„Ostoba hibát követett el!”

Írta: Szombat - Rovat: Archívum

2007. június 28. Nyilatkozik az SS-uniformis miatt menesztett tanár és a katolikus gimnázium igazgatónője is

A botrányt kirobbantó fotó – teaosztás az ellenőrző ponton Kitört a vakáció, Budakeszin csak hosszas ténfergés után, a központban lévő parkban sikerül összefutnom gimnazista korú fiatalokkal. Eseménydús lehet a városka élete, mert többük még nem is hallott arról, hogy menesztették Kosaras Péter Ákos történelemtanárt, a helyi Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium igazgatóhelyettesét. Arról sem, hogy miért. “Micsoda?! Náci tisztnek öltözött?” – kérdeznek vissza hitetlenkedve. Kínjukban néhányan elnevetik magukat.

A vélemények megoszlanak. Vannak, akik csodálkoznak, ezt azért nem hitték volna, a katolikus gimnáziumnak szerintük jó a híre. Egy sovány, halk szavú fiú elmondja, hogy elsőként ő is oda jelentkezett, de csak az önkormányzatiba vették fel. Az egyik lány viszont egyáltalán nincs meglepve. Barátai járnak a “Prohászkába”, és folyton azt mesélik, hogy a tanárok kissé furcsa elveket vallanak, “mintha be lennének kattanva”.

Kosaras Péter Ákos már nem a budakeszi katolikus gimnázium tanára. Miután a Népszava megírta, hogy egy, az interneten közzétett fényképen SS-egyenruhát viselt, az iskolát fenntartó székesfehérvári egyházmegye és Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa is vizsgálatot indított ellene. Az egyházi eljárás első lépéseként felmentették igazgatóhelyettesi tisztségéből, aztán “közös megegyezéssel” gyorsan a munkaszerződését is felbontották. Erre föl Aáry-Tamás Lajos is megszüntette a maga vizsgálatát, hisz hatásköre az oktatásügy szereplőire terjed ki: márpedig a tanár pillanatnyilag nincs abban a helyzetben, hogy bárkinek a jogát megsértse.

“Felháborító, hogy a felmentésem előtt még csak megszólalási lehetőséget sem kaptam” – közli Kosaras Péter Ákos. A szóban forgó fotó – mondja – valamikor télen, egy katonai hagyományőrző teljesítménytúrán készült, az egyik ellenőrző ponton: “nem pózoltam, hanem teát osztottam”. A pilisi túra szervezői világháborús amerikai, magyar, német és szovjet egyenruhát viseltek. Ezek egy részén tiltott önkényuralmi jelképek láthatók, ezért előzőleg engedélyt kértek a rendőrségtől. Kosaras szükségesnek érzi hangsúlyozni, hogy a Waffen-SS kötelékébe tartozó, de magyar vezényleti nyelvet használó 25. Hunyadi hadosztály egyenruháját viselte.

  Kosaras Péter Ákos

Kosaras Péter Ákos történelem tanár a “hagyományörző” egyenruhájában

 
     

És hogy mi értelme volt ennek az egésznek? A tanár szerint az, hogy a résztvevők a pilisi harcok helyszínén személyes ismereteket szerezhessenek a történelemről. Olyan ez – állapítja meg -, mint egy interaktív múzeum.

Megjegyzendő: talán nem is lett volna ekkora botrány, ha Kosaras Péter Ákos korábbi megnyilvánulásai nem engednék feltételezni, hogy érzelmileg is kötődik az általa viselt egyenruhához. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás után például cikket írt a Budakeszi Iránytű című helyi lapba. A nemzet és a család legnagyobb ellenségeként az “idegen lelkiséget” határozta meg, hozzátéve, hogy “könnyen jár a szája azoknak, akik csekkfüzetükben hordozzák hazájukat, akik egyszer itt, másszor ott, de leginkább a vörös lobogó árnyékában érzik otthon magukat”. A tanár szerepelt már szélsőjobboldali eseményen (Magyar Sziget), és a Magyarok a Waffen-SS kötelékében című – nagyapja, Kosaras Ferenc SS-Obersturmführer emlékének ajánlott – könyvét is egy szélsőjobboldali kiadó (Nemzetek Európája) jelentette meg.

Kosaras Péter Ákos arra kér, hogy tartózkodjak a “szélsőjobboldali” minősítéstől, mert az ő szemében meg a Fiatal Baloldal szélsőbaloldali, ugyanúgy, ahogyan Gyurcsány Ferenc is, aki ellátogatott egy Che Guevara-rendezvényre. A Magyar Szigetre – érvel – hadtörténészként kapott meghívást, az említett kiadót pedig azért választotta, mert ez volt az, amelyik tisztességes honoráriumot fizetett. Úgy véli, nem őt minősíti az sem, hogy könyvét nyilas és náci honlapok előszeretettel propagálják a világhálón. Ami a Budakeszi Iránytűben közölt cikkét illeti, nem hajlandó azzal foglalkozni, hogy ki mit tart kódolt zsidózásnak. Lehet – folytatja -, hogy akkor “kicsit indulatosan fogalmaztam, de ma is az a véleményem, hogy a sikertelen népszavazás a magyar történelem egyik legnagyobb szégyene”.

