A Sófár egyesület a világi zsidó képviseletért

Írta: Szombat - Rovat: Archívum

2003. augusztus 7-én mintegy 30 érdeklődő, köztük Jehezkel Lazar, a Szochnut budapesti igazgatója tett eleget a Sófár egyesület meghívásának: beszéljük meg, szükség van-e világi zsidó képviseletre Magyarországon.

Seres Attila, az egyesület elnöke vitaindító előadása előtt Tisá BeÁv jelentőségét méltatta, majd rátért az egyesület céljaira. „Azokat várjuk sorainkba, – mondotta – akiknek a zsidó identitás elsősorban kulturális, spirituális kötődést jelent, és a meglévő keretek között nem találják a helyüket. Ugyanígy várjuk a vallásos zsidókat is, akik hajlandók a sorsközösség vállalására, sőt mindenkit, aki szívügyének tekinti a zsidóság társadalmi képviseletét. Világi zsidó képviselet akkor lesz, ha az Országgyûlés felveszi a zsidóságot a magyarországi kisebbségek sorába. Ehhez népi kezdeményezés kell, ezért szeptembertől aláírásgyûjtést indítunk – végezte.

Az egyesület ettől a kezdeményezéstől azt várja, hogy széles körben ismertté és elfogadottá válik. A zsidók nem csak a holocaust áldozatai, hanem egy élő, színes, és ősi kultúra mai letéteményesei is. És nem mellesleg magyarok is, akik mindkét identitásukban megállják a helyüket. Az egyesület tisztában van a kockázatokkal is:

„A legnyomósabb ellenérv a párhuzamos világi képviselet ellen ma is az, ami tíz éve volt: az állandó versenyfutás az állami pénzforrásokért kiszolgáltatja a zsidó érdekeket a politika sakkhúzásainak. Bízunk abban, hogy a közös érdekek mentén szövetséget fog kötni a Mazsihisz és a többi zsidó szervezet. Ez a szövetség akár egyfajta állandó zsidó kerekasztalban is testet ölthet. Bízunk benne, hogy sikerül anyagilag független, önfenntartó képviseletet létrehoznunk.”

(A vitaindító teljes szövege megtalálható az egyesület honlapján: www.sofar.hu).

A kialakuló parázs vitában az egyik fő ellenérv az volt, hogy a Mazsihisz – képviseleti monopóliumát féltve – konkurenciát láthat az egyesületben, és „megfojthatja” – amint azt egy zsidó ifjúsági szervezet vezetője mondta.

– Nem kell ajtóstul rontani a házba – vélte. Előbb hatástanulmányt kellene végezni. Az összes zsidó szervezet véleményét ki kellene kérni a kezdeményezésről, hogy mind a kockázatokat, mind az ellenérzéseket csökkenteni lehessen. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kisebbségi önkormányzatok körül nemegyszer botrányok vannak, nem utolsósorban azért, mert bárki indulhat kisebbségi színekben, és bárki szavazhat rájuk.

Seres Attila visszautasította, hogy az egyesület maga bármiféle képviseleti igénnyel lépne fel. A Sófár egyesület nem kíván politizálni, nem indul harcba sem pénzért, sem befolyásért. A zsidóknak maguknak kell eldönteniük, hogy támogatják-e a világi zsidó képviselet megteremtését, és kívánnak-e élni a mindenkit megillető törvényes lehetőséggel. Csak ha belevágunk az aláírásgyûjtésbe, derülhet ki, hogy van-e erre igény. Az egyesület teljesen nyitott a többi zsidó szervezet felé, de ma még nincs abban a helyzetben, hogy szövetséget kínáljon. Csak annyit kér, hogy jóindulattal tekintsenek rájuk.

– Zélig

Címkék:2003-10