A rabbikar levelét megírta…

A rabbikar levelét megírta…

A rabbikar (illetve az új Mazsihisz-alapszabály elfogadása óta: rabbitestület) határo­zott hangú levelet tett közzé az Új Élet ez év január elsejei számában. A beve­zető szerint a testület november 24-i ülésén elfogadott határozatokat meg­tárgyalták a Mazsihisz elnökével és ügyvezető igazgatójával. A „tárgyalá­sok eredménytelenül zárultak” – szól a közlemény, amely a hitközségi ha­gyományok szellemében inkább ho­mályos utalásokkal, mint nyílt állítá­sokkal operál. Eszerint „a világi és a vallási vezetés eltérően értelmezte az alapszabály vonatkozó pontjait”, illet­ve az állam és a Mazsihisz közötti megállapodást „a vallási meg­győződés kifejezésre juttatásáról”, „a kulturális értékőrzésről”.

A meglehetősen tág fogalmakat négy konkrét pontban öntik formába (az ötödik pont a testület pecsétjéről határoz), mely gyakorlatilag nem más, mint a világi vezetés felé beterjesztett igénylista. A rabbitestület „újjáéleszti a Hitközség könyvkiadását” – közli az l. pont. Az első kötet a rabbikról, templomkörzetekről szól majd, illetve a rabbik néhány megjelent írását tar­talmazza – tájékoztatott Fröhlich Ró­bert, a testület alelnöke – aki a továb­bi kiadandó könyvekről nem kívánt nyilatkozni. Heisler András, a Mazsi­hisz elnöke elmondta, a fent említett megbeszélésen üdvözölte a könyvki­adás nemes szándékát, és biztosította a rabbikat, hogy amint konkrét elképze­lésekkel találkozik, módot talál a tá­mogatás megszerzésére. Elmondása szerint a választ a rabbik csalódottan vették tudomásul.

A 2. pont sérelmezi, hogy az Új Élet nem kellő mértékben követi a rabbik által hirdetett vallási irányvo­nalat, s bejelenti igényét, hogy felelős szerkesztőt kíván delegálni a szerkesztőségbe. (Kardos Péter rabbi, a jelenlegi főszerkesztő ugyanis nem tagja a testületnek.) Minderre azért volna szükség, mert a lapban nem kap elég teret a testület álláspontja, sőt te­ret kapnak ott „a rabbitestület vallásos filozófiájával ellentétes irányzatok képviselői és azok megnyilatkozá­sai”. Homályban marad, hogy ezen kik, illetve mik értendők – Fröhlich Róbert itt sem kívánt részletekbe bo­csátkozni. Csak sejteni lehet, hogy ta­lán a Chabad Lubavics közösség tag­jairól van szó. Heisler András írásos válaszában úgy nyilatkozott, hogy „egy cikket kell minősíteni, nem an­nak szerzőjét”. A Mazsihisz elnöke az adminisztratív posztra bejelentett igényt nem támogatta, viszont java­solta, hogy a rabbik küldjenek magas színvonalú cikkeket a lap szer­kesztőségébe. Az ajánlatra lapzártán­kig nem érkezett válasz.

A „rabbitestület a zsidó kultúra ter­jesztésének felügyelője” – szögezi le a közlemény. Ám a magyarországi zsidó kultúra az elmúlt évtizedekben a magyarországi rabbitestülettől függetlenül létezett, amely – a szorosan vett hitéleten túl – nem adott ki e té­ren értékelhető impulzusokat. Admi­nisztratív igénybejelentésről van tehát szó, nem arról, hogy a testület jelentős kulturális termésének ne tudna helyet találni.

A levél 3. pontja felszólítja a Ma­zsihisz vezetését, hogy gondoskodjék a kóser élelmiszerek szélesebb körben történő terjesztéséről, s ebbe vonja be a rabbitestület vezetőjét. Az ügyről azt kell tudni, hogy az – eddig mono­polhelyzetben lévő – ortodox intéz­ményrendszeren kívül néhány hónap­ja már a Scheiber Sándor Tanintézet konyháján is lehet kóser élelmiszert kapni. A konyhán eddig a zsidó isko­lák és zsidó intézmények dolgozói számára készült az étel, és csak rövid ideje járnak be magánemberek vásá­rolni. A kósersági felügyeletet Löwy Tamás rabbi gyakorolja, aki nem tag­ja a testületnek. Ezzel együtt meglepő a levél szövege, mely szerint „a testü­let úgy értesült”, hogy a Scheiber is­kolában is készítenek kóser ételeket. A neológ rabbitestület feltehetőleg at­tól tart: kimarad a neológia égisze alatt meginduló kóser élelmiszer-ter­melésből, sem befolyás, sem anyagi haszon nem jut neki. Ám ismét csu­pán igénybejelentés történik, konkrét javaslatok nélkül.

A 4. pontban felkérik a vezetést, hogy biztosítsanak szolgálati lakást az ezt igénylő vallási funkcionáriusok számára, hogy szombaton ne kelljen a templomba utazniuk. A 3. és 4. pontról a felek még nem tárgyaltak, de utóbbi­ról Heisler András lapunknak úgy nyi­latkozott, hogy a szolgálati lakások ügye a taghitközségek problémája.

*

A Mazsihisz új alapszabálya a hatalmi jogkörök megosztását tűzi ki célul, így a rabbiknak is a korábbiaknál több jogkört biztosít, elismerve vallási/szellemi vezető szerepüket. A rabbitestület élni kívánt e lehetőségekkel, de a szellemi vezető szerepkörét min­den további nélkül befolyásra, pozíci­ókra, anyagiakra fordította le.

A demokrácia híveiként örülhetünk, hogy a rabbik be kívánják tölteni szel­lemi vezető szerepüket. Mindehhez csupán az eddigieknél kicsit kevesebb adminisztratív szemlélet, több gyakor­latiasság és valamivel több szellem volna szükséges.

(jég)