Érvénytelen volt a határozat?

,,Haza csak ott van, hol jog is van”

(Petőfi)

AZ 1967. JÚNIUS 13-i napilapok közölték az MTI kommünikéjét, mely szerint „a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma a kormány megbízásából 1967. június 10-én már felhívta Izrael állam kormányát, budapesti képviselője útján, hogy haladéktalanul tegyen eleget az ENSZ tűzszüneti felhívásának, vonja vissza csapatait a megszállt területekről, s figyelmeztette agressziója folytatásának várható következményeire. Tekintettel arra, hogy ez a figyelmeztetés nem hozta meg a várt eredményt, a Magyar Népköztársaság kormánya úgy határozott, hogy megszakítja a diplomáciai kapcsolatot Izrael állammal.”

Most, hogy huszonkét évi szünet után Magyarország minden előzetes feltétel nélkül helyreállította a kapcsolatait a zsidó állammal, merő kíváncsiságból megpróbáltam megtalálni az idézett kormányhatározatot. Kíváncsi voltam az indoklásra, s arra, milyen alkotmányos keretek között zajlott le az a jogi aktus, melyre a közlemény hivatkozik. Azzal tisztában voltam, hogy 1967 júniusában nem ülésezett az országgyűlés, melynek elvben határoznia kellett volna egy ekkora horderejű kérdésben. Tudtam azonban, hogy az Elnöki Tanácsnak, ennek a nemrég megszüntetett, obskurus intézménynek, az MSZMP vezetői által bármikor felhasználható eszköznek ún. „helyettesítő jogköre” volt, tehát valószínűsítettem, hogy egy NET törvényerejű rendeletben vagy határozatban, esetleg a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány (szinte már el is felejtettük, hogy valaha ennyi hazug jelző ékesítette kormányunkat) rendeleteiben vagy határozatai között megtalálom a magyar–izraeli diplomáciai kapcsolatok megszakításáról szóló döntést, s ennek hivatalos indoklását.

De csalódnom kellett. A Magyar Közlöny tanúsága szerint 1967 júniusában a NET csak olyan fontos kérdésekkel foglalkozott, mint a Magyarország és Tanzánia közötti kereskedelmi és tudományos megállapodás kihirdetése, s kormányunk figyelmét olyan lényeges ügy kötötte le, mint „az egyes bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző (járványos) állatbetegségek leküzdésében az államhatalmi, államigazgatási és társadalmi szervek szervezett együttműködése”.

*

A MAGYAR–IZRAELI diplomáciai kapcsolatok megszakításáról szóló rendeletet nem hirdették ki. Ez a tény megkérdőjelezi a döntés törvényességét, s ellentmond a NET 1974. évi 24 tvr.-nek, mely a jogszabályok kihirdetéséről és hatályba lépéséről rendelkezik, s leszögezi, hogy „az állampolgárok jogainak és jogos érdekeinek védelme, valamint kötelezettségeinek teljesítése szempontjából jelentős rendeleték” a kihirdetéssel lépnek hatályba.

Tudnivaló azonban, hogy az 1974. évi 24. tvr. végrehajtási utasítása szerint, mely az 1949-es alkotmány szerint is törvénytelen, napjainkig létezik a „titkos Magyar Közlöny”, mely a Határozatok Tára semmitmondó címet viseli. Az ebben közölt ún. 2000-es rendeleteket csak egy szűk vezetői kör ismerhette meg, s a Határozatok Tára még évtizedes késéssel sem jutott el a könyvtárakba. Az 1967-es évfolyamot még ma is hét pecséttel őrzik, közönséges halandó nem juthat hozzá.

Joggal állíthatjuk, hogy 1967-ben a magyar–izraeli diplomáciai kapcsolatok megszakítása a magyar törvények szerint jogellenesen zajlott le. Óhatatlanul felidéződik egy másik, nagyobb horderejű lépés, 1941 júniusából: ekkor Bárdossy László miniszterelnök az akkor fennállt törvényeket is megcsúfolva üzent hadat a parlamentben a Szovjetuniónak. („Rövid bejelentésem van …”) Hasonlóan „jogérvényes” volt a magyar–izraeli diplomáciai kapcsolatok megszakítása is.

Persze, a magyar kormánytól és a külügyminisztériumtól azt már nem lehetett elvárni, hogy visszamenőleg ismerje el, hogy 1967. június 12-i döntése érvénytelen volt, s ne a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról adjon ki közleményt, hanem azt ismerje el, hogy a kapcsolatok soha nem szakadtak meg.

Ez az ügy nem nagy horderejű, de jellemző. Mint cseppben a tenger, tükrözi, mennyi dolga lesz a születő magyar demokráciának, amíg több mint negyven évi szünet után tartalommal tölti meg a jogállamiság mostanában oly sokat hangoztatott jelszavát.