Hírek
Hírek
ANTISZEMITIZMUS, 1997 A zsidók elleni fizikai erőszak csökken, a verbális erőszak nő – ez a summázata az „Anti-Semitism Worldwide 1997/8” jelentésnek, mely a Tel-Aviv-i egyetem, az Anti-Defamation League és a Zsidó Világkongresszus együttműködése nyomán készült el. A súlyos fizikai erőszakcselekmények (fegyveres támadás, gyújtogatás) száma a tavalyelőtti 32-vel szemben 1997-ben 38-ra emelkedett ugyan, a kevésbé súlyos (fegyver nélküli) inzultusok száma viszont 165-ről 113-ra csökkent Az országok sorában az egyetlen kivétel Németország, melynek keleti tartományaiban mindenfajta idegenellenes erőszak növekvő tendenciát mutat. Egyértelműen nő viszont a verbális erőszak, mindenekelőtt az új média, az internet segítségével, amely a más közegből sikeresen kitiltott szalonképtelen eszmék (mindenekelőtt a holocaust-tagadás) előtt tág teret nyit.
KAIRÓ – AZ ELSŐ ARAB BÉKEMOZGALOM Az izraeli sajtó örömhírként közölte: Egyiptomban megalakult az arab világ első békemozgalma, amely az átfogó közel-keleti rendezést tűzte zászlajára. A kormánytól független (?) békemozgalom alapító nyilatkozatának egy részlete szerint „soha nem lehet elérni a békét a Netanjahu-kormány provokatív, erkölcstelen és törvénytelen magatartásával”. Éles Izrael-ellenes retorikája ellenére az új mozgalom, melyben több élvonalbeli baloldali értelmiségi is található, egyelőre „törpe minoritás”, aktivistái éles kritikában részesülnek saját országuk közvéleménye, sajtója részéről, csupán azért, mert izraeli eszmetársaikkal találkoztak. Az izraeli baloldal viszont feltétel nélkül üdvözli, és forradalmi áttörésként értékeli az arab világ első békemozgalmát, mert ez az első hang, amely nem az állam, hanem a társadalom felől hangzik fel a béke érdekében. Elemzők egy része viszont kétségbe is vonja az új mozgalom autentikus voltát: az egyiptomi kormány által felbocsátott kísérleti ballonnak vélik, mert nem hiszik, hogy az iszlám fundamentalizmussal egyre jobban átitatódott egyiptomi társadalom valóban képes lenne egy békemozgalmat kitermelni.
HOLLYWOOD: WOODY ALLEN BEGINKÉNT A csetlő botló (gyakran zsidó) kisembert alakító, ilyen témájú filmeket készítő író-rendező filmet forgat Menachem Beginnek, a zsidó állam egyik megteremtőjének és 1977-1983 közötti miniszterelnökének magánéletéről. A film első részében, az illegális Irgun szervezet harcosaként Brad Pitt alakítja az ifjú Begint, csak a meglett és idős államférfiként jelenik meg Allen. A történelemhez hűen környezetében lesz David Ben-Gurion, Jichak Rabin és találkozik Anvar Szadat egyiptomi elnökkel is…
LOS ANGELES: ZSIDÓ TÉMÁK – OSCAR DÍJAK Az idei kitüntetettek között volt a dokumentumfilmek kategóriájában a The Long Way Home (Hosszú az út hazáig). A film alapjául azok az 1945-ös amerikai és angol filmhíradók szolgáltak, amelyek náci lágerek felszabadítását mutatták be. Ezekben megszólaltatták a Palesztinába vágyó egykori foglyokat, közülük a rendező sokakat megtalált Izraelben, ahol életük fél évszázadáról beszéltek a kamera előtt. A legjobb rövidfilm Oscar-díját a 26 perces Visas and Virtue (Vízum és erény) kapta, amely Chiune Sugiharának, japán vilnai konzuljának állít emléket. A konzul, kormánya rosszallása ellenére, a nácik litvániai bevonulása után több ezer zsidónak adott hazájába szóló beutazási engedélyt, így azok elhagyhatták Litvániát és megmenekültek a haláltól.
LONDON: TRÓNÖRÖKÖS A ZSINAGÓGÁBAN A John’s Wood zsinagógában az Izrael állam 50. évfordulóján rendezett ünnepi istentiszteleten megjelent Károly herceg. Anglia történetében ő az első, aki a királyi ház tagjai közül zsinagógában járt.
PILSEN: ÚJRA MŰKÖDŐ ZSINAGÓGA Ötven évig zárva volt a Dohány utcai után Közép-Európa második legnagyobb zsinagógája. Helyreállítása 600 millió forintnak megfelelő összegbe került, aminek felét a cseh állam állta, a másik felét pedig nemzetközi zsidó szervezetek és egyéni adományozók. A templom befogadóképessége 1200 fő, a városban azonban csak három tucat zsidó él. Csehország tíz hitközségének 3000 tagja van, míg becslések szerint 17 ezer zsidónak tekinthető személy található az országban.
