Szombat előfizetés 2017

Fallal határolt világ

Írta: Szarka Zsuzsanna - Rovat: Irodalom, Kultúra-Művészetek, Történelem

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Bogdan Wojdowski, a varsói gettó krónikása 1971-ben írta önéletrajzi dokumentumregényét, mely 2013-ban jelent meg magyarul.

Wojdowski Holtaknak vetett kenyér borítóA könyv egyszerre dokumentarista mű és fikció, jelenetekre tördelt, belső monológokkal tagolt pokolbéli tabló, egzisztencialista és modern terápiás írás, mely azonban nem hozott gyógyulást: az író 1994-ben öngyilkos lett. Nehezen olvasható könyv, nincs tapintható cselekményszál, csak töredékek az éhezők utolsó hónapjairól, akiknek arca más-más idősíkban bukkan elő. A szerző élethűen idézi fel a gettó lakóit, anyát, apát, nagyapát, e vértelen hólepte árnyat, ki menekülésre buzdít, rokonokat, szomszédokat, iskolatársakat, a koldusok toprongyos kísértethadát, névtelen és arctalan földönfutókat.

Wojdowski 1930-ban született Varsóban egy asztalos/kárpitos-mester fiaként. A vezetékneve igazi, a keresztnevét a Bogdan Kaminski névre kiállított hamis igazolványából kölcsönözte. Valódi nevét (és korábbi identitását) főhőse, Dawid viseli. A krónika térbeli határa a kis gettó fala, ahol a 10-12 éves Dawid Fremde (mint beszélő nevű, „idegen”) gyakran átszökik kenyérért. Két év történetét öleli fel a könyv: 1940 őszén indul a történet (ekkor zárják le a gettót) és az 1942-es Reinhardt-akcióig tart, amikor a németek Treblinkába küldik a gettó maradék, összeterelt lakóit. A fiú szeme rögzíti a gettó képeit, de mindezt az elbeszélő perspektívájából látjuk.

Gettó előtti emlékek, szakrális tér és infernális valóság keverednek, ahol a „kihalt tájon patkányok mondták a kaddist a holttestek fölött” és a betört üvegen túli égbolt darabkáin úsztak a felhők. A cselekmény – jelképesen – gyakran az ünnepek köré rendeződik. Egyéni sors és a gettó társadalma tárul fel, ősapák vizionált képe az égben (az első fejezet a nagyapáig vezető bibliai genealógiával kezdődik) és a jelen kísértetárnyai a földön: a hős és a kórus drámaian lemeztelenített, ám Wojdowski nem idealizál, nem moralizál.

Könyve belső táj és a falakkal határolt világ panorámaképe. Üszkös romok, macskaköves sikátorok, fehér arcú haldokló kísértetek kiáltása a köveken, halott szemgödörre emlékeztető kitört ablaktáblák, megfeketedett és kiszáradt fák. Utcagyerekek kolduskoncertet adnak. „Alamizsna, imádság és átok” szavai keringenek, vidékről a gettóba, a flaszterra száműzött kántorok koldustranszba esve az éhség és zsoltár énekét zengik és csontkezeiket nyújtják: „Holtak, vessetek egy falat kenyeret a holtaknak.” Tífuszláztól égő szemű haldoklók között riksák és hullaszállító közlekednek.

„Eldobott órák hevertek a házban, az elmúlt időt mutatták. Verssorok szóródtak ki a széttépett imádságoskönyvekből, néma átkok tévelyegtek… zsidók árnyai suhantak át a városon, mint a megkopasztott angyalok.” A rozoga épület emeletéről hegedűszó hallatszik, a hegedűművész már nem tér vissza amerikai koncertkörútjára. „Mikortól nem ember az ember?… Az éhezők világát a has irányítja.” – mondta Obuchowski doktor, a gettó orvosa.

Hullafényben zörgő csontú prostituáltak a romokon árulják magukat. Dawid tífuszos lázálmában elrepültek Madagaszkárra a kis gettó sikátorai. De a temetőben sincs melankólia, sem ősrégi fák: holttestek hányódtak megmeredve, ahogy érte őket a vég – a kietlen képet csak fényképezgető nácik tarkítják. Rongyos kis csontvázak (hősünk is) kaparják e hullamező földjét, aranyfogakat keresve.

1942 nyara lidércnyomás a Reinhardt-akcióval. Anyát feltaszítják egy pályaudvarra menő teherautóra. „Bármelyik pillantás lehet az utolsó”. Démoni életkép: Hermann Höfle SS-Sturmbannführer kutyája ugat, miközben a tiszt náci retorikát harsog. Háttérzaj: az Umschlagplatzra tereltek párbeszédfoszlányai.

Végtelen bujkálások pincékben, padlásokon, műhelyben: a regény szándékosan befejezetlen – a rémhistóriának nincs vége.

Bogdan Wojdowski: A holtaknak vetett kenyér. Park Könyvkiadó, 2013. 463 oldal. Pálfalvi Lajos fordítása

Címkék:2015-04

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Meghalt a treblinkai haláltábor utolsó túlélője

"Két életet élek, egyet itt és most, és egy másikat arról, ami ott történt." Egyes becslések szerint mintegy 875 ezer...

Mióta nem tudunk a holokausztról beszélni?

A mai napig elterjedt vélekedés, hogy a holokausztról a háború után mind a zsidóság, mind a társadalom hallgatott. A Ludas...

Close