Hírek

Írta: Archívum - Rovat: Archívum

Hírek

ANTISZEMITIZMUS, 1997 A zsi­dók elleni fizikai erőszak csökken, a verbális erőszak nő – ez a summázata az „Anti-Semitism Worldwide 1997/8” jelentésnek, mely a Tel-Aviv-i egyetem, az Anti-Defamation League és a Zsidó Világkongresszus együttműkö­dése nyomán készült el. A súlyos fizi­kai erőszakcselekmények (fegyveres támadás, gyújtogatás) száma a tavalyelőtti 32-vel szemben 1997-ben 38-ra emelkedett ugyan, a kevésbé súlyos (fegyver nélküli) inzultusok száma vi­szont 165-ről 113-ra csökkent Az or­szágok sorában az egyetlen kivétel Né­metország, melynek keleti tartomá­nyaiban mindenfajta idegenellenes erőszak növekvő tendenciát mutat. Egyértelműen nő viszont a verbális erőszak, mindenekelőtt az új média, az internet segítségével, amely a más közegből sikeresen kitiltott szalonkép­telen eszmék (mindenekelőtt a holo­caust-tagadás) előtt tág teret nyit.

KAIRÓ – AZ ELSŐ ARAB BÉKEMOZGALOM Az izraeli saj­tó örömhírként közölte: Egyiptomban megalakult az arab világ első béke­mozgalma, amely az átfogó közel-ke­leti rendezést tűzte zászlajára. A kor­mánytól független (?) békemozgalom alapító nyilatkozatának egy részlete szerint „soha nem lehet elérni a békét a Netanjahu-kormány provokatív, er­kölcstelen és törvénytelen magatartá­sával”. Éles Izrael-ellenes retorikája el­lenére az új mozgalom, melyben több élvonalbeli baloldali értelmiségi is ta­lálható, egyelőre „törpe minoritás”, ak­tivistái éles kritikában részesülnek sa­ját országuk közvéleménye, sajtója ré­széről, csupán azért, mert izraeli esz­metársaikkal találkoztak. Az izraeli baloldal viszont feltétel nélkül üdvözli, és forradalmi áttörésként értékeli az arab világ első békemozgalmát, mert ez az első hang, amely nem az állam, hanem a társadalom felől hangzik fel a béke érdekében. Elemzők egy része viszont kétségbe is vonja az új mozga­lom autentikus voltát: az egyiptomi kormány által felbocsátott kísérleti ballonnak vélik, mert nem hiszik, hogy az iszlám fundamentalizmussal egyre jobban átitatódott egyiptomi tár­sadalom valóban képes lenne egy bé­kemozgalmat kitermelni.

HOLLYWOOD: WOODY ALLEN BEGINKÉNT A csetlő botló (gyakran zsidó) kisembert alakító, ilyen témájú filmeket készítő író-rendező filmet forgat Menachem Beginnek, a zsidó állam egyik megteremtőjének és 1977-1983 közötti miniszterelnökének magánéletéről. A film első részében, az illegális Irgun szervezet harcosaként Brad Pitt alakítja az ifjú Begint, csak a meglett és idős államférfiként jelenik meg Allen. A történelemhez hűen környezetében lesz David Ben-Gurion, Jichak Rabin és találkozik Anvar Szadat egyiptomi elnökkel is…

LOS ANGELES: ZSIDÓ TÉMÁK – OSCAR DÍJAK Az idei kitüntetet­tek között volt a dokumentumfilmek kategóriájában a The Long Way Home (Hosszú az út hazáig). A film alapjául azok az 1945-ös amerikai és angol filmhíradók szolgáltak, amelyek náci lágerek felszabadítását mutatták be. Ezekben megszólaltatták a Palesztinába vágyó egykori foglyokat, közülük a rendező sokakat megtalált Izraelben, ahol életük fél évszázadáról beszéltek a kamera előtt. A legjobb rövidfilm Oscar-díját a 26 perces Visas and Virtue (Vízum és erény) kapta, amely Chiune Sugiharának, japán vilnai konzuljának állít emléket. A konzul, kormánya rosszallása ellenére, a nácik litvániai bevonulása után több ezer zsidónak adott hazájába szóló beutazási engedélyt, így azok elhagyhatták Litvániát és megmenekültek a haláltól.

LONDON: TRÓNÖRÖKÖS A ZSINAGÓGÁBAN A John’s Wood zsi­nagógában az Izrael állam 50. évfordulóján rendezett ünnepi istentiszteleten megjelent Károly herceg. Anglia történetében ő az első, aki a királyi ház tag­jai közül zsinagógában járt.

PILSEN: ÚJRA MŰKÖDŐ ZSINAGÓGA Ötven évig zárva volt a Dohány utcai után Közép-Európa második legnagyobb zsinagógája. Helyreállítása 600 millió forintnak megfelelő összegbe került, aminek felét a cseh állam állta, a másik felét pedig nemzetközi zsidó szervezetek és egyéni adományozók. A templom befogadóképessége 1200 fő, a városban azonban csak három tucat zsidó él. Csehország tíz hitközségének 3000 tagja van, míg becslések szerint 17 ezer zsidónak tekinthető személy található az országban.