BERLIN-DREZDA: ÚJ ZSINAGÓGÁK Az állam, a tartomány és a berlini szenátus újjáépítteti a Tucholsy utcai zsinagógát. Az eredetit 1904-ben avatták fel a „kis-Jeruzsálemben”, ahogy akkor azt a környéket az ott lakó 33 000 zsidó miatt nevezték. 1938-ban, a kristályéjszakán feldúlták, de falai épen maradtak, sőt épségben vészelték át a háborút. Az NDK hatóságai 1967-ben mégis lebontatták, ezért az építkezést az alapozásnál kezdik meg. Drezdában a szászországi egyenjogúsítás évében, 1837-ben kezdték a bizánci stílusú zsinagóga építését, amely jól illeszkedett a városképbe. A kristályéjszaka rombolása után 1945 februárjában, a hatalmas angol légitámadáskor semmisült meg. Az elmúlt években megkezdték, és még évtizedeken át folytatják a régi Drezda arculatának fölelevenítését. Ennek szolgálatában Siegfried Reimann plébános kezdeményezte a zsinagóga felépítését. Költségeihez Szászország kormánya félmillió, a város vezetősége százezer márkát adott. Drezdában Hitler uralma kezdetén 6000 zsidó élt, 1945-ben néhány tucat tért vissza, ma az odatelepült oroszországiakkal együtt százhatvanan vannak.
STUTTGART: „ALVÓ” ÉLETBIZTOSÍTÁSOK A Német Biztosítók Szövetsége tárgyalásokat kezdett a holocaust-túlélők németországi szervezetével és a WJRO-val, az áldozatok vagyonát visszakövetelő nemzetközi zsidó szervezettel, ugyanis kiderült, hogy a bankok elhallgatott betétjeihez hasonlóan elpusztított zsidók nagy összegű életbiztosítási kötvényei is lapulnak páncélszekrényeikben. Németországban 1800 életbiztosításról derült ki, hogy azokat 1920 és 1937 között a holocaustnak utóbb áldozatává lett személyek kötötték. A stuttgarti Allianz Lebensversicherung A. G. hat életbiztosítást már ki is fizetett az elpusztítottak örököseinek.
NÉMET TISZTEK KÉPZÉSE IZRAELBEN Május elején tizenhét német tisztiiskolás érkezett Izraelbe továbbképzésre, a két ország közötti katonai együttműködés keretében. Az ifjak Helmut Willmann vezérkari főnök kíséretében érkeznek, és vele együtt vesznek részt izraeli programjuk első rendezvényén: egy megemlékezésen a Soá áldozatairól. A tisztjelöltek útjuk előtt gondos előkészítésben részesültek, különös tekintettel a nácizmus korszakára és a jelenlegi német szélsőjobboldali mozgalmakra. NATO-n kívüli országban német tisztjelöltek képzésére eddig nem került sor.
TÜNTETÉS HAR HOMÁN A jubileumi függetlenségi nap alkalmából nagyszabású demonstrációkra került sor Har Homán, azon a Jeruzsálem környéki dombon, amely több mint egy esztendővel ezelőtt a béketárgyalások elakadásának egyik oka (vagy ürügye) volt. (Har Homát a város vezetése Jeruzsálem határain belülre vonta és zsidó lakónegyed építését kezdte meg rajta, amit a palesztinok saját területük elrablásaként értelmeztek és az építkezés leállításától tették függővé a béketárgyalások újrafelvételét.) A megemlékezésen 11 ezren gyűltek össze: közülük tízezren a jobboldal részéről a hegy tetején, ezer baloldali tüntető pedig a hegy aljában. Előbbiek szimbolikus alapkőletétellel tettek hitet az építkezés gyorsítása mellett, utóbbiak viszont egy lekötözött békegalamb formájú léggömbbel jelképezték: szerintük az építkezés a béke akadálya.
ARAB BÍRÓ A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGON Izrael történetében első ízben neveztek ki arab bírát a legfelsőbb bíróság tagjai közé. A 65 éves Abdal-Rahman Zuabit, aki eddig a názáreti bíróság tagja volt, „tapasztalata és rangja” tette érdemessé erre a pozícióra – mondta a legfelsőbb bíróság szóvivője. Zuabi bíró a jövő év elejétől áll munkába új hivatalában, tizenhárom kollégája körében. Egy fél év elteltével különbizottság hoz döntést kinevezésének véglegesítéséről.
Címkék:1998-06