Többszöri kérdésünkre, hogy mit gondol a nácikról, Kosaras Péter Ákos ugyanazt a tömör választ adja: “elítélem az elkövetett bűncselekményeket”. Másrészt tiltakozik az ellen, hogy nézeteit összemossák a nácizmussal: “nemzetinek és kereszténynek vallom magam”.

Kosaras Péter Ákos tíz évvel ezelőtt lett a budakeszi Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium történelemtanára, néhány éve nevezték ki igazgatóhelyettesnek. Kőrösiné Merkl Hilda igazgatónő csak jót tud mondani volt munkatársáról. Rendkívül felkészült, a történelmet remekül ismerő tanárnak tartja, akinek diákjai kimagasló eredményeket értek el. Politikai nézeteiben sem talált kivetnivalót: az igazgatónő úgy tapasztalta, hogy a történelemtanár olyan értékrendet képviselt, ami teljes mértékben összeegyeztethető a katolikus egyház tanításaival.

Határozott különbséget kell tenni a jobboldaliság és a nácizmus között – hangsúlyozza Kőrösiné Merkl Hilda, márpedig szerinte Kosaras legfeljebb jobboldali, de nem náci. Az igazgatónő ugyanakkor nem olvasta a Waffen-SS-ről szóló könyvét, mert “bevallom, mindentől irtózom, ami kapcsolatba hozható a katonasággal és a háborúval”. Kosaras Péter Ákos a helyi lapban megjelent cikkéről értesült ugyan, de a részletekben nem mélyedt el különösebben, a Magyar Szigeten tartott előadásáról pedig egyáltalán nem tudott. Az a baj – panaszolja az igazgatónő -, hogy az utóbbi években iszonyatosan sok lett az iskolákban az adminisztráció: ez visz el minden energiát, a kollégáknak nincs idejük figyelni egymásra.

Kőrösiné Merkl Hilda kezdetben, a botrány kirobbanása utáni napokban még védte helyettesét. A kérdésre, hogy a sok dicsérő szó ellenére miért mentette fel tisztségéből Kosaras Péter Ákost, kijelentette: “Ostoba hibát követett el! Főleg azzal, hogy a fotóhoz írt aláírással (“Jószívű SS-tiszt” – a szerk.) azt a benyomást keltette, mintha azonosulna a náci egyenru-ha szellemiségével.” Kőrösiné Merkl Hilda elmondása szerint a “rengeteg méltatlan és igaztalan támadás, az öntörvényűvé és ellenőrizhetetlenné váló folyamatok” hatására Kosaras Péter Ákos is belátta, hogy a gimnáziumnak akkor használ a legtöbbet, ha elhagyja az iskolát.

Tiszta lelkiismerettel ki meri-e jelenteni, hogy a budakeszi katolikus gimnázium tantestületében jelenleg nincs senki, aki a szélsőjobboldallal és a náci eszmékkel szimpatizál? Az igazgatónő elfúló hangon közli: “már a kérdést is döbbenetesnek tartom”.

Kamarás István katolikus vallásszociológus, iskolakutató megengedhetetlennek tartja, hogy egy tanár – bármilyen fenntartású intézményről legyen szó – “akár csak egy farsangi maszkabálon is nácinak öltözzön”. Elmondása szerint nincsenek felmérések arról, hogy az egyházi és az állami, önkormányzati iskolák tantestületeiben milyen politikai vonzalmak uralkodnak, de elképzelhető, hogy az egyházi intézményekben nagyobb a szimpátia a jobboldal iránt. Ebből azonban távolról sem következik, hogy állami iskolákban nem fordulhatnak elő extrém, szélsőséges tanári megnyilvánulások. De nem is szabad különválasztani a kérdést egyházi és állami intézményre. El kell érni, hogy a gyerekek akár az órán is közbekiabáljanak, ha egy tanár rasszista, szélsőjobboldali kijelentést tesz, vagy más módon tapos bele az emberi jogokba, például rosszindulatúan gúnyolódik valamelyik tanítványán. A következmények? Mindehhez bátorságra, civil kurázsira is szükség van – ismeri el a kutató -, de az egészen biztos, hogy a tiltakozó diák nem marad szövetségesek nélkül: ha az osztályfőnök nem, akkor majd az igazgató áll mellé, ha ő sem, akkor az iskola fenntartója. A lényeg az – mondja Kamarás István -, hogy a gyerekeket tanítsuk meg felháborodni.

A budakeszi katolikus gimnázium névadója, Prohászka Ottokár (1858-1927) székesfehérvári püspök ellentmondásos személyiség volt. Erényei között mindenekelőtt szociális tanításait és a szegények védelmét szokás említeni, annál több vita van a zsidóságról vallott nézeteiről. Nem az a kérdés, hogy a püspöknek voltak-e zsidóellenes parlamenti felszólalásai és írásai (voltak), inkább az értelmezésük különbözik, és abban sincs egyetértés, hogy ezek mennyire jelentős részei életművének: mennyiben lehet Prohászka Ottokárt a konzervatív antiszemita ideológia vezéralakjának tekinteni? Az érvek és ellenérvek kifejtésére ezúttal nincs mód, de az nem lehet vitás: egy Prohászka Ottokárról elnevezett oktatási intézménynek különösképpen ügyelnie kellene arra, nehogy bármifajta kapcsolatba hozhassák a szélsőjobboldallal.

Czene Gábor

(Forrás: www.nol.hu)

[popup][/popup]