Szombat előfizetés 2017

Miszter Halhatatlan, avagy a megkerült Péhovárd

Írta: Forgách Péter - Rovat: Irodalom, Kultúra-Művészetek

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Aki mer az nyer? – 111 éve született Rejtő Jenő

Kiállítás a Holokauszt Emlékközpontban és emlékkötet Rejtő Jenő életművéről

Van egy kortársunk, aki foglalkozására nézve színpadi szerző, zsurnalista, regényíró, költő, színész, ’donhuán’, légiós, világcsavargó, öngyilkosjelölt, filozófus, librettista… és halott – legalábbis a maga módján.

Rejt_Jeno_emlekkotetÉletét (utóéletét) a nyilvánosság előtt éli, személye (több mint hét évtizede) visszatérő szereplője a konyhaasztali anekdotáknak, irodalmi legendáknak, a szórakoztatóipar változatos termékeinek. Közkincs. Személye több generáció számára közismert, éppen úgy, mint irodalmi teremtményeinek groteszk alakjai. És személye egyben ismeretlen, hiszen már kamaszkorától kezdve a maga teremtette persona százarcú álcája mögé rejtőzve tevékenykedett. Kivel is élünk együtt tulajdonképpen? Kicsoda Rejtő Jenő (született Reich)?

A Thuróczy Gergely és Szilágyi Zsófia Júlia szerkesztői bábamunkája alatt született Rejtő-emlékkötet komoly elismerésre jogosult teljesítmény. Thuróczy és kollégái nem csupán lelkiismeretes filológiai és kutatói körültekintéssel dolgozták föl a hányattatott sorsú (jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonában lévő) Rejtő hagyatékot és a korábbi (olykor kritikával, olykor elismeréssel illetett) Rejtő-recepciót, hanem emellett értő-érzékeny kritikai attitűdjükről is tanúságot tettek. A feldolgozott szövegek nem morzsolódnak fel a filológiai és történeti elemzés malomkövei alatt: elevenek és izgalmasak maradnak annak dacára, hogy egy alapvetően tudományos jellegű szakmunka keretében kerülnek tárgyalásra.

Ennek legjobb példája talán a kötet gerincét adó, fogyasztható terjedelmű (cca. 160 oldalnyi) „bibliográfia-kezdemény”, melyet Thuróczy jegyez. A Rejtő pályaívét és a korabeli pesti miliőt felvázoló szövegnek nem csupán alapossága, hanem rendkívül olvasmányos, szinte –más szót nem találok rá – kedélyes hangvétele teszi az olvasást maradéktalanul szórakoztatóvá. Thuróczy érti a humort és maga is gyakorolja alkalmanként, de érzékeny szerző módjára (szinte) sose tolja előtérbe magát. Hagyja, hogy a tragédiával, harsánysággal, kicsinyességgel, zabolátlan mániákussággal, olykor

panaszos egzaltsággal

átitatott élettörténet és korhangulat magától megelevenedjen. A folyó szöveget sűrűn tarkító hivatkozások nem törik meg a szöveg kiegyenlített ritmusát, sőt: a szöveg fiziognómiájához szorosan hozzátartozik a rendkívül jó minőségű képanyag, melynek egy része a szövegbe tördelve, másik része pedig a kötet végén helyet kapó mellékletben található.

Thuróczy –helyesen – már bevezető írásában felhívja a figyelmet, hogy a monográfia műfaji sajátosságaihoz hozzátartozó, a pozitivista történetírásból származó illúziót –„minden a leírtak szerint történt, és nem máshogy” – milyen fokozott óvatossággal kell kezelni, különösen egy olyan sajátos, legendákkal és „vándoradomákkal” terhelt életrajzi hagyaték esetében, mint amilyen Rejtőé. Nem lehet eleget dicsérni a szerzőt, hiszen valóban képes fenntartani az érzékeny egyensúlyt vélemény és állítás között. Természetesen előfordulnak szövegrészek, ahol feltételezésekbe kell bocsátkozni, de az ilyen „véleményes” állításokat Thuróczy intelligensen argumentálja. Egyedül talán a Rejtő és a pszichoanalízis közti kapcsolat vázolásánál borul fel némileg ez az egyensúly: tulajdonképpen egy az egyben lehetne idézni azokat a bekezdéseket (hiszen tényleg csak néhány kósza és terjedelmében sovány szövegrészről van szó) ahol a szerző –szerintem meglehetősen naiv – összefüggéseket keres a rejtői figurák alakja és Rejtő pszichológiai profilja között. Ez a pszichologizáló attitűd szerencsére nem válik dominánssá a szövegben, de néha kifejezetten zavaró, szinte „ponyvaszerű” karaktert kölcsönöz a szövegrészeknek.

Ami azonban különös érdeme Thuróczy pályarajz-írói módszerének, hogy Rejtő szakmai pályájának példáján keresztül milyen érzékletesen képes bemutatni a Horthy-korszak politikai, kultúrpolitikai, kultúra-fogyasztói közegét. A korabeli kabaréműsorok tartalmát, stílusát elemezve, Thuróczy izgalmasan elemzi a műfaj

pesti zsidó humorból

egyenes ágon eredeztethető sajátosságait. De rendkívül izgalmas a kiadókkal folytatott, néhol erőszakos, sértett hangvételű, jogdíjakról, felrúgott megállapodásokról, kudarcba fulladt tervekről szóló levélváltásokat olvasni. Nemcsak Rejtő személyéről, hanem a ponyva-irodalom piaci közegéről is érzékletes képet kapunk. Ilyen a ponyvapiac plágium-jelenségének ábrázolása is: természetesen már az antikvitástól kezdve gyakorlat, hogy bizonyos témakörök, fordulatok, ötletek, szerencsés stilisztikai megoldások közkinccsé válnak a szerzők körében, azonban lebilincselően szórakoztató látni, hogy a szellemi magántulajdon polgári társadalmakban kialakult rigorózus fétisét mennyire felülírták a kor ponyva-irodalmában a rövidtávú piaci érdekek, megfontolások. A könyvcímek, szereplők, témák, szerzői nevek egymás közti adás-vétele, cseréje burjánzó gyakorlat volt a kiadók között.

