1988-ban a szenátusba.

Sokan találgatják, hogy milyen és mennyi szavazatot hoz­hat a választásokon a demokrata párti „konyhára” Lieber­man jelölése. Minden bizonnyal amerikai zsidó voksokat, il­letve korábbi működése helyszínének, Connecticutnak a szavazatait.

Liebermant sokan kritizálják azért, mert augusztusban, egy konzervatív fekete közösségben, Detroitban elmondott beszédében arról beszélt, hogy az „alkotmány a vallás sza­badságát és nem a vallástól való szabadságot” biztosítja. Az Agudat Jiszrael ortodox zsidó szervezet ügyvezető igaz­gatója, David Zwiebel üdvözölte azt, hogy „minden na­gyobb, a nemzeti köztisztségre pályázó erő a vallási értékek fontosságáról beszél”. Phil Baum, az American Jewish Congress ügyvezetője viszont – több más amerikai zsidó szervezettel egyetemben – az állam és az egyház szétvá­lasztása elleni támadásnak értékelték Lieberman szavait. Kiki McLean, a Gore-Lieberman kampány egyik szóvivője viszont leszögezte, hogy az alelnökjelölt szavai a vallásos emberek védelmében, és nem az ateisták vagy egyéb vallá­si kisebbségek elleni támadásként hangzottak el. A már említett zsidó szervezetek abban egyetértenek, hogy a de­mokraták jelöltjei az amerikai alkotmányos értékeket job­ban tisztelik, mint a George W. Bush-Dick Cheney képvi­selte Republikánus Párt. Mindenesetre Lieberman jelölése és tevékenysége arra utal, hogy az amerikai zsidóság nagy cso­portjai minden tekintetben amerikainak érzik magukat, hi­szen az amerikai vallásosság általános támogatásában nem látnak veszélyt a zsidóságra nézve.