A föld gyümölcsét teremtő…
Az ősz jövetelével
hátat fordítottam a betonfalaknak
s a hegyeknek indultam
úszó szeleket irányítani
s a tájnak szerető vad-ura lettem
vicceket mondva a köveknek
kik nem nevettek
s a völgybe ereszkedve
homokban hemperegtem
s elterültem a földön
nyugtatva domború hasán kezem
mint valaha
várandós nő hasán.
Lejárt immár a termékenység ideje.
(1995)
Rossz anya
A gyülekezőtéren álltunk, Bergen-Belsenben,
az akasztófán hintázó
fél-embereket nézve.
Húgom úgy vélte, játszótéren van,
és jelezte anyámnak, hogy ő is szeretne hintázni.
De mikor anyám nem vitte magával a hintához,
így súgta fülébe:
„Tudtam én, hogy nem szeretsz te engem.” (1995)
Mulasztás
Utoljára
a szemközti járdán
láttalak
izzott szemed
a vörös fényben
vártuk a zöldet
hadd lehessünk egy testté
de a lámpa
nem váltott.
(1994)
Héberből fordította: Tarbay Dávid
Címkék:1996-10