Sajtótörténeti különlegességekből több példát is felsorakoztat a kötet: ilyen a teljes terjedelmében (!) bemutatott „Nagykörút” c. kiadvány, ami Rejtő egyik elvetélt (egyetlen lapszámot megélt) próbálkozása volt. A kiadvány nemcsak „intimpistáskodó” bulvár tartalommal, hanem például a freudizmus elméleti kereteit közérthető módon bemutató, igényes tanulmánnyal jelent meg. A korszak ’magaskultúrájának’ pszichoanalízis iránti szenvedélyes érzékenysége (gondoljunk a Nyugat szerzőinek témában megjelent írásaira) közismert, az azonban kevésbé, hogy az elméletek ilyenfajta travesztált közvetítését úgy látszik, már a korban is a nagyközönség érdeklődésére méltónak ítélte a bulvár műfaja. Különleges példa továbbá a harmincas évek sajtópiacán jelentkező, egyre terjedő szellemi hullafoltokra az „Egyedül vagyunk” címen megjelent nyilas kiadvány, amely a zsidó szerzők ellen indított vadászatában Rejtőt is célba vette. A támadó cikk megjelenését követően Rejtő pert indított a kiadvány és nyilas képviselő főszerkesztőjével szemben. A periratok, levelezések természetesen – eredeti formájukban – szintén megtalálhatóak a kötetben, mint ahogyan arról is olvashatunk, hogy a korabeli ellenzéki sajtó a bulvártémává vált pert milyen módon kezelte.

A fentebb felsorolt témakörök csak a töredékét adják a kötetnek. Nem beszéltünk a soha meg nem valósuló filmről, a

Miss Halhatatlanról,

aminek forgatókönyvét Rejtő írta, a Karinthy-val való barátságáról szóló epizódokról, vagy Rejtő egyre hanyatló, végül az őrületbe torkolló mentális zuhanásáról és számtalan más, a kötetben helyet kapó témáról. És helyhiány miatt nem említettük a kötet második felét kitevő, szintén magas színvonalú, önmagukban is lebilincselő tanulmányokat sem. Szerzői a már említetteken kívül: Győri Anna, Kiss Ferenc, Perczel Olivér.

Rejtőt 1943-ban munkaszolgálatra vezényelték és elpusztították. Életműve klasszikusoknak kijáró szívóssággal élte túl az 1945 utáni agresszív kultúrpolitikát. A rendszerszintű felejtés közegében írásai – melyek a szépirodalmi színvonalat mindig csak alulról közelítették, de olykor igen szorosan – közismertek maradtak, írásai mögé rejtőző személyét pedig (újra) felfedezték Thuróczy és kollégái, akiknek szívós munkája valóban egy kivételesen igényes, megkerülhetetlen kötettel gazdagítja a Rejtő-recepciót és a magyar kultúrtörténet-írás irodalmát.

Thuróczy Gergely (szerk.): Az ellopott tragédia, Rejtő Jenő emlékkötet Petőfi Irodalmi Múzeum-Infopoly Alapítvány, Budapest, 2015, 498 oldal

***

Aki mer az nyer? – 111 éve született Rejtő Jenő

Rejtő_kiajánlóA Holokauszt Emlékközpont új időszaki kiállítással jelentkezik, melynek témája Rejtő Jenő kalandos élete. A kifejezetten gyermekközpontú, interaktív kiállításra iskolás csoportok (6-18 éves korcsoport) jelentkezését várjuk 2016 április 1-21 között.
A kisiskolások számára Rejtő munkásságát játékok, képregényszínezés és egyéb interaktív feladatok révén mutatjuk be. (időtartam 45-60 perc)
Az idősebb korosztályok számára különböző rendhagyó órák igényelhetők (időtartam 50-70 perc):
– Békés együttélés az aranykorban (Olyan zsidó vagy zsidó felmenőkkel rendelkező személyek életpályáját, munkásságát vesszük górcső alá, akik sokat tettek Magyarország felemelkedéséért.)
– Csontbrigád rendhagyó irodalomóra (A foglalkozás keretében az előadók bemutatják azt a világot, amiben Rejtő Jenő élt és alkotott. A résztvevőket megismertetik Rejtő könnyed és szórakoztató műveivel, majd az egyszerre humoros és megrendítő Csontbrigád kapcsán arról beszélgetnek, mi határozza meg az ember identitását a mindennapokban.)
– Munkaszolgálatos pénztárcák (Fényképekből, iratokból, levelekből próbáljuk rekonstruálni Rejtő Jenő, Radnóti Miklós és Székely Károly életetét interaktív, csoportmunkában.)

A foglalkozások és a kiállítás látogatása INGYENES, de előzetes bejelentkezéshez kötött: [email protected].
További információ: [email protected] vagy +3614553318

Címkék:2016-06

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Saul útja – A gondolattól a világhírig

Könyvbemutató 2016. március 4., péntek 16.00 órakor az  Örkény István Könyvesboltban (1137 Budapest, Szent István krt. 26.). A bemutatón Váradi...

Tartalékos katonát és családját támadtak meg Eli településen

Két 17 éves palesztin fiatal aznap hajnalban úgy döntött megkezdi saját intifádáját. Roi Harel éppen tartalékos szolgálatra indult tegnap hajnalban....

Close