BERLIN-DREZDA: ÚJ ZSINAGÓGÁK Az állam, a tartomány és a berli­ni szenátus újjáépítteti a Tucholsy utcai zsinagógát. Az eredetit 1904-ben avat­ták fel a „kis-Jeruzsálemben”, ahogy akkor azt a környéket az ott lakó 33 000 zsidó miatt nevezték. 1938-ban, a kristályéjszakán feldúlták, de falai épen maradtak, sőt épségben vészelték át a háborút. Az NDK hatóságai 1967-ben mégis lebontatták, ezért az építkezést az alapozásnál kezdik meg. Drezdában a szászországi egyenjogúsítás évében, 1837-ben kezdték a bizánci stílusú zsi­nagóga építését, amely jól illeszkedett a városképbe. A kristályéjszaka rom­bolása után 1945 februárjában, a hatalmas angol légitámadáskor semmisült meg. Az elmúlt években megkezdték, és még évtizedeken át folytatják a régi Drezda arculatának fölelevenítését. Ennek szolgálatában Siegfried Reimann plébános kezdeményezte a zsinagóga felépítését. Költségeihez Szászország kormánya félmillió, a város vezetősége százezer márkát adott. Drezdában Hitler uralma kezdetén 6000 zsidó élt, 1945-ben néhány tucat tért vissza, ma az odatelepült oroszországiakkal együtt százhatvanan vannak.

STUTTGART: „ALVÓ” ÉLETBIZTOSÍTÁSOK A Német Biztosítók Szö­vetsége tárgyalásokat kezdett a holocaust-túlélők németországi szervezetével és a WJRO-val, az áldozatok vagyonát visszakövetelő nemzetközi zsidó szerve­zettel, ugyanis kiderült, hogy a bankok elhallgatott betétjeihez hasonlóan el­pusztított zsidók nagy összegű életbiztosítási kötvényei is lapulnak páncélszek­rényeikben. Németországban 1800 életbiztosításról derült ki, hogy azokat 1920 és 1937 között a holocaustnak utóbb áldozatává lett személyek kötötték. A stuttgarti Allianz Lebensversicherung A. G. hat életbiztosítást már ki is fizetett az elpusztítottak örököseinek.

NÉMET TISZTEK KÉPZÉSE IZRAELBEN Május elején tizen­hét német tisztiiskolás érkezett Iz­raelbe továbbképzésre, a két or­szág közötti katonai együttműkö­dés keretében. Az ifjak Helmut Willmann vezérkari főnök kíséreté­ben érkeznek, és vele együtt vesz­nek részt izraeli programjuk első rendezvényén: egy megemlékezé­sen a Soá áldozatairól. A tisztjelöl­tek útjuk előtt gondos előkészítés­ben részesültek, különös tekintet­tel a nácizmus korszakára és a jelenlegi német szélsőjobboldali mozgalmakra. NATO-n kívüli or­szágban német tisztjelöltek képzé­sére eddig nem került sor.

TÜNTETÉS HAR HOMÁN A ju­bileumi függetlenségi nap alkalmá­ból nagyszabású demonstrációkra került sor Har Homán, azon a Jeru­zsálem környéki dombon, amely több mint egy esztendővel ezelőtt a béketárgyalások elakadásának egyik oka (vagy ürügye) volt. (Har Homát a város vezetése Jeruzsálem határain belülre vonta és zsidó la­kónegyed építését kezdte meg raj­ta, amit a palesztinok saját terüle­tük elrablásaként értelmeztek és az építkezés leállításától tették függő­vé a béketárgyalások újrafelvételét.) A megemlékezésen 11 ezren gyűltek össze: közülük tízezren a jobboldal részéről a hegy tetején, ezer baloldali tüntető pedig a hegy aljában. Előbbiek szimbolikus alap­kőletétellel tettek hitet az építkezés gyorsítása mellett, utóbbiak viszont egy lekötözött békegalamb formájú léggömbbel jelképezték: szerintük az építkezés a béke akadálya.

ARAB BÍRÓ A LEGFEL­SŐBB BÍRÓSÁGON Izrael tör­ténetében első ízben neveztek ki arab bírát a legfelsőbb bíróság tag­jai közé. A 65 éves Abdal-Rahman Zuabit, aki eddig a názáreti bíróság tagja volt, „tapasztalata és rangja” tette érdemessé erre a po­zícióra – mondta a legfelsőbb bíró­ság szóvivője. Zuabi bíró a jövő év elejétől áll munkába új hivatalá­ban, tizenhárom kollégája köré­ben. Egy fél év elteltével különbi­zottság hoz döntést kinevezésének véglegesítéséről.

Címkék:1998-06

[popup][/popup]